2019. november 18., hétfő English version
Archívum  --  2009  --  6. szám - 2009. április 6.  --  Fókusz
A ta­lá­ló Mur­phy-sz­abá­ly
Már­ci­us 1-jé­től új tu­do­má­nyos és kül­kap­cso­la­ti rek­torhe­lyettese van a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem­nek Pal­kó And­rás sze­mé­lyé­ben. Az ÁOK Ra­dio­ló­gi­ai Tan­szék ve­ze­tő­je a szé­le­sebb köz­vé­le­mény előtt is is­mert­tebbé ten­né az uni­ver­si­tas tu­do­má­nyos mun­ká­ját, il­let­ve erő­tel­jes­eb­ben nyit­na az ide­gen nyel­vű kép­zé­sek fe­lé.
Címkék: Fókusz

– So­kak szá­má­ra ta­lán nem is­mert: mi­ért volt szük­ség ar­ra, hogy egy év­vel a rek­to­ri cik­lus vé­ge előtt új tu­do­má­nyos és kül­kap­cso­la­ti rek­torhe­lyettest ne­vez­ze­nek ki?

palkoandras
Palkó András szeretné elő­re­moz­dí­ta­ni, hogy az egye­tem ok­ta­tó­po­ten­ci­ál­ja az ide­gen nyel­vű kép­zé­sek te­rü­le­tén is ki­tel­je­sed­hes­sen.


– Elő­döm, Dékány Im­re aka­dé­mi­kus nem­ré­gi­ben el­nyer­te az MTA Sze­ge­di Aka­dé­mi­ai Bi­zott­ság el­nö­ki tiszt­jét, s úgy ítél­te meg, a két po­zí­ció be­töl­té­sé­re nem len­ne elég ener­gi­á­ja. A cik­lus há­rom­ne­gye­dé­nél ma­radt üre­sen az ál­lás, Sza­bó Gá­bor rek­tor úr pe­dig úgy dön­tött, hogy a hát­ra­lé­vő egy év­re nem ír ki pá­lyá­za­tot, ha­nem meg­bíz va­la­kit ez­zel a fel­adat­tal.

– Mit gon­dol, ho­gyan esett ön­re a vá­lasz­tás? Vol­tak ko­ráb­ban ehhez ha­son­ló ve­ze­tői am­bí­ci­ói?


– Őszin­tén be­val­lom, nem is ál­mod­tam ró­la, hogy va­la­ha is ilyen meg­tisz­tel­te­tés ér­het. Leg­in­kább tő­le kel­le­ne meg­kér­dez­ni, mi­ért ép­pen rám gon­dolt, de úgy ér­zem, az biz­tos sze­re­pet játsz­ha­tott vá­lasz­tá­sá­ban, hogy meg­te­remt­se az or­vos­kar, a kli­ni­kai köz­pont kép­vi­se­le­tét a rek­to­ri ka­bi­net­ben. Az ÁOK, a kli­ni­kai köz­pont, il­let­ve tá­gabb ér­te­lem­ben a ko­ráb­bi SZOTE ha­tal­mas ré­sze az in­teg­rált uni­ver­si­tas­nak, a be­vé­te­lek és a ki­adá­sok je­len­tős há­nya­dá­ért fe­lel, il­let­ve a tu­do­má­nyos po­ten­ci­ál és az ok­ta­tott hall­ga­tók szá­má­nak vo­nat­ko­zá­sá­ban is élen jár, ezért úgy vé­lem, he­lyes lé­pés volt ezen a szin­ten is hang­sú­lyo­sab­ban meg­je­le­ní­te­ni a szem­pont­ja­it.

palkoandras2 Pal­kó And­rás
(1953, Bu­da­pest) 1977-ben sum­ma cum laude mi­nő­sí­tés­sel dip­lo­má­zott a Pé­csi Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­te­men, 1981-ben ra­dio­ló­gi­ai szak­ké­pe­sí­tést szer­zett. A me­di­ku­sok ok­ta­tá­sá­ban 1980 óta vesz részt. Pécs­ről 1998-ban ke­rült Sze­ged­re, ahol ma­gyar és an­gol nyel­ven tart ra­dio­ló­gi­ai elő­adá­so­kat. 1998 óta az ÁOK Ra­dio­ló­gi­ai Kli­ni­ka tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­ná­ra, 2009. már­ci­us 1-jé­től az SZTE tu­do­má­nyos és köz­kap­cso­la­ti rek­torhe­lyette­se, szin­tén 2009-től a Euro­pean Soci­e­ty of Radi­ol­o­gy má­so­dik al­el­nö­ke. Fő tu­do­má­nyos ér­dek­lő­dé­si te­rü­le­te: gasztroen­teroló­giai be­teg­sé­gek CT- és MR-vezérelt di­ag­nosz­ti­ká­ja.
Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba


– Em­lí­tet­te, előd­jé­nek egyéb tiszt­sé­gei mel­lett nem ma­radt elég ener­gi­á­ja a rek­torhe­lyette­si poszt be­töl­té­sé­re; az ön új meg­bí­za­tá­sa ös­­sze­egyez­tet­he­tő ok­ta­tá­si, tu­do­má­nyos, be­teg­el­lá­tá­si te­vé­keny­sé­gé­vel?

