Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Áder János köztársasági elnök Tajima Toshiki japán, Benoit Deveaud és Gerard Mourou francia, valamint Szabó Gábor magyar fizikusokat fogadta kedden Budapesten, a Sándor-palotában.
A vezető nemzetközi egyetemeken dolgozó tudósok, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou a kiégett nukleáris fűtőelemek erősen sugárzó és különösen hosszú felezési idővel rendelkező összetevőinek kezelhetőbbé tételével kapcsolatos kutatásaikról tájékoztatták a köztársasági elnököt.
A beszélgetés apropója egy olyan projekt, amely Magyarországnak részben energiapolitikai szempontból, részben az energiafelelősség szempontjából fontos - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.
Kiemelte, hogy Magyarország energiamixének 90 százalékát 2030-ra szén-dioxid mentesen fogják előállítani, ennek egyik eleme az atomenergia, a másik a magenergia, a maradék 20 százalékot szeretnék megújuló energiaforrásokból biztosítani.
Mint mondta, az atomenergia felelősséget is jelent egyben, ennek egyik fontos eleme a stabilitás és biztonság, valamint a hulladék tárolása. Jelen pillanatban a fűtőelemeket elássák, várva a sugárzási szint csökkenésére, de ennek a toxicitásnak az időtartamán szeretnének módosítani.
Felhívta a figyelmet, hogy Gerard Mourou olyan technológiáért kapott Nobel-díjat, amely alkalmas arra, hogy lézerrel szabad neutronokat állítsanak elő, a nagy toxikus atomokat szétbombázzák kisebbekre, így kevesebb évig kell tárolni a használt fűtőelemeket.
A technológia alapján a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, a kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.
Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.
Gerard Mourou elmondta: fontos problémáról, a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést. Mint mondta, azt látják a magyar kormány részéről, hogy nagyon tiszta jövőképpel rendelkezik ebben a kérdésben.
Link: magyarhirlap.hu
