Előadónkról - Dr. Szabó Gábor

Nagykanizsán született 1954-ben. Középiskoláit Nagykanizsán, egyetemi tanulmányait Szegeden a JATE-n végezte, ahol 1978-ban szerzett fizikus diplomát.

1981 és 89 között vendégkutatóként összesen 4,5 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézetben, majd 1990 és 96 között vendégprofesszorként 2,5 évet a houstoni Rice Egyetemen, 3 hónapot az Osakai Egyetemen, 1998-ban egy szemesztert a Jénai Egyetemen.

A terawattos lézerek fejlesztésnek témaköréből írt doktori értekezésével 1993-ban megszerezte a fizikai tudomány doktora címet, egy évvel később a JATE Optikai és Kvantumelektronikai tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 2010-ben rendes tagjává választotta.

Kutató munkájának központjában a lézerek fejlesztése, az ultragyors spektroszkópia, valamint optikai módszerek ipari és orvosi alkalmazásainak tanulmányozása áll. Az utóbbi években érdeklődése egyre nagyobb mértékben fordult a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásai felé. Ezt jelzi egyebek mellett az, hogy munkatársaival ipari és környezetvédelmi mérésekre alkalmas nagyérzékenységű, gáz analizátorokat fejlesztett ki. Tevékenységében mindig nagy szerepet kapott az oktatás. 20 éve tart előbb a JATE-n, majd az annak jogutódjaként létrejött Szegedi Tudományegyetemen alap- és speciális kollégiumokat, illetve PhD kurzusokat.

1996-2000 között, majd 2007-től a Szegedi Tudományegyetem fizikus tanszékcsoportjának vezetője, 1993-1999 között a JATE TTK Doktori Tanácsának elnöke volt.

1998 és 2000 között, majd 2007-2009 között tagja a MAB plénumának, 1998-2000-ben a Fizikai Képzési Ági Szakbizottság elnöke 2007-2009-ben a Doktori és a Fizikai Képzési Ági Bizottság elnöke.

2000-ben kinevezték az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési helyettes államtitkárának, amely funkciót 2002 júniusáig töltötte be.

2003-2006-ban az ELFT főtitkárává választották, 2004-2007 között az FTT tagja.

2003-ban a Magyar Innovációs Szövetség alelnökévé választották, 2007-től az elnöki tisztet tölti be.

Megalakulása után 2006-ig részt vett az MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottságának vezetésében, először titkárként majd elnökként.

2010. júliusától a Szegedi Tudományegyetem rektora.

 

Munkáját az ELFT Schmied Rezső díjával, az MTA Fizikai Díjával, Akadémiai Díjjal, 2004-ben Gábor Dénes díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el. 2009-ben Szeged városa Pro Urbe Díjjal tüntette ki. 2010-ben megkapta a Szegedért Alapítvány Szőkefalvi-Nagy Béla-díját, 2011-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Pro Facultate Díját.