Az SZTE-n rendezték az ELI első fázisát lezáró konferenciát

A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában tartották december 12-én a szegedi lézeres kutatóközpont első előkészítési projektjének zárókonferenciáját. A résztvevők többek között megismerhették az eddigi szakaszban elért eredményeket, az építészeti koncepciót, a már megfogalmazott tudományos terveket, valamint a lézerek koncepcionális tervét, a másodlagos fényforrásokat és azok alkalmazásait. A konferencián előadást tartott Osvay Károly, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense mint tudományos projektmenedzser is, aki a tudományos célkitűzésekről és a megvalósítandó lézerekről nyújtott tájékoztatást.

Az eseményen elhangzott: a szegedi fejlesztés a 44 páneurópai beruházás egyikeként a rövid impulzusú lézerkutatásokat lehetővé tevő, a jelenleg ismert lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezést hoz létre, s az SZTE öthalmi területén létesülő centrum nemcsak hazánk kutatás-fejlesztési jelentőségét növeli meg az Európai Unióban, hanem Magyarország, illetve az egész térség gazdaságára is élénkítő hatást gyakorolhat. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatója arról számolt be, hogy a társaság a kiemelt uniós nagyberuházás pályázati anyagát 2012. december 5-éig benyújtotta a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. mint közreműködő szervezet részére. A támogatási kérelem a beruházásra fordítható körülbelül 47 milliárd forintra vonatkozik, mellyel Magyarországnak 2015. december 31-éig kell elszámolnia az unió felé. Jelenleg várják a kormányzati jóváhagyást, azt követően a jövő év elején a pályázatot az Európai Bizottsághoz továbbítják.

A Szegedre tervezett lézerberendezés koncepcionális tervét 2013 januárjában és februárjában vitatják meg ugyancsak az SZTE-n – árulta el Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a lézeres kutatóközpont – többek között – az anyagtudomány, az orvostudomány, a gyógyszerkutatás és a környezetvédelem számos területére gyakorol majd húzóhatást, s új műszaki fejlesztéseket alapoz meg. Az ELI, valamint a körülötte létesülő tudományos park számos, akár új (biotechnológia, nanotechnológiai) iparágat, vállalkozást vonz Szegedre és a régióba, európai együttműködéssel erősítve annak gazdaságát. Ha minden a terveknek megfelelően halad – tette hozzá – 2015 végére készülhet el a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont kivitelezését és a lézertechnológia beépítését foglalja magában. 2016 elejétől elkezdődhetnek a kutatások, miközben folyik a projekt második, 14,3 milliárd forintos költségvetésű szakaszának megvalósítása – tudatta az ügyvezető igazgató.

A projektet felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről a fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár, Csepreghy Nándor egyrészt megerősítette: a kormány minden pénzügyi és egyéb szakmai segítséget megad a szegedi beruházáshoz, tekintetbe véve annak tudományos jelentőségét, gazdaságélénkítő potenciálját. A helyettes államtitkár a Szegedi Tudományegyetem számára kedvező keddi döntésekről is beszámolt. Elmondta: 30 milliárd forintos kormányzati önerőalapot hoztak létre közcélú kedvezményezetteknek (önkormányzatok, egyetemek, kórházak stb.), hiszen céljuk, hogy felgyorsítsák a már szerződött uniós projektek megvalósítását. Az SZTE három (a 265 ágyas új klinika, illetve a modern sürgősségi osztály létesítése, valamint a természettudományos és műszaki képzés megerősítését szolgáló Egyetemi Tudássétány továbbfejlesztése az élettudományi infrastruktúra modernizációján keresztül) projektjéhez 108,5 millió forint vissza nem térítendő kormányzati támogatásban részesült. A beruházások összköltsége a felsőoktatási intézmény esetében 15,25 milliárd forint, melyből 917 millió forint a saját forrás, ehhez nyújt segítséget az önerőalap.

SZTEinfo