Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Hírek  --  2013

Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden

jogtortenesz_konf_kiemelt

Báró Eötvös József születésének 200. évfordulóján a jogtudósra emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia.

A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszéke kezdeményezésére Báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia. A SZAB székházban 2013. november 28-án és 29-én tartott szimpóziumon köszöntőjében a programot szervező Homoki-Nagy Mária professzor kiemelte: bármennyit is tudunk a XIX. századról, a reformkorról, mégsem tudjuk, mi mindent csinált, hogyan hatott a magyarországi gondolkodásra Eötvös József. Róla ugyanis jóval kevesebbet beszélnek, mint kortársai közül például Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról. A jogtörténész professzorasszony az évfordulókhoz kötődő megemlékezések fontosságáról szólva utalt Gángó Gábor tanulmányára, valamint Szegedy-Maszák Mihálynak az Eötvös szellemi örökségét vázoló, az MTA 184. rendes közgyűlésén tartott előadására. Ugyanakkor hangsúlyozta: a reformkori jogász Eötvös József munkásságának elemzése a jogtörténészek kötelessége. Ezzel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Eötvös József tevékenységét kellőképpen méltányolja a jelen is.

 

A „vásárosnaményi báró Eötvös József magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja”. E néhány, az internetes szabad enciklopédiában kiemelt adat alapján is gazdag életműből a jogtudós munkásságára koncentrált a szegedi konferencia. A VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia elnöke, Ruszoly József professzor köszöntőjében utalt a Szemere Bertalan születésének 175. évfordulóján Miskolcon rendezett ünnepségre, mikor megjegyezte: nem lehetünk feledékenyek, legalább a jubileumokon föl kell idéznünk a nagy elődök példáját, teljesítményét.

 

Jogtortenesz_konferencia
Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden - GALÉRIA


Eötvös József, az önkormányzatvédő centralista című előadásával Stipta István egyetemi tanár 1870 májusáig vitte vissza az időben hallgatóságát. A vármegyék átszervezése körüli viták hangulatát, frontjait fölidézve elemezte Eötvös József beszédeit, cikkeit. Elmondta: Eötvös máig példát mutat abban is, hogy mindig törekedett a fogalmak pontos használatára. Például 1841-es cikksorozatában rögzítette, hogy a vármegyék nem tekinthetőek önkormányzatnak. Az önkormányzatiság két legfontosabb feltétele ugyanis, hogy azoknak, akiket e tárgy érdekel, az intézésében részük legyen; illetve azokon kívül, akiket e tárgy érint, senki ne intézkedhessen. Márpedig a magyar vármegyerendszer akkori állapotát jellemezte, hogy a döntéseket csak a nemesek hozhatták meg.

Értéke Eötvös cikkeinek az is, hogy a hazai közigazgatás állapotát részletesen elemezte – mondta az előadó. E cikkek szolgáltak a Reform című röpirat alapjául. Eötvös fő művét, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra címűt is idézte Stipta István. A jogtudós ugyanis már akkor és ott hangsúlyozta: az egyéni szabadságot az állami mindenhatósággal szemben csak az önkormányzat védheti meg.

Így igazolta a jogtörténész, hogy Eötvös József aktív politikusként, az 1870-es parlamenti vitában sem mondta föl szabadelvű nézeteit. Stipta István szerint Eötvös nem a központosítás, hanem az önkormányzatiságot védő centralizmus követője volt.

 

A két napon át tartó VI. Szegedi Jogtörténész Konferencián közel húsz előadás hangzott el báró Eötvös József munkásságáról.

Kép és szöveg: Ú. I.

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

ulo_lepcso_230x154.png

Rendezvénynaptár *