weboldal_nyito_paradicsom_kutatok

Kutatók Éjszakája: A paradicsom világhódító története

Több ismeretterjesztő programmal is készült az idei Kutatók Éjszakájára az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszéke. Dr. Szepesi Ágnes, egyetemi adjunktus a paradicsom történetét mutatta be az érdeklődőknek. Az előadás online volt megtekinthető a Zoom-on.

A paradicsomról általában mindenkinek egy piros, kerek zöldség jut eszébe, de ennél jóval több fajtája létezik. Az előadás olyan kérdésekre adott választ, mint például: hány fajtája létezik vagy honnan származik? A paradicsom nagy népszerűségnek örvend, világszinten a hetedik helyet foglalja el a növények között. – Évente összességében 148 millió tonna paradicsom terem, jelentős szerepet tölt be a termesztésben Ázsia – tudtuk meg Dr. Szepesi Ágnes előadásán.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete1


Az ősi paradicsom Közép- és Dél-Amerikából származik, Ecuador, Peru, és Mexikó régióiból. A növény rendkívül jól ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek. Sziklás, száraz helyen volt megtalálható, termése a mai paradicsomhoz képest jóval kisebb volt. A paradicsom Európában azután terjedt el, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát. Európában először csak dísznövényként tartottak paradicsomot, mert mérgezőnek gondolták a hasonló rokonnövények miatt. Körülbelül 100 év után jöttek rá, hogy a termése fogyasztható. A házasítás során alakult ki a paradicsom modern, jelenleg is ismert kinézete. Európában már ekkor is a kerek, piros változatot részesítették előnyben. – Később biotechnikai módosításokkal újabb vonalak jelentek meg, a terméksokféleség megemelkedett, új fajták jelentek meg a piacon – mondta el az előadó.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete4


A háziasítás során azokat a géneket módosították, amelyek az ősi fajtákra voltak jellemzők. Szükség van a különböző paradicsomfajtákra, hiszen mindegyik más-más tulajdonságot hordoz. A sárga színű paradicsom íze savanykásabb mint a pirosé, a fekete meg lila színűre pedig nagyobb ellenállóság jellemző. – A genetikai kutatások napjainkban is tovább folynak, ezek a világ minden tájáról egyesítik a paradicsom kutatókat – tette hozzá az érdeklődőknek Dr. Szepesi Ágnes. Az ipari felhasználásban azonban továbbra is a piros, kerek paradicsom az elsődleges.


A_paradicsom_vilaghodito_tortenete2


Az előadáson megtudtuk, hogy több károkozó is veszélyezteti a paradicsom termesztését. Az EU-ban elterjedőben van a paradicsom barna termésráncosodás vírus, ezért csak növényi útlevéllel lehet behozni vetőmagokat. A paradicsom másik nagy ellensége a sokak által bizonyára ismert zöld vándorpoloska, ami a klímaváltozással terjedt el, de nem nagyon van még ellene hatásos módszer.

A paradicsom hazai tájfajtái az adott tájegység klimatikus és egyéb adottságaihoz alkalmazkodtak. A legismertebb hazai tájfajták: Tolna, Gyöngyös, Cegléd, Máriapócs, Pécs gyöngye, Keszthelyi bőtermő és a Gegesi rongyos paradicsom. Dr. Szepesi Ágnes elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak paradicsommal kapcsolatos kutatások, az egyetem üvegházában különféle fajtákkal végeznek kísérleteket.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Grafika - Gór-Nagy Gábor


esza_felso

Számold ki a pontjaid!



Pontkalkulator_grafika

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták

Balog_AnnaBalog Anna – BTK, magyar

Abban biztos voltam, hogy magyar szakra szeretnék jelentkezni, de sokáig nem tudtam, melyik egyetemre. Eredetileg úgy terveztem, hogy elmegyek az SZTE és az ELTE nyílt napjára. Végül az ELTE-jére el sem mentem, mert mire hazaértem Szegedről, már döntöttem. Annyira megtetszett a környezet, a hangulat, az emberek, hogy rögtön tudtam: nekem ott a helyem. Azóta sem bántam meg ezt a döntésemet.

Iszak KrisztianIszak Krisztián – BTK, szociológia

Egyáltalán nem bántam meg, hogy a Szegedi Tudományegyetemre jelentkeztem, ugyanis a képzés itt sokkal gyakorlatiasabb, mint más egyetemeken. Minden tavasszal részt kell vennünk élesben egy kérdőíves kutatásban, ami a Szeged Studies nevet viseli. Így saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg a szakma szépségeit, és hogy mennyi és milyen munka áll egy komplett kutatás lebonyolításában, kivitelezésében. Úgy gondolom, ezáltal egy igazán gyakorlatias tudást kapunk meg.






További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *

  • július 10.
    Egész napos
    A jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen, vagy többletpontokat igazoló dokumentumok pótlására előreláthatóan április második felétől legkésőbb 2024. július 10-ig lesz lehetőség. A pontszámítás kizárólag az E-felvételi rendszerébe megfelelő módon feltöltött dokumentumok alapján történik. Ezért kifejezetten fontos odafigyelni arra, hogy a szükséges dokumentumok megfelelően legyenek feltöltve.