Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Boros Mihály: Metán-levegő keverék alkalmazásával befolyásolhatjuk a mikrokeringés gyulladásos reakcióit. Fotó: DM/DV

– A szepszis, a shockos keringési állapot vagy a transzplantációs sebészet problémakörével foglalkozva kerülnek látókörünkbe mikrokeringési funkciózavarok – rögzíti Boros Mihály. Az orvosprofesszor fő érdeklődési területe az átmeneti oxigénhiányos állapotokat kísérő kórtani változások megismerése, a következmények feltérképezése és ezen keresztül a megfelelő terápiás lehetőségek kidolgozása.

– Oxigén hiányában a jelenleg ismert emberi vagy állati sejtek nem tudnak hosszabb ideig létezni. Ugyanis az aerob, azaz oxigén jelenlétében működő sejtek ezt a légköri molekulát használják a tápanyagok, például a cukrok elégetéséhez és a szükséges működési és tartalék energiaforrások megteremtéséhez. Az oxidáció tulajdonképpen sejten belüli, azaz intracelluláris égés. Ez az égés pontosan szabályozott, ugyanis a természet az evolúciós évmilliók során különféle fékeket, lassító mechanizmusokat épített a folyamatba. Ezek nélkül az oxigén ugyanúgy égetné el az aerob sejtek szerves és szervetlen molekuláit, mint a kazánokban a szenet – ad magyarázatot az oxigénhiányos károsodások evolúciós hátteréről Boros professzor.

– A mai sejtekben rejtett formában fennmaradtak az oxigén jelenléte előtti, ősidőkből származó evolúciós utak – jelenti ki Boros Mihály. – Sejtekről pedig csak akkor kezdhetünk el beszélni, ha az anyagot valami elválasztotta a külvilágtól, vagyis ha membránok határolják, s erre a célra a foszfolipidek kiválóan alkalmasak. A mai, aerob emberi sejtek életben maradásához tehát szükség van a szabályozott kémiai oxidációra és redukcióra, valamint a foszfolipid membránok megfelelő működésére. Ezek a funkciók zavart szenvednek túl sok oxidáció vagy túl sok redukciós hatás alatt is, ekkor oxido-redukciós stresszről beszélünk. A köznapi szóhasználatban is megjelent „antioxidánsok” vagy „szabadgyökök” ennek a mechanizmusnak a részei.

– A vértelenség, vagyis hipoxiás-ischaemiás okozta károsodások kezelésének eredményessége a megalapozott, oki terápián kívül a specifikus diagnosztikán is múlik, de a kültakaró alatt fekvő területek szabad szemmel nem látható mikrokeringési változásainak megfigyelése és objektív értékelése sokáig megoldhatatlan feladatot jelentett – magyarázza a professzor. – Intézetünkben az országban elsőként vált lehetővé az élő szövetek mélyében zajló mikrokeringési jelenségek megismerése. Az úgynevezett intravitális videomikroszkópos módszert alkalmassá tettük a legtöbb szerv, köztük a csonthártya, tüdő, máj vagy a vékonybél mikrokeringésének közvetlen, dinamikus megfigyelésére. Ezért a munkacsoport számos klinikai szakterület – például urológia, traumatológia, neurológia, gasztroenterológia – érdeklődési köreit kapcsolja egybe.

Gyógyszere a metán. – Feltérképeztük egy korábban ismeretlen endogén gyulladáscsökkentő rendszer működését, ami az oxigén hiányában bekövetkező stresszt befolyásolja. Feltételeztük, majd igazoltuk, hogy az ehhez szükséges anyagok közé tartozik a foszfolipid membránt alkotó foszfatidil-kolin molekula, pontosabban a kolin rész, és azt, hogy a reakció végtermékeként metán képződik – összegzi eredményeiket Boros Mihály professzor. – A metánt képző foszfolipid-származékok gyulladáscsökkentő hatását sok esetben igazoltuk, sőt azt is kimutattuk, hogy maga a metán is rendelkezik biológiai aktivitással. Ez a hipotézis és ezek az eredmények meglehetősen szokatlanok, de egyértelműen kimutattuk, hogy meghatározott összetételű metán-levegő keverék alkalmazásával jelentősen befolyásolhatjuk a mikrokeringést és a mikrokeringésben kimutatható gyulladásos reakciókat kísérletes körülmények között.

Oxigén nélküli élet

Az oxigén csak a fotoszintézis, vagyis az oxigén előállítására képes algák földi megjelenése után kerülhetett nagyobb mennyiségben a légkörbe. Ezt megelőzően az atmoszféra nem tartalmazott oxigént, főképp csak redukálóanyagokat, mint például metánt. Az evolúció természetesen először az anaerob, azaz oxigén nélkül is működő szervezeteket hozta létre, alakította, formálta. Ilyenek – például bizonyos baktériumtörzsek – a mai napig léteznek.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu