2024. március 29., péntek English version
E-Universitas  --  Szabadegyetem - Szeged  --  Korábbi szemeszterek  --  III. szemeszter  --  Honnan tudja a GPS, hogy hol vagyok? - 2009. március 18. Szerda 18:00
Honnan tudja a GPS, hogy hol vagyok?
A műholdas helymeghatározó eszközök – a mindennapi szóhasználattal GPS-ek – az életünk részeivé váltak. Sokszor nem is vesszük észre és nincs is tudomásunk róla, hogy az általunk használt közlekedési eszközök irányításában, forgalomszervezésében (busz, vonat, repülőgép), vagyonvédelmében (nagy értékű gépjárművek, műszerek), vagy éppen egy ismeretlen utca-házszám felderítésénél a telefonunkon megjelenített térképes alkalmazás hátterében helymeghatározó vevő- (és jeladó) készülék működik.

Az előadás során – a mesterséges holdak keringésének matematikai és fizikai (Newton és Kepler törvényei), valamint a helymeghatározás geodéziai alapfogalmainak és összefüggéseinek egyszerű, szemléletes magyarázatain keresztül – a nem szakmabeli érdeklődő is képet kaphat ezen eszközök működési, mérési alapelveiről és korlátairól. A GPS vevők széleskörűen elterjedt hármas felosztása alapján sorra megvizsgáljuk a navigációs, térinformatikai és geodéziai műszerekkel elvégezhető különböző mérési módszereket és az elérhető pontosságot.

Röviden áttekintjük a már kiépített és működő rendszereket (amerikai Navstar, orosz Glonass), valamint a tervezési-kutatási szakaszban lévőket (európai Galileo, kínai Compass). Amennyiben ezeket az alapvetően önállóan, de már részlegesen együtt is működő rendszereket – a további műholdas és földi kiszolgáló egységekkel közösen – egy nagyobb szervezettségű (és tudású) globális navigációs műholdrendszer (GNSS) elemeinek tekintjük, egy „szép új világ” képét vázolhatjuk fel. Ebben a világban a GNSS aktívan hozzájárulhat az energiafelhasználás és a környezetszennyezés csökkentéséhez, például a jól szervezett, intelligens navigációval a fölöslegesen megtett kilométerek jelentős csökkentésével csak az üzemanyag-fogyasztás terén, egyes becslések szerint, 10-20 %-os megtakarítás érhető el.

Az előadás záró részében néhány érdekes és különleges mérnöki, földtudományi és geoinformatikai alkalmazásba nyerhetünk bepillantást.
Az előadás megtekintése:
 
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
 
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
 
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
 
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
 
Megjegyzések:
 
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
 
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
 
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
 
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre!
Bezár