– A rö­vid vá­la­szom: ne­he­zen. Az ön ál­tal em­lí­tett te­rü­le­te­ken ren­ge­teg a fel­ada­tom, emel­lett pe­dig a kö­zel­múlt­ban az Eu­ró­pai Ra­dio­ló­gus Tár­sa­ság al­el­nök­ének is vá­lasz­tot­tak, ami bi­zo­nyos mér­té­kig szin­tén le­kö­ti az időt és ener­gi­át. Sze­ren­csé­re a tan­szé­ken olyan kol­lé­gák dol­goz­nak mel­let­tem, akik a mun­ka, a ter­hek na­gyon je­len­tős ré­szét le tud­ják ven­ni a vál­lam­ról – se­gít­sé­gü­kért rop­pant há­lás va­gyok.

– Tan­szék­ve­ze­tő pro­fes­­szor­ként több­éves rá­lá­tás­sal bír az SZTE tu­do­má­nyos-ku­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gé­re, il­le­tő­leg nem­zet­kö­zi kap­cso­lat­rend­sze­ré­re, me­lye­ket a kö­vet­ke­ző év­ben ön ko­or­di­nál. Ho­gyan íté­li meg ezek­nek a szeg­men­sek­nek a mű­kö­dé­sét?

– Lé­te­zik egy egy olyan Mur­phy-sz­abá­ly, hogy ami mű­kö­dik, azt ne pisz­káld, mert el­ron­tod. Az it­te­ni hely­zet­re ezt na­gyon ta­lá­ló­nak ér­zem.

A tu­do­mány mint olyan nyil­ván­va­ló­an nem irá­nyít­ha­tó a szó ere­de­ti ér­tel­mé­ben, a ku­ta­tó­mű­he­lyek, dok­to­ri is­ko­lák és ka­rok au­to­nó­mak. Lé­tez­nek per­sze in­téz­mé­nyes ke­re­tek – a habil­itá­ciós bi­zott­ság, a dok­to­ri ta­nács, az egye­te­mi tu­do­má­nyos ta­nács –, me­lyek ezek mun­ká­ját va­la­mi­lyen mó­don még­is me­der­ben pró­bál­jak tar­ta­ni – mű­kö­dő szer­ve­ze­tek­ről van szó ki­vá­ló kol­lé­gák­kal, ve­ze­tők­kel, ap­pa­rá­tus­sal. Be kell kap­cso­lód­nom ezek te­vé­keny­sé­gé­be, nem be­le­nyúl­ni és meg­vál­toz­tat­ni, ám ter­mé­sze­te­sen min­dig akad­nak olyan fel­ada­tok, me­lyek meg­ol­dá­sa ko­moly ki­hí­vást je­lent. Ilyen pél­dá­ul, hogy erő­tel­jes­eb­ben je­le­nít­sük meg az egye­tem tu­do­má­nyos te­vé­keny­sé­gét a szé­le­sebb köz­vé­le­mény és a társ­in­téz­mé­nyek ad­mi­niszt­rá­ci­ó­ja fe­lé.

A kül­kap­cso­la­ti te­rü­le­ten ki­vá­ló­an mű­kö­dik az Eras­mus és a CEEPUS prog­ram is, ám jön­nek új ele­mek is, mint Eras­mus mundus és mas­ter, me­lyek ré­vén a poszt­gra­du­á­lis és dok­tor­kép­zés is beeme­lő­dik a kör­be. Az én dol­gom, hogy a ka­rok és dok­to­ri is­ko­lák szá­má­ra fel­tár­jam és kom­mu­ni­kál­jam a le­he­tő­sé­ge­ket. Sze­ret­ném ezen­kí­vül elő­re­moz­dí­ta­ni, hogy az egye­tem ok­ta­tó­po­ten­ci­ál­ja az ide­gen nyel­vű kép­zé­sek te­rü­le­tén is ki­tel­je­sed­hes­sen. Hasz­nos len­ne, ha az or­vos-, fog­or­vos- és gyógy­sze­rész­kar mel­lett más fa­kul­tá­sok, így pél­dá­ul a mér­nö­ki, a jo­gi, az egész­ség­tu­do­má­nyi és a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi is meg­hir­det­nének ide­gen nyel­vű kép­zé­se­ket.

– Eb­bé­li el­kép­ze­lé­sei ha­tá­ro­zot­tan egy­be­es­nek a rek­to­ri ve­ze­tés ed­di­gi szán­dé­ka­i­val. A fo­lya­mat vi­szont csak kis lé­pé­sek­ben ha­lad elő­re, né­hány kar sze­rint előbb a kel­lő szá­mú ér­dek­lő­dő­re len­ne szük­ség, azt kö­ve­tő­en le­het­ne ter­vez­ni a kép­zé­sek­kel...

– Pe­dig amíg a kép­zé­si prog­ram, port­fólió nincs ös­­sze­ál­lít­va akk­re­di­tál­ha­tó és kom­mu­ni­kál­ha­tó for­má­ban, ad­dig nem sza­bad ér­dek­lő­dés­re szá­mí­ta­ni, ér­dek­lő­dést kel­te­ni. Az egye­tem és ka­rok ap­pa­rá­tu­sá­nak még sok mun­kát kell vé­gez­ni, de ne­he­zen meg­ke­rül­he­tő­ek ezek a kép­zé­sek, mert ez az ezek­ből re­mél­he­tő for­rás egy­re fáj­dal­ma­sab­ban hi­ány­zik a ne­he­zebb gaz­da­sá­gi hely­zet­ben lé­vő ka­rok bü­dzsé­jé­ből.

– Az utób­bi idő­ben az ázsi­ai or­szá­gok irá­nyá­ba tör­tén­tek ta­po­ga­tó­zá­sok az SZTE ré­szé­ről. Ön – az ide­gen nyel­vű kép­zé­sek tük­ré­ben is – mi­lyen irá­nyok­ra fek­tet majd hang­súlyt?

– Mi­vel je­len­leg gya­kor­la­ti­lag az egész vi­lág Ázsi­a, el­ső­sor­ban Kí­na fe­lé ta­po­ga­tó­zik, el­ke­rül­he­tet­len­nek tű­nik az eb­ben a tér­ség­ben meg­lé­vő kap­cso­lat­rend­sze­rünk bő­ví­té­se. Más­részt vi­szont fon­tos­nak tar­tom, hogy a nyu­gat-eu­ró­pai, észak-ame­ri­kai egye­te­mek­hez fű­ző­dő szé­les és gaz­dag szak­mai együtt­mű­kö­dé­si há­lót meg­őriz­zük, to­vább­fej­les­­szük. Most egyéb­ként ép­pen azon dol­go­zunk, hogy szer­ző­dé­ses szint­re emel­ked­hes­se­nek a ljub­lja­nai egye­tem­mel ki­épü­lő kap­cso­la­ta­ink, de ér­ke­zett egy grú­zi­ai meg­ke­re­sé­sünk is.

– Me­lyek vol­tak ezen­kí­vül el­ső rek­torhe­lyette­si hó­nap­já­nak fő fel­ada­tai?

– Az­zal kezd­tem a mun­kát, hogy vé­gig­lá­to­ga­tom a ka­rok dé­kán­ja­it – ez a fo­lya­mat még nem is ért vé­get. Egy­sze­rű be­mu­tat­ko­zás­nál több­ről van szó: sze­ret­ném meg­is­mer­ni vé­le­mé­nyü­ket az ál­ta­lam fel­ügyelt te­rü­le­tek­ről. Már­is ren­ge­teg hasz­nos gon­do­lat szár­ma­zik ezek­ből a meg­be­szé­lé­sek­ből, ilyen pél­dá­ul egy bel­ső egye­te­mi pá­lyá­za­ti alap meg­te­rem­té­sé­nek öt­le­te. Er­re azért len­ne szük­ség, hogy le­gyen ho­vá for­dul­ni­uk a fi­a­tal ku­ta­tók­nak el­ső lé­pés­ként, mi­e­lőtt a nagy pá­lyá­za­tok­kal pró­bál­koz­nak, il­let­ve en­nek ré­vén hi­dal­hat­nák át ku­ta­tó­cso­port­ja­ink a pá­lyá­za­tok köz­ti for­rás­hi­á­nyos idő­sza­ko­kat, vagy te­vé­keny­ked­het­né­nek to­vább, ha csúsz­nak a már el­nyert pén­zek.

Pin­tér M. La­jos

Bezár