Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Tudásportál  --  Tudásportál  --  Tudomány és Innováció
Univerzális tudomány az univerzum kutatása: egy újszupernóvát, de kaotikus csillagrezgést is felfedeztek

Két csillagda, közel tíz távcső, negyven, csillagásznak tanuló egyetemista. E számokon túl a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagászképzését az is jellemzi, hogy itt kisbolygókat és szupernóvát fedeztek fel, most pedig – többek között – kozmológiával, a káosszal, valamint más csillagok körüli bolygók és holdak kimutatásával foglalkoznak.

– Matematikából, fizikából minden, és alapos jártasság az informatikában – ezek a tudományok szükségeltetnek a csillagászathoz. Nagyon sok energiát kell a tanulásba fektetnie annak, aki az univerzum kutatására készül – jelenti ki Szatmáry Károly. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Kísérleti Fizikai Tanszékének docense tízéves korában, az akkor olyannyira népszerű tudományos fantasztikus irodalom és filmsorozatok hatására döntötte el: csillagász lesz. A szegedi Radnóti-gimnázium diákjaként járt először az egyetemi csillagdában, ahol Márki-Zay Lajos tartott szakkört. Budapesti tanulmányai után 1981-ben csillagász- és matematika–fizika szakos diplomával tért vissza a Béke-épületbe, ahol 1999 óta irányítja a csillagászképzést.

kutinnov34 csillagászoklevelet adott ki eddig a szegedi universitas, amely – az ELTE mellett – mesterszakon is képezhet. A végzősök közül 8 már megszerezte a PhD-fokozatot, az egyik tanítvány pedig az MTA doktora címet. A szegedi csillagászok könnyedén elhelyezkedtek – a legjobbak külföldön dolgoznak. Specializálódtak is: akad, aki csillagászati színképelemző műszert fejleszt a világ legnagyobb távcsöveihez; egy másik fiatal a keletkező csillagok körüli anyagkorongok modellezésében ért el komoly sikereket – országhatárainkon túli intézetben. Egy harmadik itthon azon dolgozik, hogy fölfedezze az ötszáz, más csillagokhoz tartozó, úgynevezett exobolygó körül esetlegesen keringő holdakat. Ez utóbbi témával is foglalkozik néhány éve Szatmáry Károly, de legjobb eredményeit a pulzáló vörös óriáscsillagok fényváltozásának elemzésében érte el. A Napunknál néhány százszor nagyobb csillagok adatait vizsgálva Kiss Lászlóval az elsők között mutatta ki, hogy egy csillagnál a pulzálás előre nem jósolható, kaotikus, amelynek leírásához az eddig ismerthez képest más matematikát kell használni. Egy másik vörös óriásnál pedig a fényváltozási periódus különlegesen gyors csökkenésére találtak rá és értelmezték elméleti modell által.

Uránia
A csillagászat iránt érdeklődök a múlt század hetvenes éveinek elején már járhattak a szegedi Uránia Csillagvizsgálóban. E csillagda az éjszakai égbolt pásztázására a szegedi egyetem úgynevezett Béke-épületének tetején kialakított megfigyelőhely. Azóta sokat romlott az épület állaga, illetve Szeged belvárosában olyannyira megnőtt a fényszennyezés, hogy manapság csak a csillagászhallgatók kapaszkodnak föl a szűk lépcsősoron az üvegbúra melletti távcsőhöz. Jelenleg 6 egyetemista (közte 3 nő) tanul csillagásznak még a régi, 5 éves képzésben. Fizika alapszakon (BSc) évfolyamonként 4–6 hallgató választja a csillagász szakirányt. Ugyanakkor az amatőrök is aktívak: szerda délutánonként az egyetemi csillagdában tartják foglalkozásaikat.

A tanszékcsoport csillagász oktatói közül Vinkó Józsefet és tanítványait a szupernóvák érdeklik – nemrégiben föl is fedeztek egy ilyen robbanó csillagot. A Gergely Árpád László körüli műhely pedig relativitáselmélettel, gravitációs hullámokkal és kozmológiával foglalkozik.

– Gyakorlatias a szegedi képzés: itt a csillagász szakos hallgató biztos, hogy kezel kisebb-nagyobb távcsöveket, megtanulja a képfeldolgozási technikákat – mondja Szatmáry tanár úr, aki a tudomány népszerűsítését vállaló Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány ügyeit is intézi. Újszegedi Csillagvizsgálójukat minden péntek este megnyitják a laikusok előtt is: például a legutóbbi kutatók éjszakáján 800 kíváncsinak engedtek bepillantást az univerzumba.

Hogyan mérhető a siker? – A tudományos siker mérésének egyik módszere, hogy az adott témáról hány közlemény jelent meg nemzetközileg is rangos folyóiratban, és ezekre a cikkekre hányan hivatkoztak – magyarázza Szatmáry Károly. Példaként említi, hogy egyik exoholdak kimutatásáról szóló, két és fél éve publikált írásukat máris 32 közlemény idézte. A legnagyobb siker mégis az, hogy sok száz hallgató tanulta és szerette meg a csillagászatot a szegedi előadásokon.

Újszászi Ilona

Forrás: Délmagyar.hu

 uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes