Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Meg kell izzadni az egészségért!

Rekreációs aktivitás: a jó minőségű élet megteremtésének lehetősége

1120_Galdi_GaborÉletmódkultúra. A szabadidő eltöltésének hasznos, kulturált formája. A jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtésének módja. Ilyen kifejezésekkel írják körül a rekreációt. A pártállami időkben bizalmatlanul fogadott, újabban egyre divatosabb fogalom a munkában megfáradt ember feltöltődését, aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének és munkavégző képességének újratermelését jelenti.

– Meg kell izzadni az egészségért! Egy héten háromszor-négyszer, alkalmanként legalább 30 percig úgy kellene sportolnia minden felnőttnek, hogy életkortól függően 130–170-es legyen a pulzusszáma – az ilyen típusú és intenzitású mozgást tartjuk „kemény” rekreációnak. Míg például a torna, a tánc, a kocogás, a kerékpározás, a kertészkedés a rekreáció„puha” formája. Mindig az életkor és az illető munkájának jellege dönti el, hogy számára milyen rekreációs forma jelenti a kikapcsolódást, feltöltődést. Hiszen ennek az életmódkultúrának csak egy szelete a fizikai, leginkább sporthoz köthető rekreáció – magyarázza Gáldi Gábor. Az ELTE nyugalmazott tanára sportszociológusként kutatója e témának, de egyetemi docensként oktatja is a Szegedi Tudományegyetem rekreációszervező és egészségfejlesztő szakos hallgatóit a minőségi élet tudományára.

 

Pénzarányok és önkéntesek

Közismert a mindennapi sportra buzdító szlogen: „a láb mindig kéznél van”. Sporttámogatásra a hazai költségvetés 0,3 százaléka megy, az uniós átlag csak 0,2. Ám míg a környező országokban a sportköltségvetés 70 százaléka a szabadidősportot, 30 a versenysportot szolgálja, addig nálunk fordított ez az arány. Erre a hibára hívja fel a figyelmet a sportszociológus, akinek tervei szerint a rekreáció szakos hallgatók többféle akciója és önkéntes munkája változást hozhat – legalábbis Szegeden.

Napjainkban szabadidejének több mint felét a tévé előtt tölti a magyar felnőttek többsége. A 15–84 év közötti felnőtt lakosság 70 százaléka nem sportol, évente egyszer sem – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2000. évi, életmódot vizsgáló időmérlege szerint. Az adatsort Gáldi Gábor szintén szociológus végzettségű feleségével, Gáldiné dr. Gál Andreával együtt elemezte. Megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben nőtt a szabadidő, ellenben a fizikai rekreációra fordított percmennyiség csökkent. Ez kétszeres deficitet jelent.

– Az évezred elején a férfiak és a nők sportaktivitása között 10 százalék különbséget tapasztaltunk az erősebbnek mondott nem javára. A diplomások között viszont a nők 56, míg a férfiaknak csak 52 százaléka mozgott, de nem rendszeresen. A nagyvárosok lakosságának 40, a kistelepüléseken élőknek 20–22 százaléka szentel időt a sportnak – keresett összefüggést a számok között Gáldi Gábor. A sportszociológus problémának látja, hogy a magyaroknak mindössze 10 százaléka hódol egynél több sportágnak. És ami még fontos: a szabadidejükben sportoló felnőttek társadalmilag is aktívabb, egészségesebb életet élnek. A sport prevenció is, vagyis a rekreáció gazdasági haszna kimutatható.


Újszászi Ilona

Forrás: Délmagyar.hu


 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes