Biofizikai Tanszék

Tematika
Az atomok, molekulák energiaszintrendszere, A molekulák fényelnyelése, fénykibocsátása, Az abszorpciós színkép és mérése, Biológiai rendszerek abszorpciós színképe; A lumineszcencia-spektroszkópia fizikai alapjai; biológiai vonatkozásai; A röntgen- és a magsugárzások; Folyadékok és gázok áramlása; Diffúzió; A hőenergia áramlásának biológiai vonatkozásai; Membránegyensúlyok, Felületi feszültség; A termodinamika főtételei, érvényességük biológiai rendszerekben; A Gibbs-féle szabadentalpia megnyilvánulásának fő formái élő rendszerekben; A biológiai membránokon keresztüli transzport; A membránpotenciál eredete; A nyugalmi és az akciós potenciál keletkezése, jellemzői; Az ioncsatornák működését befolyásoló tényezők; Jelátalakítási mechanizmusok; A beszéd és a hallás; A szem és a látás; Az izomösszehúzódás biofizikája; Biológiai folyamatok szabályozásának biof-izikai modellezése.

Ajánlott irodalom

1. 1. Maróti - Laczkó: Bevezetés a biofizikába, JATEPress
2. 2. Előadásjegyzet

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Vektorok elemi definíciója, a koordináta rendszer forgatása, skalár-. vektori-, többszörös szorzatok. Vektormezők deriváltjai, gradiens, divergencia, rotáció.
A nabla-vektor, többszörös deriváltak, számolási szabályok. Vektormezők integrálása, vonal-, felületi-, térfogati integrálok. Görbék és felületek, görbe vonalú koordinátarendszerek, a henger- és gömbi polár-koordinátarendszer. Gauss tétele. Stokes tétele. A vektoroperátorok görbe vonalú koordinátarendszerekben
Másodrendű tenzorok definíciója, külső szorzat, komponensek, tenzorműveletek, vektorinvariáns. Főtengelytétel, tenzorfelületek. n-ed rendű tenzor definíciója, valódi és pszeudotenzorok. Ferdeszögű koordinátarendszerek, vektorok kovariáns és kontravariáns komponensei.
Vektorok és tenzorok görbevonalú koordinátarendszerekben, a metrikus tenzor.

Ajánlott irodalom

1. G. B. Arfken, H. J. Weber: Mathematical Methods for Physicists, Academic Press, 1995.
2. Bronstein, Szemengyajev, Musiol, Muhlig: Matematikai kézikönyv, Typotex Kiadó, Budapest, 2002.
3. Jánossy - Tasnádi: Vektorszámítás I., II. III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Vektorok elemi definíciója, a koordináta rendszer forgatása, skalár-. vektori-, többszörös szorzatok. Vektormezők deriváltjai, gradiens, divergencia, rotáció.
A nabla-vektor, többszörös deriváltak, számolási szabályok. Vektormezők integrálása, vonal-, felületi-, térfogati integrálok. Görbék és felületek, görbe vonalú koordinátarendszerek, a henger- és gömbi polár-koordinátarendszer. Gauss tétele. Stokes tétele. A vektoroperátorok görbe vonalú koordinátarendszerekben
Másodrendű tenzorok definíciója, külső szorzat, komponensek, tenzorműveletek, vektorinvariáns. Főtengelytétel, tenzorfelületek. n-ed rendű tenzor definíciója, valódi és pszeudotenzorok. Ferdeszögű koordinátarendszerek, vektorok kovariáns és kontravariáns komponensei.
Vektorok és tenzorok görbevonalú koordinátarendszerekben, a metrikus tenzor.

Ajánlott irodalom

1. G. B. Arfken, H. J. Weber: Mathematical Methods for Physicists, Academic Press, 1995.
2. Bronstein, Szemengyajev, Musiol, Muhlig: Matematikai kézikönyv, Typotex Kiadó, Budapest, 2002.
3. Jánossy - Tasnádi: Vektorszámítás I., II. III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Mérésvezérlés:
Mérések vezérlésének általános elvei, a LabView: vezérlési szerkezetek, ciklusok, tömbök. Értékadás, szubrutinok, paraméterek, beépített függvények.
Számítási feladatok végzése:
A MathCad felhasználói program, számítási feladatok végzése MathCaddel: vezérlési szerekezetek, ciklusok, tömbök, értékadás, szubrutinok, paraméterek, beépített függvények.
Mérések kiértékelése:
Adatok, táblázatok kezelése. Grafikonok, ábrák készítésének szabályai, módja Origin program segítségével.
Mérések megjelenítése, prezentációja:
Szövegszerkesztés, dolgozatok, előadások tervezése, készítése.

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
A newtoni mechanika posztulátumai, a newtoni determináltság elve, a mozgásegyenlet szimmetriái: a mechanikai hasonlóság, Galilei-csoport, első integrálok, 1-dimenziós mozgások kvalitatív és kvantitatív vizsgálata.
Mozgás centrális térben.
Rezgések, síkinga.
Gyorsuló-forgó vonatkoztatási rendszerek.
A kéttestprobléma.
Ütközések.
Pontrendszerek mechanikája, első integrálok.
Kötött rendszerek.
A dinamika általános egyenlete, Lagrange-féle első- és másodfajú mozgásegyenletek.
Kis rezgések: normálkoordináták.
A Hamilton-féle legkisebb hatás elve.
A Lagrange-függvények általános tulajdonságai, tér-idő szimmetriák és megmaradási tételek.
A mértéktranszformáció.
Hamilton-függvények, kanonikus mozgásegyenletek.
Liouville tétele.
A merev testek mechanikája: a tehetetlenségi tenzor, pörgettyűk.
A deformálható testek mechanikája: nyúlási és feszültségi tenzor.
A rugalmas testek mechanikájának alapegyenletei.
A húr rezgései.
Hullámok izotrop rugalmas testekben.
A folyadékok mechanikája: mozgásegyenletek és megmaradási tételek: Euler-egyenlet, Bernoulli-egyenlet, Navier-Stokes-féle egyenlet.
Síkbeli potenciáláramlások.
Az áramlások hasonlósága.

Ajánlott irodalom

1. Goldstein H.: Classical Mechanics, Addison-Wesley, Reading 1980
2. Scheck F., Mechanics, Springer, Berlin 1994
3. Landau L. D., Lifshitz E. M.: Mechanics, Pergamon Press, Oxford 1976

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
A newtoni mechanika posztulátumai, a newtoni determináltság elve, a mozgásegyenlet szimmetriái: a mechanikai hasonlóság, Galilei-csoport, első integrálok, 1-dimenziós mozgások kvalitatív és kvantitatív vizsgálata.
Mozgás centrális térben.
Rezgések, síkinga.
Gyorsuló-forgó vonatkoztatási rendszerek.
A kéttestprobléma.
Ütközések.
Pontrendszerek mechanikája, első integrálok.
Kötött rendszerek.
A dinamika általános egyenlete, Lagrange-féle első- és másodfajú mozgásegyenletek.
Kis rezgések: normálkoordináták.
A Hamilton-féle legkisebb hatás elve.
A Lagrange-függvények általános tulajdonságai, tér-idő szimmetriák és megmaradási tételek.
A mértéktranszformáció.
Hamilton-függvények, kanonikus mozgásegyenletek.
Liouville tétele.
A merev testek mechanikája: a tehetetlenségi tenzor, pörgettyűk.
A deformálható testek mechanikája: nyúlási és feszültségi tenzor.
A rugalmas testek mechanikájának alapegyenletei.
A húr rezgései.
Hullámok izotrop rugalmas testekben.
A folyadékok mechanikája: mozgásegyenletek és megmaradási tételek: Euler-egyenlet, Bernoulli-egyenlet, Navier-Stokes-féle egyenlet.
Síkbeli potenciáláramlások.
Az áramlások hasonlósága.

Ajánlott irodalom

1. Goldstein H.: Classical Mechanics, Addison-Wesley, Reading 1980
2. Scheck F., Mechanics, Springer, Berlin 1994
3. Landau L. D., Lifshitz E. M.: Mechanics, Pergamon Press, Oxford 1976

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
A vonatkoztatási rendszer kérdése a klasszikus mechanikában, és az elektrodinamikában
Einstein posztulátumai, a Lorentz-transzformáció, a Lorentz-transzformáció következményei
A Minkowski-féle négydimenziós tér
Relativisztikus mechanika
Elektrodinamika négyes írásmódban, Maxwell-egyenletek, potenciálok, a térmennyiségek transzformációs törvényei
Az elektromágneses mező energiája és impulzusa
Elektrosztatikus mező potenciálja, multipólus sorfejtés, energiaviszonyok
Sztatikus mágneses mező
A hullámegyenlet síkhullám megoldásai, monokromatikus síkhullámok, polarizációs tulajdonságok
Retardált potenciálok, lokalizált töltéseloszlás sugárzási tere
Dipólus-sugárzás
Tetszőlegesen mozgó ponttöltés tere, Larmor-formula, szinkrotron sugárzás
Közegek elektrodinamikája, a Lorentz-féle átlagolás, anyagi egyenletek, határföltételek
Elektromágneses hullámok anyagi közegekben.

Ajánlott irodalom

1. Benedict Mihály: Elektrodinamika, JATE Press, Szeged, 2000.
2. Jackson J. D.: Classical electrodynamics, 4th Ed., Wiley, New York, 1999
3. Simonyi Károly- Zombori László: Elméleti villamosságtan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
A vonatkoztatási rendszer kérdése a klasszikus mechanikában, és az elektrodinamikában
Einstein posztulátumai, a Lorentz-transzformáció, a Lorentz-transzformáció következményei
A Minkowski-féle négydimenziós tér
Relativisztikus mechanika
Elektrodinamika négyes írásmódban, Maxwell-egyenletek, potenciálok, a térmennyiségek transzformációs törvényei
Az elektromágneses mező energiája és impulzusa
Elektrosztatikus mező potenciálja, multipólus sorfejtés, energiaviszonyok
Sztatikus mágneses mező
A hullámegyenlet síkhullám megoldásai, monokromatikus síkhullámok, polarizációs tulajdonságok
Retardált potenciálok, lokalizált töltéseloszlás sugárzási tere
Közegek elektrodinamikája, anyagi egyenletek, határföltételek
Elektromágneses hullámok anyagi közegekben.

Ajánlott irodalom

1. Benedict Mihály: Elektrodinamika, JATE Press, Szeged, 2000.
2. Jackson J. D.: Classical electrodynamics, 4th Ed., Wiley, New York, 1999
3. Simonyi Károly- Zombori László: Elméleti villamosságtan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.
4. Elméleti Fizikai Példatár 2. Tankönyvkiadó, Budapest

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
A feles spin és a foton polarizációs állapotainak elemzése,
a valószínűségi amplitúdó fogalma.
A mikrorészecskék térbeli mozgása, a hullámfüggvény, Schrödinger egyenlet.
Állapottér, Dirac jelölés, mérés és lineáris operátorok.
A kvantummechanika posztulátumai.
Középérték, szórás, egyidejű mérhetőség, bizonytalansági reláció.
Időfejlődés, kontinuitási egyenlet, Ehrenfest tételek.
Konzervatív rendszerek, Bohr frekvenciák és a kiválasztási szabályok eredete.
Harmonikus oszcillátor.
Impulzusnyomaték, feles spin.
Spinkorrelációk, Bell egyenlőtlenség.
Térbeli mozgás, centrális erőtér, radiális egyenlet.
A Coulomb potenciál sajátértékproblémájának mgoldása.
Azonos részecskék, a szimmetrizálási posztulátum,
bozonok és fermionok.

Ajánlott irodalom

1. Cohen-Tannoudji C., Diu B., Laloe F.: Quantum mechanics. Vol. 1-2. Paris Wiley - Hermann, NY 1993
2. Sakurai J.J.: Modern quantum mechanics, Addison-Wesley, Reading, 1994
3. Davydov A.S.: Quantum Mechanics, Pergamon Press, Oxford, 1976

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Részecskék és hullámok; hullámmechanika; Schrödinger egyenlet.
Állapottér, fizikai mennyiségek és lineáris operátorok.
A kvantummechanika posztulátumai.
Mérések középértékek, bizonytalansági relációk.
Kétállapotú rendszerek.
Egydimenziós problémák, harmonikus oszcillátor.
Impulzusnyomaték; centrális potenciál, H atom, spin és Pauli-egyenlet, impulzusmomentumok összeadása.
Stacionárius perturbációszámítás és egyszerűbb alkalmazásai.
Vektortér, Hilbert-tér, lineáris operátorok.
Dirac-jelölés, mérés, a kvantummechanika posztulátumai.
A feles spin és a foton polarizációs állapotainak elemzése.
Sajátérték feladatok megoldása egyszerű egydimenziós
kvantummechanikai rendszerekre:
potenciálgödör, harmonikus oszcillátor koordinátareprezentációban,
potenciállépcső, transzmisszió, reflexió
Várható értékek, szórás, bizonytalansági reláció.
Schrödinger-egyenlet, időfejlődés, hullámcsomag.
Ehrenfest tételek.
Feles és egyes spin.
Impulzusnyomaték koordinátareprezentációban.

Ajánlott irodalom

1. Cohen-Tannoudji C., Diu B., Laloe F.: Quantum mechanics. Vol. 1-2. Paris Wiley - Hermann, NY 1993
2. Sakurai J.J.: Modern quantum mechanics, Addison-Wesley, Reading, 1994
3. Davydov A.S.: Quantum Mechanics, Pergamon Press, Oxford, 1976

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Valószínűségszámítási alapfogalmak, a bolyongás problémája és fizikai alkalmazásai.
Részecskerendszerek statisztikus leírása, a statisztikus mechanika alapvető eloszlásai.
Statisztikus termodinamika, egyensúlyi feltételek és a termodinamikai potenciálok.
Az egyatomos ideális gáz, nem-ideális klasszikus gázok, van der Waals állapotegyenlet, a folyadék-gőz átalakulás.
Elektromosan töltött részecske-rendszerek.
Független részecskék mágnessége.
Ferromágnesség, a Weiss-féle átlagtér közelítés.
Első- és másodrendű fázisátalakulások.
A nemegyensúlyi statisztikus fizika alapja, a mester egyenlet
A Brown-mozgás, Langevin egyenlet, a fluktuácó-disszipació tétel.
Ideális kvantumgázok statisztikus leírása.
A nem-kölcsönható fermiongáz.
A nem-kölcsönható bozongáz, a Bose kondenzáció, szuperfolyé-konyság.
A fotongáz - a sugárzás termodinamikája.

Ajánlott irodalom

1. Reif F.: Fundamentals of statistical and thermal physics, McGraw - Hill, Auckland, 1985
2. Landau L.D., Lifsic E.M.: Elméleti fizika. 5. Tankönyvkiadó, Bp. 1981

Elméleti Fizikai Tanszék

Tematika
Valószínűségszámítási alapfogalmak, a bolyongás problémája és fizikai alkalmazásai.
Részecskerendszerek statisztikus leírása, a statisztikus mechanika alapvető eloszlásai.
Statisztikus termodinamika, egyensúlyi feltételek és a termodinamikai potenciálok.
Az egyatomos ideális gáz, nem-ideális klasszikus gázok, van der Waals állapotegyenlet, a folyadék-gőz átalakulás.
Elektromosan töltött részecske-rendszerek.
Független részecskék mágnessége.
Ferromágnesség, a Weiss-féle átlagtér közelítés.
Első- és másodrendű fázisátalakulások.
A nemegyensúlyi statisztikus fizika alapja, a mester egyenlet
A Brown-mozgás, Langevin egyenlet, a fluktuácó-disszipació tétel.
Ideális kvantumgázok statisztikus leírása.
A nem-kölcsönható fermiongáz.
A nem-kölcsönható bozongáz, a Bose kondenzáció, szuperfolyé-konyság.
A fotongáz - a sugárzás termodinamikája.

Ajánlott irodalom

1. Reif F.: Fundamentals of statistical and thermal physics, McGraw - Hill, Auckland, 1985
2. Landau L.D., Lifsic E.M.: Elméleti fizika. 5. Tankönyvkiadó, Bp. 1981

Elméleti Fizikai Tanszék

Felvétel feltétele: Pedagógia-pszichológia komplex szigorlat teljesítése.

Tematika
A középiskolai fizika tananyag áttekintése (főleg verseny-) fizika feladatok megoldásán keresztül.
Az első félév tematikája:
Mechanika (anyagi pont, pontrendszerek, kényszermozgások), hullámtan, hangtan, rugalmas testek, hőtan.
A második félév tematikája:
Elektrosztatika, egyenáramok, mágneses mezők, váltakozó áramok, optika, atomfizika.

Ajánlott irodalom

1. Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1-2. Typotex Kft, Budapest, 1997.
2. Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok

Elméleti Fizikai Tanszék

Felvétel feltétele: Pedagógia-pszichológia komplex szigorlat teljesítése.

Tematika
A középiskolai fizika tananyag áttekintése fizika (főleg verseny-) feladatok megoldásán keresztül.
Az első félév tematikája:
Mechanika (anyagi pont, pontrendszerek, kényszermozgások), hullámtan, hangtan, rugalmas testek, hőtan.
A második félév tematikája:
Elektrosztatika, egyenáramok, mágneses mezők, váltakozó áramok, optika, atomfizika.

Ajánlott irodalom

1. Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1-2. Typotex Kft, Budapest, 1997.
2. Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika

A megfigyelés, mint a tantárgypedagógiai kutatások módszere. Az iskolai, tanórai megfigyelés szempontjai, módszerei. A tanár személyisége, tulajdonságai. A tanári készségek megfigyelése. A szóbeli közlés követelményei. Tartalmi és módszerbeli differenciálás megnyilvánulása a tanítási órán. A tanulói képességek, készségek fejlesztésének megfigyelése Audiovizuális, multimédiás eszköz-rendszerek a fizika órán. A fizika tanítás objektív feltételei. A tanórai megfigyelések rögzítésének módszerei, formái.. Eset-tanulmány, egyéni tanulói megfigyelés. Tanári interjú, mint információforrás. Az iskolai környezet komplex vizsgálata.

Ajánlott irodalom

1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
2. Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez JATEPress Szeged, 2003
3. Radnóti Katalin, Nahalka István, Poór István, Wágner Éva: A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Kísérleti Fizikai Tanszék

Felvétel feltétele: Pedagógia-pszichológia komplex szigorlat teljesítése.

Tematika
A fizika tanítás történetéről, a gimnáziumi fizika kezdő- és peremfeltételei, az általános iskolai fizikatanításról.
A gimnáziumi fizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei.
Fizika tanítás külföldön.
A hőtan tanítása.
A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában.
Statisztikus modell-játékok.
, döntésjátékok.
Számítógép alkalmazása a statisztikus fizika tanításánál.
Az oktatási folyamat makro- és mikroszerkezete, algoritmizálás, az új anyag feldolgozó óra modellje.
Motivációs lehetőségek a gimnáziumi fizika tanításban.
Oktatási módszerek a fizika tanításban, történeti aspektusok.
Kísérletek jelentősége a fizika tanításban, tanári és tanulói kísérletekről.
Játékok, játékszerek alkalmazása a fizika tanításban.
A mechanika tananyag vezérelvei, speciális módszerei.
Számítógép alkalmazása a mozgásegyenlet közelítő megoldásánál.
Az égi mechanika tanításáról, modellkísérletek.
Az ismeretek alkalmazása, mérési gyakorlatok, feladatmegoldó órák speciális módszerei, a feladatmegoldó óra modellje.
A fakultáció formája és tartalma a gimnáziumban, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás lehetőségei és módszerei fizikából.
Ellenőrzés, értékelés formái és módszerei, az ismeret elsajátítás szintjei, tudásszintmérés itthon és külföldön, nemzetközi felmérések tapasztalatai.
Az elektromosság, mágnesség tananyag felépítése, vezérelvei, speciális módszerei.
Lézeres optikai kísérletek, hologram készítés az iskolában.
Ismétlés, rendszerezés szükségessége, az ismétlő-rendszerező órák módszerei.
A természettudományos tárgyak egybehangolásáról, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai, a kvantumlétra.
A modern fizika tananyag felépítése, speciális módszerek.
Modellek alkalmazása a gimnázium felsőbb évfolyamain.
Az atomfizika középiskolai tanításáról, szemléltetési lehetőségek, demonstrációs kísérletek és tanulói mérések.
Számítógép alkalmazása a kvantummechanika középiskolai tanításánál.
Magfizikai kísérletek a középiskolában, sugárzás-mérés, szilárdtest - nyomdetektorok.
Energia-alternatívák, atomerőmű, környezetvédelmi aspektusok.
A molekulafizika tanításának szemléltetési lehetőségei.
Tanórán kívüli fizika oktatás, szakkörök, speciális módszerek.
A fizika tanítás tárgyi feltételei (szertár, előadóterem stb.
).

Ajánlott irodalom

1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
2. Eigen - Winkler: A játék, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
3. Nemzeti Alaptanterv MKM, 1995.
4. Kiessling-Körner: Hogyan oldjuk meg a fizikai feladatokat, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1985.
5. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyujteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex 1995.
6. V. Weisskopf: Fizika a XX. században, Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1978.
7. Pedagógiai Lexikon Kereban Kiadó Budapest, 1997.
8. Gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek és segédkönyvek
9. Gimnáziumi fakultatív modulok
10. A Fizikai Szemle vonatkozó cikkei
11. Csapó Benő: Az iskolai tudás Osiris Kiadó 1998.
12. Radnóti Katalin, Nahalka István, Poór István, Wágner Éva: A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Kísérleti Fizikai Tanszék

Felvétel feltétele: Pedagógia-pszichológia komplex szigorlat teljesítése.

Tematika
A fizika tanítás történetéről, a gimnáziumi fizika kezdő- és peremfeltételei, az általános iskolai fizikatanításról.
A gimnáziumi fizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei.
Fizika tanítás külföldön.
A hőtan tanítása.
A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában.
Statisztikus modell-játékok.
, döntésjátékok.
Számítógép alkalmazása a statisztikus fizika tanításánál.
Az oktatási folyamat makro- és mikroszerkezete, algoritmizálás, az új anyag feldolgozó óra modellje.
Motivációs lehetőségek a gimnáziumi fizika tanításban.
Oktatási módszerek a fizika tanításban, történeti aspektusok.
Kísérletek jelentősége a fizika tanításban, tanári és tanulói kísérletekről.
Játékok, játékszerek alkalmazása a fizika tanításban.
A mechanika tananyag vezérelvei, speciális módszerei.
Számítógép alkalmazása a mozgásegyenlet közelítő megoldásánál.
Az égi mechanika tanításáról, modellkísérletek.
Az ismeretek alkalmazása, mérési gyakorlatok, feladatmegoldó órák speciális módszerei, a feladatmegoldó óra modellje.
A fakultáció formája és tartalma a gimnáziumban, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás lehetőségei és módszerei fizikából.
Ellenőrzés, értékelés formái és módszerei, az ismeret elsajátítás szintjei, tudásszintmérés itthon és külföldön, nemzetközi felmérések tapasztalatai.
Az elektromosság, mágnesség tananyag felépítése, vezérelvei, speciális módszerei.
Lézeres optikai kísérletek, hologram készítés az iskolában.
Ismétlés, rendszerezés szükségessége, az ismétlő-rendszerező órák módszerei.
A természettudományos tárgyak egybehangolásáról, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai, a kvantumlétra.
A modern fizika tananyag felépítése, speciális módszerek.
Modellek alkalmazása a gimnázium felsőbb évfolyamain.
Az atomfizika középiskolai tanításáról, szemléltetési lehetőségek, demonstrációs kísérletek és tanulói mérések.
Számítógép alkalmazása a kvantummechanika középiskolai tanításánál.
Magfizikai kísérletek a középiskolában, sugárzás-mérés, szilárdtest - nyomdetektorok.
Energia-alternatívák, atomerőmű, környezetvédelmi aspektusok.
A molekulafizika tanításának szemléltetési lehetőségei.
Tanórán kívüli fizika oktatás, szakkörök, speciális módszerek.
A fizika tanítás tárgyi feltételei (szertár, előadóterem stb.).

