Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Hírek  --  2013

Tényekkel válaszolni a múlt kérdései – konferencia a szerb-magyar megbékélésről

A magyar-szerb történelmi megbékélés feltételei egykor és ma címmel rendeztek konferenciát 2013. január 18-án a SZAB-székházban. A történészek az 1944/45-ös délvidéki mészárlásról tartottak előadásokat.

Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében Glatz Ferencet idézte, aki szerint a történészek nagymértékben szükségesek a társadalom lelki higiénéjének fenntartásához. A professzor hozzátette: a társadalmak közötti konfliktus sok szempontból hasonlít egy családon belüli nézeteltéréshez, amit nem lehet úgy megoldani, hogy nem beszélünk róla.

 

Tudományos párbeszéd

„Megállapodhatunk abban, hogy valamiről nem beszélünk, de valaki az utódaink közül újra fel fogja tenni a kérdéseket, melyek időben egyre távolabb lesznek a konfliktus forrásától, így egyre nehezebb lesz az igazat megtalálni” – érvelt a rektor. Szabó Gábor arról is beszélt, a folyamat nagyon lényeges része az, hogy a tények alapján próbáljunk megközelíteni egy olyan konfliktust, ami a legkülönbözőbb emóciókat veti föl. A nagy érzéseket felvető vita pedig végeredményben megoldódhat, ha a felek az emóció után a tényekre próbálnak koncentrálni. Épp ezért a téma szakszerű, és hangsúlyozottan tudományos igényű kutatása elengedhetetlen, a tudomány azonban csak akkor hasznos, ha valóban tények feltárására fókuszál. A féltudományos vita nem vezet sehova, mert újabb nyitott kérdéseket fog maga után hagyni – összegzett a rektor.

 

Történelmi sokk

Zakar Péter történész, a Délvidék Kutató Központ vezetője, az SZTE oktatója elmondta, mind a magyar, mind a szerb szakemberek között teljesen elfogadottá vált az, hogy a források feltárásának segítségével, azokra koncentrálva kell szembenézni a múlt eseményeivel. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy amiképpen a magyar társadalmat szinte sokkszerűen érte, mikor megismerte az 1944-es eseményeket, ugyanígy a szerbeknek is fel kell dolgozniuk a titoista hatalomátvétellel bekövetkezett megtorlást, amiről az emberek egy részének többnyire tudomása sem volt.

 

Szakmai kérdés is

A konferencián szintén előadó Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, korábbi MTA-elnök elismerően beszélt a Délvidéki Kutató Központ tevékenységéről, és a kutatócsoportot a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság „fiatal testvérének” nevezte. Kitért arra is, az országok közötti együttműködéseket is nehezíti az olyan történelmi konfliktusok ki nem beszélése, feloldatlansága, mint a Benes-dekrétumok a Felvidéken, vagy a délvidéki 1944/45-ös magyarellenes tömegmészárlások. Ezek nemzetpolitikai kérdés mellett szakmai, történettudományi témákat is jelentenek. Utóbbiak kutatására megalakult a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság, mely 2010 decemberében tartotta első találkozóját, majd 2011 januárjában létrejött a magyar, márciusban a szerb tagozat is. A professzor azt is kiemelte, nemzetközi fórumokon is megjelenítik ezt a témát, ugyanis a délkelet-európai történelem második világháborús fejezete valamiért nem része a nemzetközi világháborús kutatásoknak. Glatz Ferenc úgy fogalmazott, feltételezése szerint azért nem, mert kiderült volna, hogy ebben a térségben csúcsot döntött az agyonverések, bíróság nélküli népítéletek száma.

 

Arany Mihály


Delvidek_konferencia galéria

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

hegedus_230x154.png

Rendezvénynaptár *

  • Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás
    december 04. - január 30.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak 2021/22 I. félév
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 28.