2024. március 29., péntek English version

Egyetemi tanrend

*Tanrendi kereső

Kérjük, írja be a keresett adat (kurzuskód címe, kódja, oktató, tanszék, szak vagy képzési program neve) első betűit.

Részletes keresési feltételek

Felfed / Elrejt

Kurzuskód-adatlap

Ciklus:
2017-2018-1
Kurzuscím:

A magyar nyelv történeti változásai az egyes nyelvi szinteken

Kurzuskód:
MAGMN-NYT41-1
Kurzus típusa:
_Előadás, _Kollokvium
Mikor:
Hol:
Tantárgy:
MAGMN-NYT4, Történeti nyelvészet
Tárgyelem:
MAGMN-NYT4, A magyar nyelv történeti változásai az egyes nyelvi szinteken
Oktató(k):
Óraszám:
heti 2.00
Kreditek száma:
3
Maximális létszám:
nincs korlát
Speciális jelzők:
nincsenek
Leírás:
A magyar nyelv történeti változásai az egyes nyelvi szinteken


A nyelvemlékek. A kéziratos emlékek típusai; szórványemlékek, a szó- és kifejezéskészlet emlékei; legfontosabb szórványemlékeink és Árpád-kori szö¬vegemlékeink; a kódexek és világi tárgyú szövegemlékeink. Nyomtatott nyelv¬emlékek; szövegemlékek, szótárak szólásgyűjtemények.
A nyelvemlékek nyelvi sajátságai: Helyesírás, nyelvjáráskeveredés, irodalmi nyelv; a magyar helyesírás fejlődése.
Az ősmagyar kor hangváltozásai: mással- és magánhangzórendszerünk az ősmagyar kor elején, a rendszerek alapvető sajátosságai. Hogyan módosítot¬ták a rendszereket a főbb hangváltozások?
A nyelvemlékes kor hangváltozásai. Mással- és magánhangzórendszerünk az ómagyar kor kezdetén, a rendszer eltérései a mai állapottól; a legfontosabb minőségi és mennyiségi változások.
A szóelemek története: Általános kérdések; a szóelemek alaktörténete; a szótövek; a szóalakok elemezhetősége; a szóelemek és a szóalakok változásai; a morfofonetikai változások hatása a tövekre; analogikus hatások; szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés.
A névszótövek rendszere: Morfofonetikai változások hatása a névszótövek¬ben; analogikus hatások.
Az igetövek rendszere: Morfofonetikai változások hatása az igetövekben; analogikus hatások, járulékos elemek az igetövekben.
A névszójelek és -ragok alaki és funkcionális kérdései. A határozórag-rendszer kialakulása.
Az igejelek és -ragok alaki és funkcionális kérdései.
A szavak jelentéstörténete; a jelentésváltozások, ezek típusai: hasonlóságon és érintkezésen alapuló névátvitel, ill. jelentésátvitel. A szóhangulat vál¬tozásai: amelioráció és pejoráció.
A szófajok története: Az alapszófajok (fogalomjelölők) rendszere és története; a névmások rendszere és története; az igenevek; az indulatszók; a kötőszók és módosítószók; a névutók és az igekötők; a névelők. A grammatikalizálódás.
A szóképzés és képzett szavak története: A képzők keletkezése és jelentése; a képzők elavulása; főbb csoportjaik; deverbális és denominális képzőink története és rendszere.
A belső keletkezésű szókészlet további csoportjai: A szóösszetétel és az összetett szavak; az ősi szókészlet és a szóteremtéssel keletkezett szavak; a ritkább szóalkotási módok; a mesterséges szóalkotás.
A magyar szókészlet szerkezeti és funkcionális változásai.
Idegen eredetű szókincsünk rétegei a magyar művelődéstörténet tükrében: török, szláv, német, latin, újlatin, angol jövevényszavak.
A szintaktikai szerkezetek története: Alany és állítmány; alárendelő szerke¬zetek; mellérendelő szerkezetek.
A mondattípusok története: A mondatfajták; alárendelő és mellérendelő összetett mondatok.

* * *

A vizsgára való felkészüléshez felhasználható az előadások anyaga, ill. az alábbi irodalom:
Tankönyvek:
Bárczi - Benkő - Berrár: A magyar nyelv története. Bp. 1967. (és a további kiadások)
Bynon, Theodora: Történeti nyelvészet. Bp., 1997.
Kiss J. – Pusztai F.: Magyar nyelvtörténet. Bp., 2003.

