2021. július 31., szombat English version
Archívum  --  2007  --  3. szám - 2007. február 19.  --  Mindentudás Egyeteme
Műszaki képzés az SZTE-n
Az élenjáró gazdaságokban a gazdasági fejlődés 60-80 százalékban az innovációra vezethető vissza. Ezért aligha meglepő, hogy az utóbbi években világszerte nagy figyelem fordul az innováció egyik legfontosabb erőforrása, a műszaki-természettudományos szakemberek képzése felé. Részben ehhez a tendenciához kapcsolódva, részben saját lehetőségeit felmérve az SZTE is stratégiai célként fogalmazta meg a műszaki képzés fejlesztését.
A Mindentudás Egyeteme Szeged sorozat idei első előadásán megfigyelhettük a műszaki képzés fejlesztésének nemzetközi összefüggéseit, helyét az SZTE stratégiájában, illetve kapcsolódását a régió gazdasági fejlesztéséhez és a pólusprogramhoz. Az előadást Szabó Gábor akadémikus, az SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tartotta „Műszaki képzés és gazdasági fejlődés: az SZTE stratégiája” címmel. Egyúttal tehát a Biopolisz program ötödik, egyben utolsó pólusával ismerkedhettünk meg. Fontos körülmény, hogy egyfajta oktatási stratégiáról van szó. „Oktatási stratégiát nem igazán szabad hirtelen felindulásból létrehozni, mert mire beindul, addigra megváltoznak a körülmények. Célszerű tehát megvizsgálni, hogy a jövőben szükség lesz-e arra, amit tervezünk" – kezdte előadását Szabó Gábor.
 
 
Szabó Gábor akadémikus szerint fejleszteni kell a műszaki-természettudományos képzést.
Fotó: S. Cs.
 
Nemzeti összehasonlítás
 
Érdemes-e műszaki és természettudományi diplomákat kiadni, illetve megszerezni? Mekkora szükség van erre a szakterületre? Az biztos, hogy a csúcstechnológiai ágazat az egyik legfontosabb terület, ahol az ilyen diplomával rendelkezők részt tudnak venni a gazdaság fejlődésében. Ezen a téren a kilencvenes években az USA átvette a dominanciát, és Kína és Dél-Korea is látványosan fölzárkózott mellé. A korábban vezető európai nemzetek és Japán pontosan ellenkező tendenciát mutatnak, és kezdenek az élmezőnyön kívül rekedni. Hazánkkal kapcsolatban hasonló a helyzet. „Egy olyan kis ország, mint Magyarország, melynek a lakossága öregszik, nem engedheti meg magának, hogy olcsó munkahelyekkel teremtsen munkalehetőséget az országban” – hangsúlyozta az előadó. Felmérésen, diagrammokon láthattunk érdekes adatokat a szellemi gazdaság tendenciáiról. Az egyik azt mutatta meg, hogy az Egyesült Államokban mekkora kereskedelmet folytattak hosszabb időn keresztül kizárólag szellemi tulajdonú termékekkel. Ez az érték több mint 40 milliárd dollár.
 
Innováció
 
Mi az innováció gazdasági hatása? AZ USA GDP-jének éves növekedése nyolcvan százalékban onnan származik, hogy újítanak. Ausztráliában hasonló a helyzet. Egy 2003-as felmérés szerint Magyarországon ugyanez az érték 43 százalék. Bizonyított, hogy az innováció gazdasági hatása nem lehet kisebb, mint harminc százalék. Ez azt jelenti, hogy amennyiben beteszünk egy forintot innovációs célból a gazdaságba, akkor egy forint harminc fillér jön ki belőle, ha a gazdaság megfelelően működik. Érdekes hozzákapcsolni ehhez egy történelmi példát. A közgazdászok egy része úgy tartja, hogy az ipari forradalom nem a gőzgép feltalálásával kezdődött, hanem a szabadalmi rendszer megalkotásával, hiszen a szabadalom teszi lehetővé azt, hogy ha valaki kitalált valamit, akkor abból elsősorban ő húzza a hasznot.
Az európai innovációs eredményjelző a tagállamokat és még néhány országot hasonlít össze innovációs szempontból. Be kell látni, hogy Magyarország nem áll valami fényes helyen. Külön táblázatot láthattunk arról, hogy az adott korosztály hány százaléka kap műszaki és természettudományos diplomát hazánkban. Magyarországon tizenegy százalék, ami jócskán elmarad a huszonnégy százalék körüli európai uniós átlagtól. Ha régiós szinten vizsgáljuk a felmérést, akkor Dél-Alföld áll jelenleg a legrosszabb helyen. Mit ér ma a műszaki és a természettudományos diploma? Ha Magyarország és a régió gazdaságilag jó irányba akar menni, akkor mindenképp érdemes a vezető államok tendenciáját követni, ahol növelték az ilyen irányultságú diplomák számát. Hazánk tehát jól teszi, ha fejleszti a műszaki-természettudományos képzését, és a középiskolások is okosan járnak el, ha ezt az irányt választják felsőoktatási tanulmányaik során.
 
