Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Időalapú vonaljegy Szegeden?

A Sim City játék mintájára dolgoztak a matematikus-informatikusok

A-ból B-be minél gyorsabban és olcsóbban szeretne eljutni mindenki. A tömegközlekedés szegedi szervezői matematikusok és informatikusok segítségével találtak megoldást: az időalapú jegyet a Szegedi Közlekedési Kft. jövő év közepétől tervezi bevezetni – Magyarországon elsőként.

1120_Blazsik_Dozsa_Csoke_Csendes
Gyakorlat és elmélet találkozása. Közlekedési cégvezetők – Dózsa Gábor, az SZKT ügyvezetője és Csőke Ágnes gazdasági igazgató – feladványát oldották meg matematikus-informatikusok Csendes Tibor professzor és Blázsik Zoltán adjunktus irányításával. Fotó: Frank Yvette
– Környezetvédelmi és gazdasági okokból is arra szeretnénk ösztönözni a szegedieket, hogy minél többször használják a közösségi járműveket. Ám az úgynevezett „városnéző körjáratok” gazdaságtalanok, és az utas szempontjából sem megfelelők. De az átszállás nem lenne nyűg és drága, ha a járatok találkozási pontjánál a járművek gyorsan követnék egymást, illetve a jegyet alkalmasak lennének arra, hogy azzal az utas járatot és akár járműtípust is váltson. Ezért szeretnénk bevezetni a közforgalmú közlekedésben a jövő év közepétől – az országban elsőként – az időalapú jegyet – vázolja kiindulópontját Dózsa Gábor. A Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) igazgatójának célja, hogy olcsóbb legyen a több utazásra szóló jegy, mint az egyszeri útra szóló. Hogy mindez gazdaságilag is fenntartható legyen, matematikusokat, informatikusokat kért modellezésre.





Többcélú program.

Az időalapú jegyrendszer gazdasági hatásának számítógépes modellezéséről a földrajz szakos Almási Bernát és a programtervező matematikus Palatinus Endre és Pauló Gergely tudományos diákköri dolgozatot is írt. Az ott vázolt program előnyei közé tartozik, hogy fejleszthető a változó paraméterek módosításával: például az utas tűréshatára vagy a jegy árának változása, esetleg új járat beindítása és néhány régi eltörlése miatt – a megrendelő, az SZKT igényei szerint.

– Mi várható, ha az egyszeri utazásra szóló jegyet időalapúra váltják Szegeden? Hogyan hat ez a szegediek közlekedési szokásaira és az üzemeltető cég pénzügyeire? E kérdésekre úgy kerestük a választ, hogy a teljes szegedi népesség mozgását szimuláltuk: mintha a Sim City játékprogramot alkalmaznák a szegedi közlekedésre – magyarázza Csendes Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete Számítógépes Optimalizálás Tanszékét vezető professzor. – A KSH adatai és az SZKT utasszámlálása alapján zónákra osztottuk a várost, népességét jellemezve mozgásukat igyekeztünk modellezni a teljes szegedi közlekedési hálózaton. Olyan programokat írtunk, amelyek a különböző típusú embercsoportok igényeire megtalálták a legkedvezőbb útvonalat – a legrövidebb idő alatt, átszállásokkal együtt. Így 3 különböző időtartamú jegyet tartunk optimálisnak, de azt is vizsgáltuk, hogy a 15, 30 és 60 perces jegy hogyan hat a bevételre, az utasok elégedettségére és az általuk megtett kilométerre.

– A mikroszimuláció érdekes módszerét a mi tanszékünkön vezettük be. Most a szegedi népesség egyedei mozgásának teljes napi hatását összegeztük. Az ilyen, gyakorlatból vettkomplex problémát először le kell egyszerűsíteni matematikai modellé, hogy vizsgálni tudjuk. Ilyen többcélú optimalizálást kellett végezni úgy, mert nincs megadva az a függvény, amely a többféle célt összehozná egyetlen célfüggvénnyé, ezért nehéz feladat – mondja Blázsik Zoltán adjunktus. A matematikus a célok közé sorolta, hogy az utas elégedett legyen, ne csökkenjen a cég bevétele, miközben a jelenleginél többen használják a tömegközlekedési eszközöket. Hipotézisekkel is éltek annak meghatározásakor, hogy ki miért utazik, és mi alapján választ járművet. A célokkal együtt az utazási szándékot is feltételezve alkottak számítógépes programokat, hogy meghatározhassák azt az összeget, amiért a közlekedőnek már nem éri meg elővenni az autót, inkább közösségi járművel utazik, miközben az SZKT is képes fenntartani és működtetni a rendszert.

Átszállással

Gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb utazást tesz lehetővé, ha az újszegedi állomásra vonattal érkező utas trolira, majd villamosra váltva jut el a szegedi nagyállomásig – hoz életszerű példát Csőke Ágnes, az SZKT gazdasági igazgatója a MÁV Zrt. kérésére elvégzett vizsgálatra utalva. Szerinte azért élnek még mindig az úgynevezett körjáratok, mert a tarifarendszer afelé mutat, hogy egyetlen jeggyel minél nagyobb távolságot lehessen megtenni. Ám az utasok – a kombinált bérlethez hasonlóan – szívesen fogadnák az időalapú jegyet.


Újszászi Ilona

forrás: Délmagyar.hu

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes