Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A középkori egyetemalapítási kísérletek elbuktak, a reformáció idején az úgynevezett kollégiumi típusú iskola jött létre Erdélyben és a királyi Magyarországon – különböző felekezetek különböző elnevezéssel (evangélikus líceum, református kollégium, katolikus akadémia), de hasonló funkciójú iskolákat hoztak létre, ám a protestáns iskolákban nem lehetett tudományos fokozatot szerezni. A jezsuita egyetemek a klasszikus négy egyetemi fakultás helyett a Ratio Studiorum szerint kétkarúak voltak – bölcsészetet és teológiát oktattak magas szinten.

Báthory István támogatta a jezsuiták letelepedését Erdélyben, első gimnáziumukat 1579-ben alapították Kolozsmonos-toron. Az erdélyi fejedelem 1581-ben klasszikus egyetemalapítási oklevelet adott ki, de nem tudunk sem pápai, sem császári megerősítő oklevélről a kolozsvári egyetemmel kapcsolatban. 1587/88 körül indítják be a filozófiai tanfolyamot, megindul a felsőfokú képzés. A történelem többször beleszól az egyetem működésébe: így például 1603-ban az unitárius városi polgárság megrohanja az egyetem épületét, leégetik, a könyvtára is elpusztul, a jezsuiták a működése 1605-től átmeneti időre megszűnik. 1618-ban Bethlen Gábor engedélyt ad a visszatérésükre, de csak középiskolájuk alakul meg. 1698-tól indul be újra az akadémiai képzés, az iskola megnyitóbeszédében az egykori kolozsvári akadémia jogutódjának nevezik magukat. A bölcsészkaron megkezdődik a tudományos fokozatok adása is.

1753-ban Mária Terézia egyetemi rangra emeli az akadémiát. 1773-ban feloszlatják a jezsuita rendet, megkezdődik egy teljes, négykarú egyetem felépítésének kísérlete, 1774-től beindul a jogi kar, 1775-től az orvosi karhoz néhány tanszéket szerveznek meg. A bécsi udvar azonban 1777 tavaszán egyetlen egyetem mellett dönt Magyarország területén, ez pedig a Nagyszombatról Budára helyezett universitas lesz, Kolozsváron leáll a fejlesztés. Mária Terézia az intézményt a piaristáknak adja, és biztosítja számukra az intézmény működéséhez szükséges jövedelmet. II. József négy egyetemet engedélyez a birodalom területén, és a kolozsvári iskolát királyi akadémiai líceummá fokozza le, kétéves bölcsész- és jogi képzés működik itt 1848-ig. Ekkor megszűnik a bölcsészkar, és királyi katolikus főgimnáziummá alakítják át az iskolát. A jogakadémia és orvos-sebészeti intézet képezi az alapját az 1872-ben megalakuló Ferenc József Tudományegyetemnek, amelynek a jogi, bölcsész- és orvosi karok mellett matematika- és természettudományi fakultása is volt. 1919-ben a románok elfoglalták Kolozsvárt, és átvették az egyetem irányítását. Ez az egyetem menekül Budapestre, és kap helyet Szegeden 1921-ben Klebelsberg, a kormány és a városvezetés munkájának köszönhetően. Az egyetem mindvégig őrizte eredetét, Szent-Györgyi Albert is utal rektori székfoglaló beszédében a gyökerekre. A második bécsi döntés után a szegedi egyetem egy része tért csak vissza Kolozsvárra, ahol 1945-ben ezt az universitast bezárják, és megnyílik a Bolyai-egyetem.

„Egy 16. századi alapításnak igenis mindig vannak folytatói, a történelem, a fejlődés során, néhányszor átalakulnak ezek az intézmények, de a kulturális-tudományos hagyományt tovább lehet vinni. A szegedi és kolozsvári értékeket lehet ötvözni, és egy egyetemnek több örököse is lehet” – hangsúlyozta Szögi László.

Arany Mihály