Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szakmailag hiteles programokkal, konferenciákkal, kiadványokkal, infokommunikációs eszközökkel és emlékhelyek létesítésével segíti a Délvidék történelmének kutatását, széles körű megismertetését a Délvidéki Kutató Központ. A szervezet munkájában a szegedi egyetemen oktató, kutató történészek is szerepe vállal.
Sajtótájékoztatón számoltak be Szegeden szeptember 4-én a Délvidék Kutató Központ eddigi munkájáról, terveiről. A műhely tevékenységében a Szegedi Tudományegyetemen oktató, kutató szakemberek is részt vesznek. Így például Zakar Péter alapító, a délvidéki kutatócsoport vezetője, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék főiskolai tanára, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja, valamint Forró Lajos, az intézmény megalakulásának kezdeményezője, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ oktatója
Zakar Péter és Forró Lajos a tiszteletbeli elnök, Teleki Júlia társaságában elmondta: a Délvidék Kutató Központot 2010-ben azzal a szándékkal hívták életre, hogy segítse és támogassa a Délvidék (Vajdaság) történelmének, helytörténetének és kultúrtörténetének széles körű megismerését és megismertetését, a Délvidék és a délvidéki magyarság történelmének korszerű történelmi, néprajzi feldolgozását. Szakmailag hiteles programokkal, konferenciákkal, kiadványokkal, infokommunikációs eszközökkel és emlékhelyek létesítésével kívánják segíteni a Délvidék kiemelkedő történelmi eseményeinek (például az 1848-49-es szabadságharc délvidéki eseményei, a trianoni igazságtalan békediktátum és a revíziós törekvések társadalmi hatásai, a délvidéki magyarság kisebbségi részvétele a többnemzetiségű jugoszláv államban, a 1944-es magyarellenes atrocitások stb.) feldolgozását, jobb megértését és forrásainak széles körű megismertetését, valamint a hagyományok ápolását a határ mindkét oldalán.
Beszámoltak róla: a tudományos munkán túlmenően fontosnak tartják a magyar és az európai közvélemény tájékoztatását kutatási eredményeinkről. Ennek érdekében együttműködnek például a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottsággal és a Csongrád Megyei Levéltárral, illetve több civil szervezettel is. Elhangzott: a Délvidék Kutató Központ emlékhelyeket alakít ki az 1944–45-ben mártírhalált halt délvidéki egyházi személyek számára. 2012. október 28-án Óbecsén, november 4-én Horgoson, 11-én pedig Moholon avatnak emlékhelyet a mártíroknak. Martonoson pedig egy emlékház kialakításán dolgoznak, amely a II. világháborúban meggyilkolt valamennyi ártatlan áldozatnak szeretne emléket állítani. 2013. január 23-án tudományos konferenciát és megemlékezést tartanak a csúrogi áldozatok emlékére. Üllésen és Magyarkanizsán népfőiskolát szerveznek, ahol a Délvidék történelmével és hagyományaival kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Azt is bejelentették, hogy a kutatóközpont munkatársai több kötet fognak megjelentetni a közeljövőben. Délvidéki Szemle néven pedig tudományos folyóirat indítását tervezik, amelynek szerkesztésében olyan történészek fognak közreműködni, mint Szakály Sándor, Forró Lajos, Sokcsevits Dénes, továbbá Marjanucz László, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
SZTEinfo