Kötelező olvasmányok:
Bárczi Géza: A finnugor zárhangok ősmagyar kori történetéhez. NytörtTgy. I-II. 73-84.
Bárczi Géza: Néhány módszertani elv a magyar nyelvtörténettel kapcsolatban. NytörtTgy. I-II. 59-72.
Benkő Loránd: Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. NyK. 64. [1962]: 115-36.
Berrár Jolán: A magyar megengedő mondatok kialakulása. MNy. LII, 26-35.
Berrár Jolán: Az összetételek történeti vizsgálatához. MNy. 51. [1955] 80-3.
D. Mátai Mária: Az irányhármasság érvényesülése a magyar adverbium¬rendszer történetében. MNy. LXXXI, 385-95.
E. Abaffy Erzsébet: Szóvégrendszerünk az ős- és az ómagyar korban. A szóvégi redukálódás. Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. E. Abaffy Erzsébet I-II. Bp. 1976., III-IV. Bp. 1977. (= NytörtTgy.) I-II. 4-17.
Forgács Tamás: Lexikalizálódási és grammatikalizálódási folyamatok frazeológiai egységekben. Magyar Nyelv XCIX (2003). 259-273 és 412-427.
Forgács Tamás: Grammatikalizálódás az igekötők körében. PDF-fájlként letölthető az intézet honlapjáról.
Károly Sándor: Szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelen¬téstana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1980. 121-155.
Kiss Lajos: Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. MNy. LXII, 179-88.
Melich János: A jövevényszavak átvételének módjáról. NytörtTgy. II-IV. 60-69.
Mészöly Gedeon: A -nyi képző eredete. NyK. XL, 298-327. (ÓmSzöv. 140-144.)
Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete. NyK. II, 1-13. (ÓmSzöv. 221-228)
Pais Dezső: Kérdések és szempontok a szóösszetételek vizsgálatához. MNy. XLVII. 135-54.
Papp István: Az ősi szófajok. NytörtTgy. III-IV. 201-8.
Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. Bp. 1965. 187-99. (A névutós szerkezetek keletkezése)
Zsirai Miklós: Alapszó-besugárzás a szóképzésben. MNy. 41. [1945]: 1-11.
Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan (Bp., 1992) című munkájából a következő részek:
Névátvitel. 125-149.
A jelentés bővülése és szűkülése. 150-160.
Ugyanebből a munkából ajánlott:
A szójelentés változásának mozgató erői. 65-123.


Szeged, 2013. szeptember 4.
Dr. Forgács Tamás
egyetemi docens

Képzésfüggő adatok:
Utolsó frissítés dátuma: 2017.04.07. 12:52

Súgó

 
Ezen az oldalon az egyetem ETR tanulmányi rendszerében meghirdetett kurzusok közt kereshet és böngészhet. Az ETR-ből az adatok időszakosan kerülnek áttöltésre, ennek időpontját az „Utolsó frissítés dátuma” szövegnél ellenőrizheti. Fontos, hogy csak azok a képzések, szakok, oktatók stb. jelennek meg itt, amelyekhez (akikhez) az adott félévben már történt az ETR-ben kurzushirdetés. A teljes egyetemi szakkínálatról a felvi.hu oldalain, vagy az egyes karok honlapján tájékozódhat.
 
Először az egyetemi félévet kell kiválasztania, ez az oldal tetején a „… félév ETR-tanrend” felirat melletti balra <<<, ill. jobbra >>> mutató hármas nyílhegyekkel lépegetve lehetséges. Magán a feliraton való kattintás az oldalt alapállapotba állítja.
 
A „Tanrendi kereső” mezőbe írt szöveggel általános keresést végezhet egy lépésben a képzési programok, kurzuskódok, oktatók, szakok és tanszékek közt.
 
Ha a „Részletes keresési feltételek” dobozt a jobbra mutató kettős >> nyílheggyel kinyitja, akkor több szempontú keresést indíthat, ha a megfelelő mezőkre való kattintás után megjelenő listákból a kívánt tételeket (feltételenként egyet) kiválasztja. A lekérdezéshez kijelölt szempontokat a „Kiválasztott keresési feltételek” rész után ellenőrizheti.
 
A „Tanrendi böngésző” részben keresés nélkül, rendezett listákat áttekintve tájékozódhat a féléves tanrendben. A böngészést több kiinduló szempont szerint lehet elkezdeni (oktatók, szakok, képzési programok, tanszékek, ill. karok).
 
A böngésző és a kereső többoszlopos eredménylistái általában a különböző oszlopok szerint átrendezhetők: ehhez a megfelelő oszlopnévre kell kattintania (egyszer az emelkedő, kétszer a csökkenő sorrendhez). Az aktuális rendezettséget a fel- vagy lefelé mutató kettős nyílhegy mutatja az oszlopnévben.
 
A listák sorainak a végén található jobbra mutató kettős >> nyílhegyek rendszerint a megfelelő adat ETR-beli nyilvános adatlapját mutatják meg. Az ezen való továbblépés esetén előfordulhat, hogy egy link már védett, nem nyilvános oldalra vezet, ilyenkor az ETR-es bejelentkező képernyő jelenik meg. Ekkor vagy lépjen vissza a böngészője megfelelő gombjával, vagy jelentkezzen be az ETR-be, ahol az adatlekérést a védett oldalakon is folytathatja.
 
A „Képzési programok szerinti kurzuskódlista” képernyőn két adat rövidítetten kerül megjelenítésre. Ezek feloldása:
Képzési forma (szint)
 
Tagozat
0
Nem releváns
 
E
Esti
A
Alapképzés
 
K
Képzőhelyen kívüli
B
Bachelorképzés
 
L
Levelező
E
Egységes osztatlan képzés
 
N
Nappali
F
Felsőfokú szakképzés
 
T
Távoktatás
K
Kiegészítő alapképzés
 
 
 
M
Mesterképzés
 
 
 
P
Doktori képzés
 
 
 
S
Szakirányú továbbképzés
 
 
 
X
Egyéb képzés
 
 
 
 
Bezár