Ajánlott irodalom

1. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex 1995.
2. Makai Lajos, Vize Lászlóné: Munkafüzet Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.
3. Gimnáziumi és általános iskolai tankönyvek és munkafüzetek

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
Kísérletek az elektromosság-mágnesség témaköréből:
Elektromos áram fémes vezetőben I.: Ohm törvényének vizsgálata, fémes vezető ellenállásának függése a vezető adataitól, R-l, R-A grafikon fölvétele. Grafit áramvezetésének vizsgálata,
Elektromos áram fémes vezetőben II.: Hőfejlődés függése az ellenállástól (kvalitatív megfigyelés), hőelem vizsgálata, ellenállásmérés. Ohm törvénye teljes áramkörre; Uk-1 grafikon felvétele, feszültségforrás belső ellenállásának meghatározása. Elektromos feketedobozok vizsgálata, potenciométer tulajdonságainak vizsgálata a kiadott CD segítségével
Elektromos áram folyadékokban: Hoffmann-féle vízbontó tanulmányozása, Folyadékok áramvezetésének vizsgálata (kvalitatív kísérletek), Színesion - vándorlás bemutatása, Faraday I. törvénye; m-I grafikon felvétele, Polarizációs feszültség mérése,
Elektromos áram gázokban és vákuumban: Ohm törvénye alapján, helyettesítéssel és Wheatstone-híddal Önálló vezetés normális nyomású gázokban, szén ívlámpa modellje és szarvas - villámhárító működése. Önálló vezetés ritkított gázokban: kisülési csősorozat, ködfénylámpa, fénycső működésének vizsgálata. Katódsugárzás vizsgálata. Fotocella jelleggörbéjének felvétele. Elektromos vezetés vákuumban; izzóelektromos hatás vizsgálata.
Az elektromos mező: elektromos állapot kimutatása: elektrosztatikai alapkísérletek, elektromos megosztás. Elektromos mező szemléltetése erővonalakkal. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőn; többlettöltés elhelyezkedésének tanulmányozása. Kísérletek a töltés és a feszültség közötti kapcsolat vizsgálatára, kapacitás fogalma, kondenzátorok tulajdonságai, elektromos mező energiája.
A mágneses mező: a mágneses mező vizsgálata, Mágneses mezőnek zárt vezetőkre kifejtett hatása, mágneses mező a tekercs belsejében, MAGNETOMÉTER tanulmányozása, áramvezetők között fellépő kölcsönhatások vizsgálata, Lorentz - erő kimutatása elektrolitban,
Elektromágneses indukció: állandó mágneses mezőben mozgó vezeték vizsgálata, mozgási indukció, kísérletek az indukált áram irányának vizsgálatára. Zárási és nyitási önindukció, indukciós együttható, változó mágneses mezőben nyugvó vezeték vizsgálata, nyugalmi indukció, örvényáramok kimutatása (saját tervezés) (Waltenhoffen-féle inga)
Váltakozó áramú ellenállások: Ohmos ellenállás vizsgálata, induktív ellenállás szerepének vizsgálata, kondenzátor kapacitásának meghatározása Wheatstone-híddal.
Kísérletek az optika, az atomfizika, magfizika témaköréből:
Geometriai optika: A fény terjedésének vizsgálata optikai paddal, törésmutató mérése gombostűk segítségével, lencsék fókusztávolságának meghatározása, optikai eszközök összeállítása "Optik" dobozzal.
Hullámoptika: a fényinterferencia alapkísérletei, fényelhajlás vizsgálata rés, rács, akadály (tű) esetén, fény hullámhosszának mérése ráccsal, színképek előállítása prizmával, ráccsal, kézispektroszkóp vizsgálata. Optikai kísérletek lézerrel
Elektromágneses rezgések: soros rezgőkör vizsgálata, rezonancia görbe felvétele, párhuzamos rezgőkör vizsgálata, rezonancia görbe felvétele, csillapított és csillapítatlan rezgések előállítása
Elektromos áram félvezetőkben: félvezető dióda vizsgálata, félvezető dióda, mint egyenirányító, tranzisztor vizsgálata, fényelem, I-r karakterisztika felvétele, tranzisztor alkalmazásai
Vezérlés és automatizálás alapjai: félvezető ellenállásának hőmérsékletfüggése, termisztoros hőmérő, fotoellenállásos fényjelző tranzisztoros erősítővel. Astabil és bistabil multivibrátor
Elektromágneses hullámok kimutatása Lecher-drótpárral, URH oszcillátorral. Rádióadó, rádióvevő összeállítása rádiópaddal.
Atomfizikai mérések I.: Elektron hullámhosszának mérése elektrondiffrakciós készülékkel, elemi töltés meghatározása elektrolízissel, Planck-állandó meghatározása LED-del
Atomfizikai mérések II, mérések számítógéppel: radioaktív sugárzás vizsgálata Geiger-Müller számlálócsővel. Radioaktív sugárzás vizsgálata diffúziós - ködkamrával, Szilárdtest nyomdetektorokkal kapcsolatos kísérletek, fényelektromos hatás vizsgálata fotocellával, fotocella vizsgálata számítógéppel.

Ajánlott irodalom

1. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex 1995.
2. Makai Lajos, Vize Lászlóné: Munkafüzet Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.
3. Gimnáziumi és általános iskolai tankönyvek és munkafüzetek

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika

A fizika tanítás történetéről
A hazai fizika tanítás helye a világban, tudásszintmérés
Az oktatási folyamat szerkezete és a fizika tanítás
Az oktatási folyamat mikroszerkezetének megvalósulása fizika órán
A Nemzeti Alaptanterv és a fizikatanítás
A tananyag elrendezése szempontjai, a gimnáziumi fizika kezdő- és peremfeltételei
Oktatási módszerek a fizika tanításban
A feladatmegoldó óra célja, szerkezete, módszerei
A fizikai feladatok csoportosítása, didaktikai feldolgozása
A számítógép alkalmazása a fizika tanításban
A kísérletek célja, jelentősége a fizika tanításban
Modellalkotás célja, jelentősége a fizika tanításban
Tanári kísérletek a fizika tanításban
Tanulókísérleti órák célja, szerepe, vezérlése
Ismeretek alkalmazásának jelentősége, formái, az alkalmazás szintjei a fizika tanításban
Mérési gyakorlati órák célja, szerepe, vezérlése
Ismeretek rendszerezése, összefoglalás jelentősége és formái a fizika tanításban
Motiváció célja, jelentősége, lehetőségei a fizika tanításban
A természettudományos tárgyak egybehangolásának lehetőségei, kvantumlétra

B
Speciális módszerek a hőtan tanításához
Statisztikus modelljátékok és alkalmazása a Hőtan tanításában
Motivációs lehetőségek a Hőtan tanításában
Játékok alkalmazása a fizika tanításban
Kísérletek szerepe a Hőtan tanításában, pl. "Kristályok hőtágulása" téma didaktikai eldolgozása
A mechanika tanításának specialitásai a gimnáziumban
Mozgásegyenlet közelítő megoldása (grafikus, numerikus módszer) a középiskolában
Erőtörvények és bevezetésük a középiskolában
Megmaradási törvények a mechanikában (pl. A lendületmegmaradás téma didaktikai feldolgozása)
Kísérletek szerepe a fénytan tanításánál, lézeres optikai kísérletek
Az elektromosság-mágnesség tananyag specialitásai, módszerei (pl. Az időben
állandó elektromos mező egy témájának didaktikai feldolgozása)
Az összefoglalás, rendszerezés jelentősége a III. osztályos tananyagban (példával)
Kísérleti lehetőségek az atomfizika tanításánál (pl. az elektron kettős természete)
Kísérleti lehetőségek a magfizika tanításánál (pl. a radioaktív sugárzás detektálása)

Ajánlott irodalom

1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
2. Eigen - Winkler: A játék Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
3. Nemzeti Alaptanterv MKM, 1995.
4. Kiessling-Körner: Hogyan oldjuk meg a fizikai feladatokat, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1985.
5. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III., Arkhimédesz Bt-Typotex 1995.
6. V. Weisskopf: Fizika a XX. században, Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1978.
7. Pedagógiai Lexikon, Kereban Kiadó Budapest, 1997.
8. Gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek és segédkönyvek
9. Gimnáziumi fakultatív modulok
10. A Fizikai Szemle vonatkozó cikkei
11. Csapó Benő: Az iskolai tudás, Osiris Kiadó 1998.

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
A középiskolás (szakközépiskolás és szakmunkásképzős), általános iskolás fizika tantervek és alternatív tankönyvek megismerése.
A gimnáziumi fizika fakultációs moduljainak megismerése Fizika szakmódszertannal foglalkozó hazai és külföldi folyóiratok feldolgozása.
A fizika tanításával foglalkozó hazai és nemzetközi konferenciák anyagainak megismerése.
Külföldi fizika tankönyvek megismerése.
A fizika szakmódszertannal kapcsolatos szakdolgozati munkák beszámolója fizika trendek (nemlineáris jelenségek tanítása, fraktálok, szupravezető, üvegházhatás stb.
) középiskolai tanításának lehetőségei.
Számítógép alkalmazása a fizika tanításban.
Segédanyagok a fizika tanításához (tanári segédkönyvek, más egyedi anyagok, fizika tárgyú könyvek megismerése).
Tehetséggondozás, versenyek fizikából középiskolásoknak.
A felnőttoktatás speciális módszerei, továbbképzés lehetőségei.
A tudományos ismeretterjesztés és a fizika tanár.
A fizika tantárgy szerepe az új rendszerű oktatási kísérletekben (6+6, 4+8 rendszerek ).
Audiovizuális eszközök alkalmazása a fizika tanításban.
Feladatmegoldás helye és szerepe a fizika tanításban, példatárak.
Energia kérdések és a fizika tanítás A Nemzeti Alaptanterv és a fizikatanítás.
Kísérletek szerepe a fizikatanításban.
Ellenőrzés, értékelés.
A fizikatanítás tárgyi feltételei.
Környezetvédelem és fizikatanítás.
Lézer az iskolában.
Döntésjátékok Paradoxonok a fizikában Kétszintű érettségi és a fizika tantárgy.

Ajánlott irodalom

1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
2. Csapó Benő: Az iskolai tudás Osiris Kiadó 1998.
3. Nemzeti Alaptanterv MKM, 1995.
4. Kiessling-Körner: Hogyan oldjuk meg a fizikai feladatokat, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1985.
5. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex 1995.
6. V. Weisskopf: Fizika a XX. században, Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1978.
7. Gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek és segédkönyvek
8. Gimnáziumi fakultatív modulok
9. A Fizikai Szemle vonatkozó cikkei

Fizikus Tanszékcsoport

Fizikus Tanszékcsoport

Fizikus Tanszékcsoport

Fizikus Tanszékcsoport

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
Vizsgálatok a hőmérsékleti sugárzás témaköréből.
Molekulák elektromos polarizálhatóságának és permanens dipólusmomentumának meghatározása a relatív permittivitás (dielektromos állandó) mérésével.
Dia- és paramágneses anyagok szuszceptibilitásának vizsgálata.
Hall-effektus mérése félvezetőkben.
Az elektron fajlagos töltésének mérése Busch-módszerrel.
Elektrosztatikus terek modellezése és mérése elektrolit-tankban.
A katódsugár-oszcilloszkóp, mérések oszcilloszkóppal.
Oldatok abszorpciós színképének felvétele spektrofotométerrel.
Mérések szcintillációs számlálóval; a Poisson-eloszlás.
Radio-aktív sugárzás abszorpciójának vizsgálata.
A transzfor-mátor vizsgálata.
Elektromágneses hullám terjedése hullámvezetőben.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika. 1., 2., 3. Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Hevesi I.: Elektromosságtan, Tankönyvkiadó, Bp. 1998
3. Török M.: Elektronika I, II., JATE Press, Szeged, 1991

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
B-H görbe felvétele.
Vákuum fotocella karakterisztikáinak vizsgálata.
h/e meghatározása fotocellával.
Tranzisztoros erősítő.
Soros rezgőkör vizsgálata.
Párhuzamos rezgőkör vizsgálata.
A felüláteresztő szűrő (differenciáló áramkör) és az aluláteresztő szűrő (integráló áramkör) vizsgálata.
Ismerkedés a műveleti erősítőkkel.
Műveleti erősítők alkalmazásai.
Logikai áramkörök vizsgálata.
Logikai tároló és számláló áramkörök vizsgálata.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika. 1., 2., 3. Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Hevesi I.: Elektromosságtan, Tankönyvkiadó, Bp. 1998
3. Török M.: Elektronika I, II., JATE Press, Szeged, 1991

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
Az atom és a mag Thomson és Rutherford féle modellje.
A mag szerkezete: protonok és neutronok.
A magfizika mérőeszközei: gáz-ionizációs számlálók, félvezető detektorok és spektrométerek, szilárd test nyomdetektorok, neutron detektorok és spekrométerek.
Köd és buborékkamrák, streamer kamera, sok szálas proporcionális számlálók.
Magfizikai gyorsítók: Kaszkád generátorok, Van de Graaff és tandem gyorsítók.
Ionforrások, nyalábkezelő rendszerek.
Nagyenergiájú lineáris gyorsítók.
Orbitális gyorsítók, betetron, ciklotronok, ütközőnyalábos tárológyűrűk.
Spontán magátalakulások.
A radioaktív bomlások formái, bomlási sorok.
Alfa bomlás.
Geiger-Nuttal szabály.
A bomlás mechanizmusa, a spektrum finomszerkezete.
A bétabomlás formái, a bétaspektrum és a neutrinó, az univerzális gyenge kölcsönhatás.
A mag elektromágneses átmenetei.
Magreakciók, hatáskeresztmetszet, megmaradási törvények.
A közbenső mag modell.
Breit-Wigner formula, a statisztikus modell.
Direkt reakciók, optikai modell.
Nehéz ion reakciók.
Maghasadás, neutronok lassulása és diffúziója, láncreakció, hasadási reaktorok.
Termonukleáris reakciók, fúziós berendezések.
Az atommag alapvető tulajdonságai.
Méret, töltés, tömeg és kötési energia, elektromágneses multipólus momentumok, paritás, izospin.
Az atommag gerjesztett állapotai, egyrészecskés és kollektív gerjesztések.
óriás multipólus rezonanciák.
Magszerkezeti modellek: folyadékcsepp, héj, Fermi gázú kollektív modell.
Magerők.
Fenomenológiai közelítés.
A deuteron.
Alacsony és nagyenergiás szóráskísérletek eredményei.
A mezonok szerepe.
A nukleonok szerkezete, kvarkmodell.

Ajánlott irodalom

1. Muhin K.N.: Kísérleti magfizika, Tankönyvkiadó, Bp. 1985
2. Csikainé Buczkó M: Radioaktivitás és atommagfizika, Nemzeti Tankönykiadó, Bp. 1993
3. Perkins D.H: Introduction to High Energy Physics, Addison-Wesley, Reading, 1987

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
Lineáris hálózatok.
Ideális generátorok.
Norton és Thevenin tétele.
Kétpólus párok.
Paraméterek meghatározása.
Kétpóluspárok összekapcsolásai.
Bemenő és kimenő impedancia.
Feszültség és áram átviteli tényezők.
Fourier és Laplace-transzformáció.
Impedancia fogalma.
Az átviteli függvény normál alakja.
Pólus-zérus analízis.
A BOde-féle ábrázolás és a fáziseltolódás.
Első és másodfokú szűrők.
Az ellenállások, kondenzátorok és induktivitások tulajdonságai.
A transzformátor.
Diódák tulajdonságai és típusai: egyenirányító, kapcsoló, kapacitás, Zener, világító és fotodiódák.
A bipoláris tranzisztor: alaptulajdonságok, elméleti modellek, nagyfrekvenciás és kapcsoló tulajdonságok.
Határadatok.
Tranzisztoros alapkapcsolások.
A JFET és a MOSFET: szerkezet, tulajdonságok.
FET tranzisztorok egyszerű alkalmazásai.
A műveleti erősítő.
Invertáló és nem invertáló alapkapcsolás.
A műveleti erősítők tulajdonságai.
Logikai áramkörök: a legfontosabb áramköri családok felépítése és tulajdonságai.

Ajánlott irodalom

1. Fodor Gy: Elméleti elektrotechnika I-II., Műszaki K., Bp. 1978
2. Török M.: Elektronika. 1., 2. JATE Press, Szeged, 1991
3. Mező Béla, S.Tóth Ferenc, Varsányi János: Rádió és televizió müszaki alapismeretek kézikönyve, Müszaki K, Bp. 1983
4. Janovics F., Tóth K.: Logikai áramkörök, Műszaki K, Bp.

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
1. A csillagászat történetének fontosabb eseményei (ókori kultúrák, a középkor, újkor, napjainkig). A csillagászat tagozódása, vizsgálati módszerei. A csillagászat és más szaktudományok kapcsolata. Az űrkutatás fejlődése, felhasználási területei. Internet és csillagászat.
2. Az éggömb. Csillagképek. Szférikus csillagászat. Égi koordináta-rendszerek (horizontális, egyenlítői, ekliptikai, galaktikai). Átszámítás koordináta-rendszerek között. A Nap és a Hold mozgása az égen.
3. Csillagászati idotartamok (nap, hónap, év). Csillagidő, középidő, világidő. Naptár, Julián Dátum. Földrajzi helymeghatározás, GPS. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
4. Csillagászati távcsövek, műszerek. Optikai rendszerek, a távcsövek jellemzői, leképezési hibák. Fotometria, spektroszkópia, asztrometria. Detektorok (szem, fotografikus, fotoelektromos, CCD. Obszervatóriumok, űrtávcsövek (gamma, rtg., UV, viz., IR, rádió).
5. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények. Az égitestek pályaelemei. Háromtest probléma, librációs pontok. Átmeneti pályák. Égi mechanikai paradoxon. Műholdak pályái.
6. A Naprendszer felépítése, fő jellemzői. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok, üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő.
7. A bolygók tulajdonságai. Bolygókutatás urszondákkal. Nemezis-elmélet. A Hold kialakulása, hatásai a Földre. Más bolygórendszerek felfedezése.
8. A Nap szerkezete, energiatermelése. Fúziós folyamatok. Naptevékenység és földi hatásai. Napállandó, napenergia hasznosítása.
9. Csillagok állapotjelzői, Hertzsprung-Russell diagram. Csillagfejlodés: kialakulás,
élettartam, végállapotok. Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása.
10. Kettőscsillagok, változócsillagok (pulzáló, fedési, foltos, eruptív, kataklizmikus).
Csillagközi anyag. Gáz-, por- és molekulafelhok. Csillaghalmazok.
11. A Tejútrendszer szerkezete. Galaxisok, galaxishalmazok. Színképvonalak vöröseltolódása, Hubble-törvény, távolságmeghatározás.
12. A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia. Gravitációs hullámok, gravitációs lencsék. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái. Neutrínó-csillagászat.

Ajánlott irodalom

1. Gábris-Marik-Szabó: Csillagászati földrajz, Tankönyvkiadó 1997 (7. kiadás)
2. Ranzini G.: Az Univerzum atlasza, Kossuth Kiadó 2002
3. Mitton S. & J.: Csillagászat (Oxford), Holló és Társa 1998
4. Herrmann J.: Atlasz, Csillagászat, Athenaeum Kiadó 2002 (4. kiadás)
5. Almár-Both-Horváth-Szabó: SH Atlasz, Urtan, Springer Kiadó 1996
6. Cooper-Walker: Csillagok távcsovégen, Gondolat 1994
7. Marik M. (szerk.): Csillagászat, Akadémiai Kiadó 1989
8. Csillagászati évkönyvek, Meteor havilap, Magyar Csillagászati Egyesület
9. Szegedi Csillagvizsgáló honlapja: http://astro.u-szeged.hu

Kísérleti Fizikai Tanszék

Tematika
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában.
Archimédész.
Az alexandriai iskola.
A középkor fizikája.
Kopernikusz, Tycho de Brache, Kepler.
Stevin és Galilei mechanikája.
F.
Bacon, Descartes.
Newton élete és művei: a mozgástörvények és a gravitáció elmélete.
A fénytan fejlődése: az antik fénytan, fénytan a XVI.
és XVII.
században, Newton és Huygens optikája.
A fény hullámtermészetére vonatkozó nézetek.
A hő fenomenológiai elméletének kialakulása.
A hő mechanikai egyenértéke.
A termodinamika kialakulása.
Az energiamegmaradás törvénye (hőerőgépek, perpetuum mobile).
A kinetikus hőelmélet kialakulása, Maxwell démon, Brown mozgás, Boltzman munkássága.
A hőmérsékleti sugárzás és a fényelnyelés problémája.
Az elektromosságra és a mágnességre vonatkozó első felfedezések (erőtörvények, Coulomb mérleg, galvánelektromosság).
Az elektromos áram törvényei és hatásai.
Az elektromágneses mező és az elektromosság természetére vonatkozó nézetek.
A speciális relativitáselmélet kialakulása (Fizeau, Foucault kísérlete, Michelson, Lorentz és Minkowski).
Az általános relativitáselmélet kialakulása.
A.
Einstein élete és munkássága.
Atommodellek.
Aza atommag és az elemi részecskék felfedezése.
A maghasadás története.
A.
Nobel élete, a Nobel díj története, a fizika Nobel díjasai, a magyar származású Nobel díjasok.
A magyarországi fizika fejlődése.
Jedlik Ányos és munkássága.
Eötvös Loránd és munkássága.
A közelmúlt jelentős magyar fizikusai.

Ajánlott irodalom

1. Kötelező irodalom
2. Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, 1978
3. Gamow G: A fizika története, Gondolat Kiadó, 1965
4. Bernal J. D.: A fizika fejlődése Einsteinig, Gondolat Kiadó, 1979
5. Kudrjavcev P. SZ.: A fizika története, Akadémiai Kiadó, 1951
6. Backe, H.: Kalandozások a fizika birodalmában, Műszaki Könyvkiadó, 1980
7. Borec, T.: Jó napot Ampére Úr, Móra F. Könyvkiadó, 1980
8. Koestler, A.: Alvajárók, Európa Kiadó, 1996
9. Ajánlott irodalom
10. Gáti L., Molnár M.: A fizika története (szemináriumi segédanyag) kézirat, JATE Kiadó, 1990
11. Paturi F. R.: A technika krónikája, Officina Nova Kiadó, 1991
12. M. Zemplén J.: A magyarországi fizika története 1711-ig, Akadémiai Kiadó, 1961
13. M. Zemplén J.: A magyarországi fizika története a XVIII. Században, Akadémiai Kiadó, 1964
14. M. Zemplén J.: A háromezeréves fizika, Franklin Kiadó, 1950
15. Marx Gy.: Beszélgetés marslakókkal, Ook Press, 1992
16. Laue M.: A fizika története, Gondolat Kiadó, 1960
17. Buday T., Buday T-né: "A fizika fejedelme", Magvető Kiadó, 1986
18. Horváth Á.: A megkésett világhír, Móra F. Könyvkiadó, 1980
19. Vészits F-né: A Nobel-díjasok kislexikona, Gondolat Kiadó, 1989
20. Gazda I., Sain M.: Fizikatörténeti ABC, Tankönyvkiadó, 1989
21. Kovács L.: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991), Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 1992
22. Kötelező olvasmányok
23. Titus Lucretius Carus: A természetről (De rerum natura), Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1997,
24. I. Könyv 29-34. oldal, II. Könyv 45-76. oldal.
25. Leonardo Da Vinci: Válogatott írásai, Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Bp., 2002,
26. 52-67. oldal.
27. René Descartes: A filozófia alapelvei, Osiris Kiadó, Budapest, 1996, 84-115. oldal.
28. Blaise Pascal: Gondolatok, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1996, 5-10. oldal.
29. Max Planck: Válogatott írásai, Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest, 2003,
30. 262-285. oldal.
31. Franklin Benjámin: Számadása életéről, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989, 232-237. oldal.
32. Isaac Newton: Válogatott írásai, Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest, 2003
33. 101-106. oldal, 117-123. oldal, 211-221. oldal.
34. Galileo Galilei: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959, 7-43. oldal.
35. Galileo Galilei: Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986, 23-30. oldal, 190-197. oldal.
36. Albert Einstein: Hogyan látom a világot?, Gladiátor Kiadó, Budapest, 1994, 121-136. oldal, 141-163. oldal.
37. Eötvös Loránd: Tudományos és művelődéspolitikai írásaiból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 171-194. oldal.
38. Neumann János: Válogatott írásai, Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest, 2003,
39. 72-83. oldal.

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
Rezgéstan: harmonikus rezgés, rezgések összeadása, felbontása; csillapodó és kényszerrezgések, csatolt rezgések. A hullám fogalma, a hullámegyenlet. Fázis és csoportsebesség. Mechanikai hullámok visszaverődése, törése, interferenciája, elhajlása. Diszperzió. A hang, a hangkeltés módjai: húrok, pálcák, lemezek, levegőoszlopok rezgései. A hangtér jellemzői, a hang terjedésének tulajdonságai. A hallás, a fül felépítése. A hallással kapcsolatos fogalmak, halláskárosodás. Ultrahang. Fénytani alapfogalmak, a fény terjedési sebességének mérése. A fénytörés és visszaverődés törvényei. Törésmutató. A teljes visszaverődés és alkalmazása prizmákban, fényvezető szálakban. A Fermat-elv és alkalmazása. Az optikai kép fogalma. Optikai leképezés gömbtükrökkel, gömb- és síkfelületen való törés útján. Vékony és vastag lencsék, lencsék főbb leképezési hibái. A szem és a látás, a szem optikai hibáinak korrigálása. Fontosabb optikai eszközök és működésük: fényképezőgépek, vetítők, mikroszkópok, távcsövek. Diszperzió jelensége, diszperzív prizmák. A spektrum fogalma, a prizmás spektroszkóp. A fény, mint hullám. Fázis- és csoportsebesség. A fényinterferencia feltételei. A térbeli és időbeli koherencia fogalma, mérése. A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek, Pohl-, Selényi-, Wiener-féle kísérletek. Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken. Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek. A fényelhajlás alapjelenségei. A Fresnel- és Fraunhofer-féle elhajlás, a közeli és a távoli zóna fogalma. Fraunhofer-féle elhajlás résen, kör alakú nyíláson. Optikai rácsok. Fényelhajlás és fényszóródás rendezetlen nyílásokon, vagy részecskéken. Az optikai leképezés hullámelméletéről. Az optikai eszközök feloldóképessége. Holográfia. Polarizáció visszaverődésnél és törésnél. Kettőstörés és polarizáció kristályokban. Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika I, III., Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Jenkins F. A., White H .E.: Fundamentals of Optics, McGraw-Hill, Auckland, 1976
3. Möller K.D.: Optics, Cal Univ. Sci., Mill Valley, 1988

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
Rezgéstan: harmonikus rezgés, rezgések összeadása, felbontása; csillapodó és kényszerrezgések, csatolt rezgések. A hullám fogalma, a hullámegyenlet. Fázis és csoportsebesség. Mechanikai hullámok visszaverődése, törése, interferenciája, elhajlása. Diszperzió. A hang, a hangkeltés módjai: húrok, pálcák, lemezek, levegőoszlopok rezgései. A hangtér jellemzői, a hang terjedésének tulajdonságai. A hallás, a fül felépítése. A hallással kapcsolatos fogalmak, halláskárosodás. Ultrahang. Fénytani alapfogalmak, a fény terjedési sebességének mérése. A fénytörés és visszaverődés törvényei. Törésmutató. A teljes visszaverődés és alkalmazása prizmákban, fényvezető szálakban. A Fermat-elv és alkalmazása. Az optikai kép fogalma. Optikai leképezés gömbtükrökkel, gömb- és síkfelületen való törés útján. Vékony és vastag lencsék, lencsék főbb leképezési hibái. A szem és a látás, a szem optikai hibáinak korrigálása. Fontosabb optikai eszközök és működésük: fényképezőgépek, vetítők, mikroszkópok, távcsövek. Diszperzió jelensége, diszperzív prizmák. A spektrum fogalma, a prizmás spektroszkóp. A fény, mint hullám. Fázis- és csoportsebesség. A fényinterferencia feltételei. A térbeli és időbeli koherencia fogalma, mérése. A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek, Pohl-, Selényi-, Wiener-féle kísérletek. Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken. Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek. A fényelhajlás alapjelenségei. A Fresnel- és Fraunhofer-féle elhajlás, a közeli és a távoli zóna fogalma. Fraunhofer-féle elhajlás résen, kör alakú nyíláson. Optikai rácsok. Fényelhajlás és fényszóródás rendezetlen nyílásokon, vagy részecskéken. Az optikai leképezés hullámelméletéről. Az optikai eszközök feloldóképessége. Holográfia. Polarizáció visszaverődésnél és törésnél. Kettőstörés és polarizáció kristályokban. Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika I, III., Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Jenkins F. A., White H .E.: Fundamentals of Optics, McGraw-Hill, Auckland, 1976
3. Möller K.D.: Optics, Cal Univ. Sci., Mill Valley, 1988

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
A laboratóriumi gyakorlat tematikájában, a gyakorlatok elméleti hátterét illetően az ún.
alapkollégiumok - mechanika, hullámtan, hőtan, elektromosságtan - anyagára épül, illetve feltételezi azok ismeretét.
A nehézségi gyorsulás mérése reverziós ingával A Young-féle modulus meghatározása megnyúlás méréséből Torzió-modulus meghatározása torziós lengésekből, Tehetetlenségi nyomaték meghatározása torziós ingával Felületi feszültség meghatározása kapilláris emelkedés módszerével Folyadékviszkozitás hőmérsékleti függésének vizsgálata Höppler-féle viszkoziméterrel Hang terjedési sebességének mérése, cp/cv meghatározása keverési eljárással Lencsék és kéttagú lencserendszerek fókusztávolságának mehatározása Bessel- és Abbe-módszerrel Prizma törésmutatójának és diszperziójának meghatározása goniométerrel Hullámhosszmérés optikai ráccsal és prizmás spektroszkóppal Egyenletesen gyorsuló mozgások vizsgálata A torziós inga.
Csillapodó rezgések és rezonancia-analízis.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika. 1., 2., 3. Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Budó Á.: Szalay L. (Szerk.): Fizikai laboratóriumi gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Bp. 1974

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
Ellenállásmérés az Ohm-törvény alapján és Wheatstone-híddal.
Termoelem elektromotoros erejének meghatározása, a termoelem hitelesítése.
A galvanométer vizsgálata.
Félvezetődiódák vizsgálata.
Tranzisztor karakterisztikáinak felvétele.
Termoelektromos hűtőelem (Peltier-hőszivattyú) vizsgálata.
Hullámoptikai kísérletek He-Ne lézerrel. Spektroszkópiai mérések.
Mikroszkóp. Szilícium fényelemek vizsgálata.
Hőtágulási együttható mérése Newton-féle gyűrűk segítségével.
Műszerek méréshatárának kiterjesztése.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti fizika. 1., 2., 3. Tankönyvkiadó, Bp. 1992
2. Budó Á.: Szalay L. (Szerk.): Fizikai laboratóriumi gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Bp. 1974

Informatikai Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:
Valós számfogalom felépítése. Műveletek a komplex számkörben. Műveletek vektorokkal, vektorterek.
A határérték fogalma, műveletek konvergens sorozatokkal. A határérték és az egyenlőtlenség kapcsolata, konvergencia-kritériumok. Nevezetes sorozatok, az e szám bevezetése.
Függvények folytonosságának definíciója, a szakadások fajai. Zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. Az inverz függvény definíciója és tulajdonságai. A hatvány függvény definíciója és tulajdonságai Az exponenciális függvény definíciója és tulajdonságai. A logaritmus függvény definíciója és tulajdonságai. A sin x függvény definíciója és tulajdonságai. A cos x függvény definíciója és tulajdonságai. A tg x és ctg x definíciója függvények és tulajdonságaik. A ciklometrikus függvények definíciója és tulajdonságaik.
A differenciálhányados definíciója, a műveletek és a differenciálás kapcsolata. A differenciálszámítás középérték tételei. A L'Hospital-szabály. A lokális szélsőérték, a növekedés és fogyás feltételei. Az inflexiós pont, a konvexitás és konkávitás feltételei. A függvényvizsgálat általános menete. A Taylor-polinom és maradéktagjai. Komplex tagú sorok.
A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A parciális integrálás módszere. A helyettesítéssel történő integrálás módszere. Racionális törtfüggvények integrálása elemi törtekre bontással.
típusú integrálok., dx és dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok., dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok.
Az imprópriusz integrálok definíciója és kiszámításuk. Mutasson be példákat az integrálszámítás geometriai alkalmazására. Közelítő integrálás

Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.-II. JATE Kiadó Szeged 1990.
2. Leindler László: Analízis, JATE Kiadó, Szeged
3. Dancs István (szerk): Bevezetés a matematikai analízisbe, Aula Kiadó
4. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:
Teljes indukciós feladatok.
Egyenlőtlenségek és egyenletek megoldása.
Műveletek a komplex számkörben.
Műveletek vektorokkal.
Számsorozatok határértékének kiszámítása.
Egyváltozós függvények határértéke,
Egyváltozós függvények differenciálhányadosa.
A differenciálhányados alkalmazásai: határérték-számítás, Taylor-polinomok, függvényelemzés.
Határozott integrálok kiszámítása definíció alapján
Newton-Leibniz formula alkalmazása.
Primitív függvény meghatározása helyettesítéssel
Primitív függvény meghatározása parciális integrálás módszerével.
Integrálás elemi törtekre bontással.
Racionális függvények integrálására vezető helyettesítések.
Imprópriusz integrálok kiszámítása.
Alkalmazások: terület, ívhosszúság, térfogat, felszín meghatározása

Ajánlott irodalom:
1. Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
2. Bárczy Barnabás: Integrálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
3. Labádi Imre - Sipos Pál: Matematikai feladatgyűjtemény I. JATEPress Szeged, 1991.
4. Eliot, Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
5. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár

Kémiai Tanszékcsoport

Többváltozós függvények definíciója és folytonosságuk.
A parciális és irány szerinti differenciálhányados definíciója és tulajdonságaik.
A gradiens vektor és tulajdonságai.
Vegyes második differenciálhányadosok tulajdonságai.
Implicit függvény létezésének feltétele és tulajdonságai.
A differenciál, többváltozós függvények differenciálhatósága.
Többváltozós összetett függvények differenciálása.
Többváltozós Taylor-polinom. Többváltozós függvények szélsőértéke, feltételes szélsőértéke.
Tartományi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Koordináta-transzformációk.
Ívhosszúság szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Koordináta szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Vonalintegrál konzervatív erőtérben.
A felszín definíciója és kiszámítása.
Felületi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Integrál átalakítási tételek.
Gradiens, divergencia, rotáció definíciója és fizikai tartalmuk.
Közönséges elsőrendű differenciálegyenletek megoldása a változók szétválasztásával.
Lineáris elsőrendű differenciálegyenletek megoldása.
Egzakt differenciálegyenletek megoldása, multiplikátor módszer.
Közelítő módszerek elsőrendű differenciálegyenletek megoldására.
Állandó együtthatójú másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet megoldása.
Állandó együtthatójú másodrendű inhomogén lineáris differenciálegyenlet partikuláris megoldásának megkeresése szisztematikus próbálgatással.

Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.-II., JATE Kiadó, Szeged 1990.
2. Leindler László : Analízis. JATE Kiadó, Szeged
3. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:

Többváltozós függvények határértéke, folytonossága.
Parciális, totális és irány szerinti differenciálhányados.
Többváltozós függvények Taylor-polinomja és szélsőértékei.
Többváltozós függvények integrálása.
Vonalintegrálok kiszámítása.
Potenciálfüggvények meghatározása.
Felületi integrálok kiszámítása.
Gradiens, divergencia, rotáció kiszámítása és alkalmazása.
Differenciálegyenletek partikuláris és általános megoldásának megkeresése.
Elsőrendű lineáris és egzakt differenciálegyenletek megoldása.
Numerikus eljárások.
Másodrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.
Fizikai és kémiai alkalmazások.

Ajánlott irodalom:
1. Eliot Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
2. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis. Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó

Matematikai Tanszékcsoport

Tematika

A valós és a komplex számtest. A vektortér fogalma, lineáris függetlenség, bázis. Altérháló, direkt összeg, faktortér. Lineáris funkcionálok, duális tér. Lineáris transzformációk, rang és nullitás, az adjungált operátor. Vektorterek tenzori szorzata. Permutációk transzpoziciókra való bontása. Vektorterek külső szorzata. Operátor külső hatványa, determináns. Operátor algebrai adjungáltja. Lineáris transzformáció mátrixa. Műveletek mátrixokkal, mátrix determinánsa. A kifejtési tétel, mátrix invertálhatósága. A mátrixok rangszámtétele. Lineáris egyenletrendszerek.

Ajánlott irodalom

1. Kérchy László: Bevezetés a véges dimenziós vektorterek elméletébe, Polygon, Szeged, 1997. (A tematika az I., III., IV. és V. fejezetek anyagát tartalmazza.)

Matematikai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

Tematika

Függvények és grafikonok: út-idő, sebesség-idő. Elemi függvények és inverzeik, $e^x$, $&92;ln x$, hiperbolikus függvények.
Határérték, folytonosság: Határérték fogalma, példák. Függvény határértéke és folytonossága.
Differenciálás: Mozgás, út, sebesség, gyorsulás. Differenciálhányados fogalma, differenciálási szabályok, magasabbrendű deriváltak. Szélsőérték feladatok megoldása és a függvény görbéjének vizsgálata.
Integrál mint a differenciálás inverze: Elemi függvények integrálja, integrálási szabályok és módszerek. Az út meghatározása a sebességből és a görbe alatti terület. Integráltípusú összegek, a határozott integrál fogalma. Newton-Leibniz szabály. Integrálszámítás alkalmazásai. Improprius integrálok.

Ajánlott irodalom

1. Kovács József - Takács Gábor - Takács Miklós: Analízis (Matematika a műszaki főiskolák számára; Tankönyvkiadó, Bp., 1986.)

Matematikai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

Tematika

Differenciálegyenletek: Szeparálható és szeparálhatóra visszavezethető típusú egyenletek. Elsőrendű inhomogén differenciálegyenletek, Bernoulli-típusú differenciálegyenletek. Hiányos másodrendű homogén és inhomogén differenciálegyenletek, Euler-típusú differenciálegyenletek.
Sorozatok, sorok: Határérték fogalma, nevezetes határértékek. Konvergenciakritériumok. Taylor-formula, Taylor-sor, Lagrange-féle maradéktag, Lagrange-féle középérték tétel, Rolle-féle középérték tétel. Konvergencia sugár. Nevezetes hatványsorok. Binomiális sorfejtések.
Többváltozós függvények: Ábrázolás, határérték, folytonosság.
Parciális derivált fogalma. Totális differenciálhányados, iránymenti derivált, gradiens.

Ajánlott irodalom

1. Kovács József - Takács Gábor - Takács Miklós: Analízis (Matematika a műszaki főiskolák számára; Tankönyvkiadó, Bp., 1986.)

Fizikus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar