Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Penészgombák méreganyagai kerülhetnek a táplálékláncba - Kutatók az élelmiszer biztonságáért

Hámozógép, légáramos válogató berendezés az SZTE Mérnök Kara laborjában. Az élelmiszer-mérnöki intézet kutatói azt a technológiát keresik és tesztelik, amellyel a malomipar a leghatékonyabban képes lesz eltávolítani a gabonaszemekről a a külső sejtrétegeket, amelyek igen gyakran a fertőzés miatt toxint is tartalmazhatnak.

 

0528_Veha_Antal

Véha Antal gabonaszemeket vizsgál. A fuzáriumgomba által szennyezett külső magrészt, és ezzel a toxinok túlnyomó részét lekoptatják a búzamagról.
Fotó: Schmidt Andrea

 
 
A szakma ma sok száz különböző mikotoxint ismer. Közülük világszerte 5–10-nek van kiemelkedő jelentősége. Hazai búzáinkban legfeljebb 1–2-nek bír komolyabb fontossággal.

– Ha a „termelő – felvásárló – malmi feldolgozó – liszt forgalmazó” láncban mindenki betartaná a rá vonatkozó szabályokat, akkor nem kerülne senkinek az asztalára mikotoxinnal szennyezett élelmiszertermék – rögzíti Véha Antal. A szegedi egyetem mérnök kara élelmiszer-mérnöki intézetét vezető egyetemi tanár hangsúlyozza: mikotoxin kutatócsoportjuk a Magyar Tudományos Akadémia által kiirt kutatási pályázatra nyújtott be egy javaslatot, amely elsősorban a fuzáriumtoxinok élelmiszer-biztonsági hatásait vizsgálja.

A molekuláris biológiai alapoktól kezdve egészen a malmi technológia gyakorlat közeli megvalósíthatóságáig vizsgálódnak a kutatók. Például a növénynemesítők számára az a kihívás, hogy olyan rezisztens fajtákat hozzanak létre, amelyeket a fuzáriumgomba sokkal kevésbé képes csak megfertőzni. De addig is tenni kell azért, hogy az alapvető élelmiszernek számító gabonafélék fertőződését megelőzzék, illetve lényegesen csökkentsék a kockázatot. Itt elsősorban a vegyszeres védekezésnek és a jó agrotechnikának van kiemelt szerepe. A toxinok száma egyébként állandóan gyarapszik, számos új fumonizintoxint éppen intézetük munkatársai fedeztek fel. Ezt a csoportot a kukoricát világszerte fertőző egyik fuzáriumfaj és rokonai állítják elő, a búzában nem fordul elő.

– Ha a fuzáriumgomba megfertőzte a szántóföldön a kalászos gabonát, akkor nagy valószínűséggel megjelenik a végtermékben a mikotoxin. Mivel ez a gomba főleg a maghéj körüli rétegekben helyezkedik el, a mikotoxin nagyobb hányada a korpában, illetve az ez alatti sejtrétegekben található. Ezért rendkívül fontos, hogy a beteg szemeket különböző malmi módszerekkel, speciális gépekkel, illetve a kevésbe fertőzött megmaradt szemek maghéját és az alatta lévő néhány sejtsort koptatással eltávolítsák a gabonaszemről – magyarázza Véha Antal. – Intézetünk vállalása, hogy kipróbáljuk a gépeket, és a különböző fertőzöttségű tételekre ajánlást adunk: milyen technológiát javaslunk, hogy a fertőzöttebb gabonatételekből is az egészségre ártalmatlan lisztet gyárthassanak a malmokban. A technológia már máshol működik, itthoni bevezetése ezért rendkívül fontos, és az előzetes eredmények igen biztatóak.

 

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu

 

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes