2021. július 31., szombat English version
Archívum  --  2007  --  3. szám - 2007. február 19.  --  Iskolapad
Három az igazság
Több mint hetven elsőéves hallgatóval kezdte meg működését tavaly szeptemberben a politológia alapképzési szak a Szegedi Tudományegyetemen. Majsa József koordinációs igazgatót a szak kialakításáról és a további tervekről kérdeztük, a hallgatók pedig az első szemeszter tapasztalatairól, illetve Katedra rovatunk e heti oktatójáról, Kovács Lászlóról mondják el véleményüket.
Aki későn kapcsolt, az lemaradt, illetve várhatott még egy félévet. A bölcsészhallgatók tódultak a Politológiai Tanszék által meghirdetett különböző kötelezően, illetve szabadon választható általánosan művelő órákra. A joghallgatók között is nagy népszerűségnek örvendtek a szaktárgyaknál talán kevésbé „véresnek" számító, ám a tudományos igényesség területén ezektől semmivel sem elmaradó politikatudományi kurzusok. Hogy a Szegedi Tudományegyetemnek szüksége van – erős – politológia szakra, már évekkel ezelőtt sem képezte vita tárgyát. A tradicionális, ötéves politológia szakra vonatkozó hálóterv 2002-re nagyjából elkészült a tanszéken, adott volt az oktatói-kutatói bázis is, ám a holtpontról csupán a Bologna-típusú felsőoktatási rendszer bevezetése mozdította el az akkreditációt: 2006-tól kezdődően hároméves politológia alapképzési szak indítását nyerte el az Állam- és Jogtudományi Kar.
 
 
Majsa József koordinációs igazgató. Fotó: S. Cs.
 
Ráadásul – mint azt Majsa József egyetemi adjunktus hangsúlyozza – a szegedi jogi kar az országban egyedülálló módon a társadalomtudományi képzési terület politikatudományi ágába tartozó mindkét alapszakot, a politológiát és a nemzetközi tanulmányokat is akkreditálta. Az első évben a politológiára kétszeres, a nemzetközi tanulmányokra háromszoros volt az első helyes túljelentkezés, s a bejutási pontszámok alapján a szegedi politológia szak megelőzte az összes vidéki képzőhelyet!
 
DIÁKKÖR
A korábbi politológiai és államtudományi diákkör helyett ettől a félévtől kezdve integrált politikatudományi diákkört indítanak a politológia és a nemzetközi tanulmányok szakokon, kettő szekcióval, hiszen szisztematikus tehetséggondozó munkával szeretnék kinevelni az utánpótlást. 
 
Egy az első félévben elvégzett belső felmérés szerint az ide felvettek nagy részét a politika iránti érdeklődése mellett a szegedi egyetem, illetve a meghirdetett képzés szakmai potenciálja, presztízse motiválta. Ez persze korántsem meglepő, hiszen a politológia alapszak felelőse Paczolay Péter professzor, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi vezetője, jelenlegi alkotmánybíró. „A személyes tapasztalataim szerint talán kicsit könnyebb képzést vártak a hallgatók, de mi nem engedünk a szakmailag megalapozott, minden vonatkozásban igényes, ugyanakkor hallgatóközpontú oktatásból. A félévközi dolgozatokkal akadtak gondok, a vizsgaidőszakra viszont nagyon felszívták magukat" – vonja meg az első félév mérlegét Majsa József, a két alapszak koordinációs igazgatója, akinek munkáját egyébként a politológián Fejes Zsuzsanna koordinátor segíti.
A hároméves politológia alapszakon (a nemzetközi tanulmányokhoz hasonlóan) az alapozó tárgyakra (filozófia, szociológia, bevezetés a médiatudományba, európai és magyar politikatörténet stb.) épülnek a harmadik-negyedik félévtől a kifejezetten szakmai kurzusok (mint például legitimációs elméletek, politikai rendszertípusok, választáspolitológia, az Európai Unió politikai rendszere). A tanszék fő kutatási irányvonalai az elmúlt időszakban a választás-politológia (ezen a területen az egyik húzónév Katedra rovatunk interjúalanya, Kovács László), illetve az Európa-politika mentén kristályosodtak ki, nem véletlen tehát, hogy a mesterképzésben is ezek a tervezett szakirányok. „A master szintű képzéseinket elvileg 2009-től indítjuk, de ha a piac úgy kívánja, akár 2008-ban is kezdhetünk, az akkreditáció ugyanis már idén meglesz; az oktatói létszámot azonban bővíteni kellene” – mondja Majsa József, hozzátéve, hogy mind a politológia, mind a nemzetközi tanulmányok szakon idén szeptembertől másoddiplomás levelező képzést is szeretnének indítani.
 
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK
Mercs György (ÁJTK, I. politológia): Azért jelentkeztem a politológia szakra, mert egyedül a politika érdekelt, és úgy éreztem, hogy közel áll hozzám, csak nem vettem a fáradságot, hogy jobban utánajárjak. Pont azért tetszik nekem ez a képzés, mert valamilyen szinten rákényszeríti az embert, hogy foglalkozzon a politikával. Mindenféleképpen el akarom végezni a három plusz két évet, s érzek magamban annyit, hogy utána egyszer ott üljek a tévében, és politikusokat elemezzek. Korábban külgazdasági főiskolára jártam, de otthagytam, mert a reálos tantárgyakat nem igazán szeretem, és annyi a közgazdász az országban, hogy szerintem ezzel nem igazán lehet elhelyezkedni. A politológiával talán nagyobb esély lesz rá. Szegedet már korábbról ismertem, jártam már itt, s elbűvölt a város. Rengeteg barátom és ismerősöm volt itt, és az iskola hírneve is komoly vonzerőt jelentett számomra.
Szűcs Eszter (ÁJTK, I. politológia): Először a jogászképzésre jelentkeztem, de nem vettek fel, amit már nem is bánok. Így kerültem a politológia szakra, s eddig nagyon tetszik; olyannyira, hogy rájöttem: valójában ezt szeretném tanulni. Érdekelnek a társadalomtudományok, abszolút humán beállítottságú vagyok. Ezen a szakon rálátást kapok rengeteg dologra, amelyek szerintem egy kicsit az általános műveltséghez is hozzátartoznak. Azt hittem, hogy az egyetemen nem tanulhatom majd azt, amit szeretnék, de ez a bennem élő kép teljesen megváltozott. Jók az előadóink, érdekesek a tantárgyaink. Az államelmélet is nagyon izgalmas, mert ott kisebb csoportokban dolgozunk együtt, és lehetőség van bizonyos témák mélyebb kibontására. Nem szeretném abbahagyni a három év után. Esetleg külföldön próbálnám meg a mesterképzést, ezután továbblépnék valamerre a politikai életben, de nem politikusként
Maráczi Fruzsina (ÁJTK, I. politológia): A politika mindig is nagyon érdekelt, így nem volt kérdéses, hogy erre a szakra jelentkezem.  Elhatároztam, hogy politikus leszek, és ehhez most ezt a képzést tartottam a legmegfelelőbbnek. A főtantárgyunk, a politológia segíthet ebben, illetve a közgazdaságtan, mivel egy politikusnak a gazdasághoz is értenie kell. Mesterszakon a választási rendszerekhez kapcsolódó tanulmányokat szeretném elvégezni, hiszen ez is hozzátartozik a politikához. Az első félév tapasztalatai alapján igazán elégedett vagyok a képzéssel, olyan, amilyenre számítottam. Nem hátrány, hogy újonnan indult szakról van szó, mert elég sok olyan tárgyunk van, amit a jogászok is tanulnak, így lehet tőlük tanácsot kérni. A tanárokban is pozitívan csalódtam.
A vizsgaidőszakban korrekten osztályoztak, nagyon jól leadják az anyagot, és mindenben segítenek.
Gál László (ÁJTK, V. jogász): Illúziómentesség és tudományos profizmus. Ez az a két szakmai jellemző, amely – úgy érzem – meghatározó Kovács László tanár úrnál, akit már nyolcadik éve ismerek. Bölcsész-, majd joghallgatóként az általa meghirdetett kurzusok többségét végighallgattam, aztán a szakdolgozatomon és az OTDK-dolgozatomon is együtt dolgoztunk. A kezdeti tanár-tanítvány kapcsolat lassan kvázi kollegiális viszonnyá alakult, tanulságos beszélgetésekkel. Barátságos habitusa, kirohanásoktól mentes, tárgyilagos előadásmódja méltán teszi népszerűvé őt a hallgatók körében. Kutatási területe, a választási rendszerek vizsgálata talán megkönnyíti számára, hogy ezen témákban objektíven szóljon, de beszélgetéseink során tapasztaltam, hogy az érzékenyebb területeket ugyanilyen tudományos perspektívából tudja szemlélni, anélkül, hogy a relativizmus cinizmusának csapdájába esne.
Pintér M. Lajos
Bezár