Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Hulladékból energiát - Az amerikai vibrációs membránszűrési technológiát csak a szegediek használhatják

Hogyan távolítható el vagy ártalmatlanítható a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezőanyag? Hogyan hasznosítható a különböző termelési folyamatokban keletkező szennyvíz? A kérdésekre Hodúr Cecília, az SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézete professzora kutatási eredményei válaszolnak.

 

0326_Hodur_Cecilia
Hodúr Cecília professzor: A Zöld Kémia alapelvei szerint dolgozunk. Fotó: Schmidt Andrea
A különböző szervetlen és szerves szennyezőanyagoknak a szennyvízből való eltávolítását korszerű membrántechnikai megoldásokkal vizsgálja SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézetének transzportfolyamatokkal és megújuló energiaforrásokkal foglalkozó kutatócsoportja. Munkájukat több vállalati innovációs megbízás ösztönzi, de az EU által finanszírozott egyetemi kutatási projektekbe is bekapcsolódnak.

– A környezetbarát üzemeltetést emelhetjük ki a membrános eljárások legfőbb előnyeként – jelenti ki Hodúr Cecília. A professzor hangsúlyozza: az ivóvíz előkezelési, és a szennyvíztisztítási eljárásokban használt, később szennyezőanyaggá váló vegyszerek mennyisége csökkenthetővé vált, illetve egyes esetekben az alkalmazásuktól el lehet tekinteni. A szennyvíz annyira tiszta, hogy szinte iható.

A VSEP® vibrációs membránszűrési technológiát az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatták. Ezt az EU-ban is csak néhány helyen megtalálható módszert a szegedi kutatócsoport Magyarországon egyedüliként alkalmazhatja. E tény környezetvédelmi, műszaki szempontból is további kutatási területekbe és alkalmazásfejlesztésekbe való bekapcsolódásra nyújt lehetőséget. A vibráció alkalmazása membránszeparációs műveletekben lehetővé teszi az eljárás eddigi hátrányaként ismeretes rövid membránélettartam meghosszabbítását, illetve a kapacitásnövelést. Ezek a folyamat gazdaságosságának javításában is jelentős szerepet játszanak.

– A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari melléktermékekből és hulladékokból az értékes komponensek kinyerése is fontos kutatási területünk – folytatja a professzor. Az újszerű eljárások közül példaként említi a mikrohullámú térben végzett extrakciót, vagyis egy összetevő kiválasztását. – A nemzetközi K+F törekvéseknek megfelelően, továbbá az utóbbi években a hulladékgazdálkodásban és alternatív energiaforrások kutatásában is hangsúlyosan megjelenő „waste-to-energy”, vagyis „hulladékból energiát” elvet figyelembe véve a biomasszára épülő biohajtóanyagok előállítási technológiáiban alkalmazható, hatékonyságnövelő eljárásokat fejlesztettünk ki. A bioetanol-gyártásban – a Zöld Kémia alapelveinek megfelelően – a tömény savas és lúgos eljárás helyett enzimes lebontáson alapuló eljárást dolgoztunk ki. Így tettük hasznosíthatóvá a mezőgazdasági eredetű, cellulózalapú hulladékokat. A biogáz előállítását mikrohullámú iszapkondicionálási eljárások során európai viszonylatban is csak kutatási fázisban végzik. Ezekhez csatlakozva a fajlagos biogáz-kitermelési mutatókat javítjuk, és a rothasztási időt is lerövidítjük.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu

 

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes