Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Belvíz és aszály okozta környezeti problémák. Kockázat – Konfliktus – Kihívás. Ez áll a középpontjában a 2012. szeptember 5-én kezdődő és 7-én záruló VI. Magyar Földrajzi Konferenciának, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke szervez.
Szegeden indult és idén ismét a Szegedi Tudományegyetem szervezi meg a Magyar Földrajzi Konferenciát. Társult rendezvényként szeptember 5-én (szerdán) 14 órakor kezdődik az SZTE Egyetem utca 2-6. számú épületben, az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke Jakucs termében a Meriexwa IPA HUSRB projekt szakmai nyitókonferenciája. A programon részt vesz – többek között – Kozák Péter, az ATIKÖVIZIG igazgatója, Pálfai Imre, az ATIKÖVIZIG tudományos munkatársa, aszály és belvízvédelmi szakértő, valamint Rakonczai János, a tanszék egyetemi docense. (A meghívó az alábbi címen érhető el: http://www.geo.u-szeged.hu/meriexwa/sites/all/themes/meriexwa/ppt/Opening_meghivo_050902.pdf)
A rendezvény részét képezi a VI. Magyar Földrajzi Konferenciának, amelynek első napi természetföldrajzi tematikája a napjainkban igen aktuális: „Belvíz és aszály okozta környezeti problémák”! (A konferencia honlapja: http://www.geo.u-szeged.hu/vi-magyar-foeldrajzi-konferencia)
Az immár hatodik alkalommal életre hívott Magyar Földrajzi Konferenciának az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke ad otthont. A szervezőmunkát támogatja az MTA Földrajzi Tudományos Bizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, illetve a SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottsága.
A kétévente szervezett konferencia Budapest, Debrecen és Pécs után visszatért Szegedre. A tanácskozás azért rendezi ismét az SZTE, mert arra is emlékeztetnek, hogy a 2011/12-es tanévben ünnepelték a Földrajz Intézet megalakulásának, illetve a szegedi Természettudományi Kar alapításának 90. évfordulóját.
A konferencia célja, hogy a kutatók bemutathassák új tudományos eredményeiket, s a különböző tudományterületek szakemberei megvitathassák – eltérő nézőpontokból – az aktuális földrajzi problémákat és kérdéseket. A konferencián a geográfusok mellett a rokontudományok kutatói is részt vesznek.
A szegedi tanácskozáson előtérbe kívánják helyezni az érdemi szakmai vitát.
A konferencia előtt fél, illetve egynapos fakultatív szakmai kirándulásokat szerveznek. Így például a kutatók körtúrán vesznek részt a Duna-Tisza-közén: „Eltűnő víz” címmel, Mezősi Gábor vezetésével; a Maros és a Tisza menti „Vizek és emberek” elnevezésű túrát Kiss Tímea szervezi; a Bánáti barangolásokat Temesben és Torontálban „Tradicionalitás és modernitás, etnikumok, települések, gazdaság és turizmus” elnevezéssel Bajmóczy Péter irányítja; míg a száz kilométer és száz év a Kiskunságban programot „Táj – tanyák – települések – telkek – termékek” elnevezéssel Csatári Bálint koordinálja.
A szakmai bemutatók közül a Légifelvételek a földrajz szolgálatában címűt Tobák Zalán vezeti, a terepi mérési módszerekbe Sipos György nyújt bepillantást.
A konferencia műhelyeinek témái: Kihívások és konfliktusok a földrajztanárképzés területén, Egy földrajz – vagy több?, Virtuális világ, Szeged története és az árvizek – séta a belvárosban.
A konferenciához kapcsolódik a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciája is, ahol minden PhD hallgató bemutathatja kutatási eredményeit.
SZTEpress
