Sajtóközlemény - Tartósabb hőhullámok, harminc nappal több „nyári nap” várható 2100-ra

Az SZTE kutatói szerint már a XXI. század első felében is növekvő hőstresszre készülhetnek a városlakók

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai kutatási eredményeiket a Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében című projekt bemutatkozó napján ismertették 2015. szeptember 9-én. A szegedi kutatók négy másik közép-európai város (Bécs, Krakkó, Brno, Pozsony) éghajlatkutatóival közösen készítették el a saját városukra vonatkozó prognózist a 2021-2050 közötti illetve a 2071-2100 közötti időszakokra. Míg az első 4 település, domb- és hegyvidéki területen helyezkedik el, addig Szeged az alföldi településekre hoz példát.

A projektben számos egyéb mutató mellett vizsgáltuk az ún. „nyári napok” (amikor a maximum hőmérséklet eléri a 25°C-ot) számát és területi eloszlását Szegeden az 1981-2010, a 2021-2050 és a 2071-2100 harminc éves időszakok átlagára. Az első időszak bemenő adatai a szegedi meteorológiai állomás méréseiből származnak. A jövőre vonatkozó, azaz az előre jelzett időszakok adatait éghajlati modellek szolgáltatták – magyarázza Dr. Gál Tamás, az SZTE tanszékvezető helyettese, egyetemi adjunktus.

Az elmúlt harminc év időszakában a mért adatok azt mutatják, hogy a nyári napok száma a belváros területén már most is igen magas, a 110 napot is meghaladja. A külvárosi részek felé haladva ugyan csökken ez a szám, de a legtöbb területen 80 nap fölötti értékkel kell számolhatunk. A modellezési eredmények szerint a 2021-2050 időszakban az ilyen napok száma egyértelműen növekszik valamennyi területen. A belvárosi terület kis részén már 130 nap feletti értékekkel is találkozhatunk. A 100 napot meghaladó terület kiterjedése jelentősen növekszik, amely így már a külterületi részeken is megjelenik – teszi hozzá a kutató. A 2071-2100 időszakban az előbbi tendencia folytatódik. Míg a belváros területén az érték már a 140 napot is meghaladja, Szeged túlnyomó részén 110 fölöttire emelkedik – hangsúlyozza Dr. Gál Tamás.

Eredményeink azt mutatják, hogy a hőmérsékletnövekedés már a XXI. század első felében is jelentős és erőteljesen érzékelhető lesz a napfény városban. A század végére pedig a városlakók már a peremi területeken is olyan hőstressz-szel szembesülnek, amelyben a század elején csak a belvárosi területeken élőknek volt részük. A belvárosban átlagosan mintegy 20-30 nappal több nyári nap várható, ami a jelenlegieknél több és jóval tartósabb hőhullámokban nyilvánulhat meg. A klímatudatos várostervezésnek ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie és hatékony módszereket keresni a városlakókat érő hőstressz mérséklésére – foglalja össze a konklúziókat a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.

További információ:

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A Szegedi Tudományegyetem mintegy 7 ezer dolgozójával – ezen belül 2300 oktatójával –, valamint 23 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Évek óta a világ legjobb 500 egyeteme között tartják számon, egyben a régió és hazánk legzöldebb egyeteme. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia nyelven is. A Szegedi Tudományegyetemen a legkiválóbb oktatók, kutatók adják át tudásukat a fiataloknak. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az egyetem számos stratégiai partnerkapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és Európa legmodernebb, most épülő lézerközpontjával, az ELI-vel. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Elérhetőségeink: www.u-szeged.hu, www.facebook.com/univszeged