Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
A fény kutatói és a szegedi „legek”

Az ötven éve működő, az emberek életét megváltoztató lézer működéséről, a szegedi kutatók „legjeiről”, a Szegedre álmodott ELI-ről Osvay Károly egyetemi docenst kérdeztük.

1120_Osvay_Karoly
Osvay Károly tudománytörténeti tablót mutat. Ötven éve, 1960. május 16-án sikerült Theodore Harold Maiman amerikai fizikusnak elsőként lézerműködést megvalósítania egy általa megépített rubinlézerrel. Fotó: Frank Yvette

– A lumineszcenciával kapcsolatos kutatást már Budó Ágoston az 50-es években elkezdte a Szegedi Tudományegyetemen. E fluoreszencia lényege, hogy ha az anyagot fény éri, akkor az vagy elnyelődik, vagy másik fényt bocsát ki, s ennek alapján lehet jellemezni az anyag tulajdonságait. Ketskeméty István professzor tanszékvezetése idején, a hatvanas évek második felében már kezdeményezte a lézerkutatásokat. Rácz Béla vezetésével a 70-es évek elejétől vett lendületet ez a kutatási irány – mutatja be a szegedi műhely kialakulását Osvay Károly, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docense.

Az SZTE kutatóegyetemi státuszának elnyerése az ELI ide telepítésétől függetlenül történt, és ebben nagy része volt az általunk végzett tudományos programnak is – magyarázza Osvay Károly, aki hétfőnként tanít, míg a hét második felét gyakran külföldön, leginkább Párizsban, az ELI jelenlegi központjában tölti. – A nagyon nagy intenzitású lézerimpulzusok felhasználásához szükséges mérőberendezéseket – többek között – berlini kutatókkal együtt fejlesztjük, a csoportomból Varjú Kati, Börzsönyi Ádám és Kovács Attila erőteljes részvételével. Az ELI-vel attoszekundumos impulzusokat keltünk, de ehhez olyan módszer és műszer is kell, amely az időbeli részecskék sebességeloszlását is méri. Szegeden, Prágában, Bukarestben is más-más jellegű kísérleteket végzünk majd.

Szegedi „leg”, hogy Magyarországon először – a 70-es évek közepétől – itt építettek ipari körülmények közt is jól működő gázlézereket. Sőt a szegediek által épített berendezésekkel dolgoztak több hazai kutatóhelyen is. További „leg”, hogy Bor Zsolt akadémikus fejlesztette ki a 80-as évek elejétől kezdve – Rácz Béla és Szabó Gábor közreműködésével – az úgynevezett elosztott visszacsatolású festéklézereket, amelyekkel a maguk idejében a legrövidebb fényimpulzusokat lehetett előállítani. Ezen túlmenően a rövid impulzusok fókuszálásával és terjedésével kapcsolatos, 80-as évek végén kezdődött kutatások, amelyekbe Horváth Zoltán és Osvay Károly is bekapcsolódott, tovább öregbítették a szegedi csapat nemzetközi elismerését: például néhány akkori publikációra a mai napig hivatkoznak. A nyolcvanas évek második felétől kezdve göttingeni állomáshellyel Szatmári Sándor olyan nagy intenzitású femtoszekundumos excimer lézerrendszert dolgozott ki, amely ipari termékké vált, a világ számos rangos laboratóriumában alkalmazzák. Ma Szegeden a lézer ipari felhasználásán is dolgozik Szabó Gábor akadémikus és Bozóki Zoltán csoportja. Az alkalmazott fotoakusztikus spektroszkópiai módszerek arra alapoznak, hogy ha a fény áthalad a gázon, apró nyomásváltozás alakul ki, ami emberi füllel nem hallható hangváltozást is okoz, s ez a kiadott hang a gáz összetételére utal. A világ nem köti Szegedhez, pedig szegedi fizikusok ötlete és részben szegedi fejlesztés a lézer szemészeti alkalmazása. – Diplomamunkámat Bor Zsolt témavezetésével írtam. Az ultrarövid időtartamú és nagy intenzitású lézerekkel és alkalmazásaikkal foglalkozom. Több éven át külföldön – többek között az angliai Rutherford Laboratóriumban, a svédországi Lundban, Berlinben és Párizsban is – dolgoztam – mesél saját pályájáról Osvay Károly. Az egyetemi hallgatókat is számítva tizennégy fős kutatócsoportja, a Tewati nemcsak nemzetközi, hanem hazai kutatóintézetekkel is szorosan együttműködik. A legfrissebb, ilyen együttműködésből született eredményt az SZBK-val érték el. Az Ormos Pál és Dér András vezette biofizikus csoport hozta a szemben is megtalálható bíbormembránt és természetesen az azzal kapcsolatos tudásukat, a Tewati adta az ultragyors lézert és a kapcsolatos mérési tudományokat. Együttes munkával igazolták, hogy a bíbormembrán a gerjesztés hatására megváltoztatja törésmutatóját, és így felhasználható optikai kapcsolásra. Az ötlet továbbfejlesztésével az optikai távközlésben az adatátvitel sebességét a jelenlegi tízezerszeresére lehet sokszorozni. Az eddig közel háromszáz tudományos közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Osvay Károly projektmenedzserként készítheti elő az ELI, a szuperlézer Szegedre telepítését.

Újszászi Ilona

Forrás: Délmagyar.hu

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes