Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Napenergiával a napfény városában

Aki a Föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, az épületek energiaszükségletét minél inkább a megújuló forrásokból fedezi. A Nap, a szél, a Föld energiáját hasznosító szolárház, illetve a passzív épületek előnyeit és hátrányait a szegedi egyetem kutatói is vizsgálják.

 

0430_Pitrik_JA napenergia hasznosítása kézenfekvő lehetőség a napfény városának is nevezett Szegeden. A napsütéses órák száma és a beépítettség alapján Magyarország egyik legtöbb hasznosítható alternatív energiával rendelkező városában négy jellegzetes tömbtípust definiáltak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézet Technika Tanszékén oktató és kutató mérnökök. Pitrik József tanszékvezető főiskolai tanár irányításával megállapították: a napenergia más és más hatékonysággal állítható szolgálatba a különböző beépítettségű övezetekben. Például a petőfitelepi széles utcákkal elválasztott telkeken álló családi házas, a tarjáni szellős lakótelepi, a felsővárosi társasházas övezetben, illetve a magas épületekkel zárt belvárosban más és más a tájolás, illetve a „benapozás” lehetősége a szomszédos épületek árnyéka miatti energiaveszteség következtében.

– Az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti és gépészeti megoldásoknak köszönhetően akár külön fűtési rendszer nélkül is működőképes az úgynevezett passzív ház – magyarázza Pitrik József. – Az alternatív energiaforrásokat hasznosító módszer meglévő épületekben is alkalmazható.

Az úgynevezett passzív házak kialakításának lehetőségét darmstadti és hazai tapasztalatok alapján vizsgálták. A technika tanszék kutatómunkájába PhD-hallgatókat is bevontak: az informatikai végzettségű geográfus, Hídvégi Henrik, illetve a technikatanárként diplomázó és környezeti jog iránt érdeklődő Garas Attila a kis energiaigényű házak problematikájával foglalkozik.

– A napenergia eredményesebb hasznosítása csak akkor lehetséges, ha az oktatásban nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos, tervszerű átalakítása, ha modellekkel és látványos kísérletekkel is bizonyítjuk, hogy a jövőben ezt az utat kell választani. A tanszék kísérleti és mérőeszközei is ezt a célt szolgálják – jelenti ki Pitrik József. Az épületek energiamérlegét a nyereségek és veszteségek egyenlege határozza meg. Az energetikai tervezés a kulcsa a passzív épület takarékos működtethetőségének. A Nap energiájának hasznosíthatóságát maximalizálni lehet az épület tájolásával, a szigeteléssel, a nyílászárók és a falfelületek üvegezésével. Az energiaveszteséget viszont minimalizálni kell: például az elhasználódott levegő cseréje szellőztetéskor telente hőveszteséggel jár. Többek között ez is oka annak, hogy a szegedi kutatók arra is kíváncsiak, mennyire zavarja a passzív házban élők közérzetét, ha nincs megfelelő szellőztetés.

 

Szolár ház. – A napenergia hasznosítására koncentrál a szolárház, amely egy évben négyzetméterenként kevesebb mint 15 kilowattóra fűtési energiát használ fel – mondja Pitrik József. Ehhez elsősorban építészeti, épületszerkezeti eszközöket alkalmaznak. Így ez egy energiatudatos rendszer, amely a fűtési, a használati meleg víz és a világítás energiáját főként a sugárzási energia hasznosításával kívánja biztosítani.

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu

 

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes