Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Hírek  --  2013

Szegeden is megvitatták hazánk készülő kutatás-fejlesztési stratégiáját

Országos konzultáció indult a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetéről. November 22-én a SZAB-székházban ismerhették meg, illetve véleményezhették a szakmai anyagot az érintett szektor helyi szereplői.

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében tartották meg Szegeden a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezete társadalmi egyeztetésének rendezvényét.

 

Szabó Gábor: Az innováció területén az állandóság a legfontosabb

A kormányzat elgondolásai szerint a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 című program a nemzetgazdaság és a társadalom számára kiemelt jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési és innovációs erőfeszítések eredményes hasznosulását rögzíti, illetve kijelöli a hosszú távra szóló főbb irányokat. Az országos K+F+I-stratégia kidolgozása és végrehajtása annak is feltétele, hogy Magyarország a 2014–20-as európai uniós fejlesztési periódusban sikeresen használhasson fel forrásokat. Ennek érdekében folyik a stratégia tervezetéről (letölthető az alábbi linkről: http://www.darinno.hu/news_details/6) országos konzultáció, melynek során az érintettek érdemi hozzászólási lehetőséghez juthatnak.

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: az utóbbi két évtizedben szép számmal akadtak hasonló szakanyagok, ám azok egyikét sem valósították meg. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy legyen végre elfogadott stratégia, amit ráadásul végre is hajtanak. – Az innovációs rendszer innovációjában biztosan világelsők vagyunk – húzta alá, hozzáfűzve: az elmúlt években se szeri, se száma nem volt a működő pályázatok, az azokat felügyelő hivatalok átszervezésének, mely folyamatok megbénították magát a rendszert. Mint mondta, az innováció területén legelsősorban állandóságra van szükség a hatékonyság biztosításához, hiszen amíg például az informatikában egy ötletből akár egy-másfél év alatt születhet termék, addig a gyógyszerfejlesztésben tíz-tizenkét esztendőre van szükség, míg kiderül, egy molekulából lesz-e gyógyszer. Ha eközben folyamatosan változnak a csapásirányok, akkor ez korlátozza a befektetett források hasznosulását.

 

A K+F+I lesz a 2014–20 közötti pénzügyi ciklus fő haszonélvezője

A készülő stratégia tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be a közönségnek: egyetemi oktatóknak, kutatóknak, vállalkozóknak, piaci szereplőknek. Turóczy László kiemelte, az előkészítő munka jelen fázisában nyitottak a kutatóhelyekről, felsőoktatási intézményekből, vállalatoktól érkező észrevételekre, s ezek alapján december végéig végzik el az esetleges korrekciókat, majd legkésőbb a jövő év elején a kormány elé kerül a dokumentum.

A szakember először a nemzetközi kontextust vázolta fel. Elmondta, hogy az Európai Unióban prioritást élvez a kutatás-fejlesztés és az innováció mint a tartós növekedés egyik lehetősége. A már meghirdetett Horizon 2020 keretprogram értelmében a mostani pénzügyi ciklus 50 milliárdja helyett a következő hét esztendőben 80 milliárd euró jut majd erre a területre, miközben összességében csökkenni fog az EU költségvetése. A forrásokat nem az egyes országok között arányosan, hanem a kiválósági szempont figyelembe vételével osztják majd el, Magyarországnak komoly erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy megfelelő mértékben jusson támogatásokhoz.

A legfontosabb célkitűzés a nagy társadalmi kihívások (például öregedés, egészség, élelmiszer- és vízbiztonság, biztonságos mezőgazdaság) kutatása és megoldása. Szerencsére – emelte ki a helyettes államtitkár – hazánkban ezek közül több területen is komoly hagyományai vannak a minőségi kutatásoknak. Ismertette: az EU célja, hogy a mostani 1,9 százalékról 2020-ra 3 százalékra emelje a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Magyarország a jelenlegi 1,2 százalékot növelné 1,8-re. Ami örvendetes, hogy az utóbbi években idehaza megnövekedett a vállalkozási szektor részesedése ezen a téren.

Megtudtuk: a stratégia tervezete elemzést is tartalmaz arra vonatkozólag, melyek a magyarországi K+F+I erősségei és gyengeségei. Az előbbiek között egyebek mellett azt említi, hogy több tudományterületen a világ élvonalába tartoznak a magyar kutatók, illetve kialakultak már együttműködések az egyetemi és a vállalati szektor között. Az utóbbiak között pedig kitér arra, hogy a kisebb vállalkozások tőkeszegények, valamint egyes területeken a kutatói utánpótlás-nevelés is akadozik. Lehetőséget jelentenek az uniós fejlesztési források, amennyiben sikerül K+F+I-barát gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, ugyanakkor olyan kockázatokkal is szembe kell nézniük az érintetteknek, mint az agyelszívás.

 

A kutatóműhelyeket, tudásközpontokat is megerősítenék

– A stratégia a tudásteremtés, a tudásáramlás és a tudásfelhasználás területén is rendezni kívánja a helyzetet, s előremutató lépéseket akar felvázolni. Célunk, hogy 2020-ra megerősítsük a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplőit (például a kutatóműhelyeket, nagyvállalatok K+F+I-központjait vagy éppen a K+F+I-re épülő, gyors növekedésre képes kisvállalatokat), s olyan gazdasági környezetet teremtsünk, melynek révén bekapcsolódhatnak a globális folyamatokba. Nemzetközileg versenyképes tudásközpontokra, intenzív tudásáramlásra, illetve a vállalati szektorban hatékony tudásfelhasználásra van szükségünk – szögezte le Turóczy László.

Az eseményen Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese vázolta a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában betöltött, illetve betöltendő szerepüket. Ezután pódiumbeszélgetés következett számos szakértő közreműködésével többek között arról, miért nem jut el a hazai kutatás-fejlesztési eredmények jó része a megvalósítási fázisba. Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, a legsúlyosabb problémákat a kis- és középvállalkozások szektorában látja, melyre a tőkeszegénység mellett a szakemberhiány (egy felmérés szerint az érintett cégek 80 százalékánál nincs fejlesztő munkaerő), valamint az innovációs igény és kultúra hiánya is jellemző. – Még ha növeljük is a forrásokat, fejlesztőket nem lehet kormánydöntéssel a falról leakasztani – világította meg. Ormos Pál akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója pedig nemzetközi példák alapján azt kérte az illetékesektől, hogy fordítsanak sokkal több figyelmet az alapkutatásokra.

 

SZTEinfo

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

DSC_01581_230x154.png

Rendezvénynaptár *

  • Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás
    december 04. - január 30.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak 2021/22 I. félév
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 28.