Az SZTE és a Biopolisz
 
A műszaki képzés koordinálására 2003-ban létrejött a Műszaki és Anyagtudományi Intézet, majd 2004 őszén az egyetemi tanács elfogadta a műszaki képzés fejlesztésének stratégiáját. A korábbi elemzések egyértelműen megmutatták – amint azt Lengyel Imre professzornak a szegedi Mindentudás Egyetemén tartott előadásában is hallhattuk –, hogy a régió csak akkor kerülhet stabil fejlődési pályára, ha a tudásintenzív iparágakra koncentrál. Ezen előzmények alapján érthető, hogy a műszaki képzés fejlesztése a Biopolisz pólusprogramban is fontos elemként jelent meg.
 

BIOPOLISZ

Sikerül-e Szegednek az eredményes alapkutatók városából a nyereséges csúcstechnológiai ipar városává válnia? A Biopolisz program erre törekszik. Szegeden hosszú ideje születnek jelentős alapkutatási eredmények az orvoskaron, a természettudományi karon, az MTA Szegedi Biológiai Központjában. Már a rendszerváltozás előtt is voltak törekvések arra, hogy megpróbálják ezeket Magyarországon piacképes termékké fejleszteni. Sem elegendő tőke, sem elegendő speciális tudás nem állt azonban rendelkezésre ahhoz, hogy egy tudományos eredmény helyben végigjárhassa a maga kockázatos útját a piaci sikerig. Az EU támogatása, illetve az erre alapozó Új Magyarország Fejlesztési Terv újabb nekirugaszkodásra ad lehetőséget.

 
Két szakot sikerült akkreditálni: az anyagmérnöki és a környezetmérnöki szakot. Elindult a laborok fejlesztése is: az Irinyi épületben működik egy labor, ahol elsősorban modern anyagvizsgálati berendezések vannak. Tudományos tevékenység is szükséges ahhoz, hogy a mérnöki képzés beinduljon, emellett az is nagyon fontos, hogy minél több kutatási téma legyen. Bár ez egyelőre még idealisztikus elképzelés, de az SZTE akkor jár jól, ha a Mérnöki Kar tanítja megfelelőképpen a műszaki ismereteket, a Természettudományi Kar pedig részben a bevezető, alapozó tárgyakat és egyes speciális tárgyakat emelt szinten. A versenyképességhez erre az egyetemi összhangra is szükség van.
Szegeden és a régióban talán a hétköznapi ember számára is egyre ismertebb a Biopolisz program, melyről már néhány alkalommal lapunk is beszámolt. Korábban már négy alkalommal hallhattunk előadást a program keretén belül a szegedi Mindentudás Egyetemén. Az egészségipari fejlesztési, a biotechnológiai, a környezettechnológiai és a szoftverfejlesztési modulról szerezhettünk ismereteket. Az ötödik fejlesztési program a régió műszaki képzésének fejlesztése. A cél ezúttal is hasonló, mint az előzőeknél: jöjjenek létre a hatékony műszaki képzés feltételei, mely ebben a térségben gazdasági fejlődést indukálhat. A Biopolisz program mérnökképzési projektjének több célja és feltétele is van. Ilyenek a mérnökképzés humán és infrastrukturális feltételeinek kialakítása, a programban részt vevő szakemberek munkahelyteremtése és a műszaki kutatások katalizálása. Helyszínei a Moszkvai körúton lévő épületegyüttes, a Rerrich Béla téri laborok, illetve az újszegedi biológiai intézet.
Németh Attila Gergő
Bezár