Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Hírek  --  2013

Szegedi professzor szervezi az európai audiológusok konferenciáját

Első alkalommal tartja kongresszusát Magyarországon az Audiológiai Társaságok Európai Szövetsége (European Federation of Audiology Societies, EFAS) június 19. és 22. között. A fővárosban megrendezendő szimpózium szervező elnöke Kiss József Géza, a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika audiológiai állomásának vezetője.

Az EFAS egy nonprofit szervezet, mely az európai országok audiológiai egyesületeinek szövetségeként működik. Célja, hogy az audiológia tudományával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, valamint a szakemberek tudását és a tudományos együttműködést segítse elő Európában. Tizenegyedik kongresszusán a halláskutatással, -vizsgálattal és -javítással kapcsolatos eszközök állnak a fókuszban a molekuláris biológiától a legmodernebb implantátumokig, amiket azért ültetnek be, hogy segítsék a hallást. A résztvevők többek között a hallásszűrésekről, a betegrehabilitációról hallhatnak, valamint arról, hogyan lehet molekuláris biológiai módszerekkel megállapítani, ha valakinek genetikai eredetű halláskárosodása van. A kétévente megrendezendő szimpóziummal párhuzamosan péntektől a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának jubileumi, ötvenedik vándorgyűlésére is sor kerül – tudtuk meg Kiss József Gézától. A két szimpóziumon együttesen 1200–1400 résztvevőre számítanak, ebből 850–880 külföldi, 3–400 magyar.

 

Minél hamarabb

A kongresszus levezető elnöke a www.u-szeged.hu-nak elmondta, a legfontosabb, hogy a hallásszűrést a lehető legpontosabban kell elvégezni. Minél hamarabb kiderül ugyanis valakiről – akár csecsemőkorban –, hogy hallássérülése van, annál hamarabb lehet megoldani a hallás rehabilitációját, hallókészülékkel vagy implantátummal megelőzve, hogy – a kései felismerés miatt – süketnémává váljon a beteg. A süketnémáknak komoly problémákkal kell szembenézniük, nem tudnak a társadalom teljes jogú tagjává válni, önálló közösséget alkotnak, akiknek nehéz az iskolázása, az elhelyezkedése, rengeteg szociális támogatást igényelnek – magyarázta a professzor. Hangsúlyozta: ha időben sikerül kiszűrni a hallássérült gyerekeket, és időben kapnak megfelelő hallássegítő eszközt, megtanulnak beszélni, és normál hallású társaikkal együtt járhatnak iskolába is.

 

A szegedi példa

Kiss József Géza arról is beszélt, Szegeden körülbelül 15 éve kezdődött az implantációs program, és teljesen süketen született gyerekeket is sikerült ellátni a készülékekkel. Legtöbbjük ma már egyetemet végzett, több nyelven beszélő felnőtt, ugyanúgy képesek dolgozni, mint a normális hallással született gyerekek – tudtuk meg a szakembertől. Régen csak szubjektív módszerekkel próbálták szűrni a babákat, hogy rendesen hallanak-e. Hangot adtak, és figyelték, hogy pislog-e a gyermek jobbra vagy balra. Manapság már komoly, objektív berendezések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meg tudják mondani, hogy a babának működik-e a belső füle. Olyan eszközök is léteznek, amelyek a hallópálya központi idegrendszeri szakaszát is képesek tesztelni, ezt nevezik BERA-vizsgálatnak.

 

Az idős fül

Kiss József Géza arra is kitért, a kor előrehaladtával szinte mindenkinél előfordul valamilyen mértékű halláskárosodás – ahogyan a látás is romlik. Általában 50-55 éves kor körül veszik észre a páciensek – egyébként a hallás sokkal hamarabb elkezd romlani, csak olyan tartományokat érint, amelyek nem számítanak a kommunikációban. Ha már a beszédtartomány hangjait sem halljuk, akkor kezdünk igazából halláskárosodásról beszélni. Ha a sérülés a hallócsigából ered, modern, szinte kis miniszámítógépekre emlékeztető hallókészülékkel lehet korrigálni. Ha viszont később, 70-80 éves korban központi idegrendszeri problémák is fellépnek – vagyis nem azért nem érti a beszédet a beteg, mert rossz a hallása, hanem mert rosszul működik a központi idegrendszer – akkor ezek a készülékek sem tudnak csodát tenni.

 

Kiss József Géza professzort egyébként egy másik világkongresszus szervezésére is felkérték, ez 2016-ban lesz, szintén Magyarországon, és témája az objektív vizsgálatok elvégzése az implantálható készülékekkel. Az EFAS következő kongresszusára pedig két év múlva, Törökországban kerül majd sor.

 

További részletek a konferencia honlapján.

 

Arany Mihály

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

IMG_0087_DxO_230x154.png

Rendezvénynaptár *

  • Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás
    december 04. - január 30.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak 2021/22 I. félév
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 28.