Tíz fiatal, már eddig is figyelemre méltó eredményeket elérő kutató vehette át a harminc év alatti tudósoknak hetedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjat a magyar tudomány kategóriában. Az elismerést, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója adott át 2013. november 20-án az MTA Székházában, az Akadémia Lendület programjának két kutatócsoport vezetője, a szegedi Berényi Antal  agykutató és Gyuranecz Miklós állatorvos is megkapta” – írja a www.mta.hu

Négy SZTE-s tudós is Junior Prima Díjban részesült – MTI-hez is eljuttatott közlemény szerint:

Az elismerést átvehette Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje (agykutatás). aki a memóriafolyamatok és az epilepszia idegélettani alapjainak megismerésével, a legmodernebb kísérleti eljárások műtéti és műszeres technikáival, valamint viselkedéstudományi hátterével foglalkozik. Kollégáival együtt elsőként alkalmazott koponyacsontra rögzített elektródokat, amelyek megszüntetik az epilepsziás rohamokat. A www.mta.hu szerint:

Berényi Antal neurofiziológus kutatásainak középpontjában az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárás áll. Az MTALendület programjának idei legfiatalabb nyertese kollégáival együtt elsőként alkalmazott koponyacsontra rögzített elektródokat, amelyek transzkraniális elektromos ingerléssel szüntetik meg az epilepsziás rohamokat. A korábban az Agy díjas Buzsáki Györgyakadémikus New York-i laborjában is dolgozó Berényi Antal júliusban elnyerte az Európai Kutatási Tanács(ERC) fiatal kutatókat segítő, Starting Grants támogatását is. Eredményeiről rangos tudományos folyóiratokban – Science, Nature Neuroscience, Neuron – számolt be. A díjraCsermely Péter, az MTA levelező tagja ajánlotta.

Mándity István gyógyszerész (kémia) jelenleg egy olyan újszerű eljáráson dolgozik, amely forradalmasíthatja a szerves molekulák szintézisét. Az alapkutatás mellett egy benyújtott szabadalommal is rendelkezik, amely új utakat nyithat a jövő fájdalomcsillapításának biztonságos terápiájában. A www.mta.hu szerint:

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán 2006-ban oklevelet szerző Mándity István kutatóként Fülöp Ferenc akadémikus irányításával a mesterséges aminosavak felhasználásával létrehozott, önszerveződő molekulák, a foldamerek szintézisét és szerkezetét kezdte el tanulmányozni. Jelentős része van abban, hogy e vizsgálatokkal kutatócsoportja kapcsolódni tudott egy születőben lévő területhez, és időközben nemzetközi szinten is a vezető tudományos műhelyek közé került. Mándity István 2011-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia által kiírt Gyógyszerkémiai és Gyógyszer-technológiai Munkabizottság legjobb PhD-disszertációnak járó nívódíját. Azóta áramlásos kémiai reaktorokban kivitelezett átalakítások területén folytat sikeres kutatásokat. Ajánlói Fülöp Ferenc, Náray-Szabó Gábor és Szabó Gábor akadémikusok voltak.

Must Anita egyetemi tanársegéd, pszichiáter szakorvos (orvostudomány) gyógyító és oktató munkája mellett végzett kutatótevékenysége a pszichiátria társadalmilag gyakran mellőzött területeire is kiterjed. A méltatás szerint nemcsak a páciensek körüli klinikai munkában képes kiemelkedő teljesítményre, hanem elkötelezetten érdeklődik a pszichiátriai zavarok alapmechanizmusa iránt is. A www.mta.hu szerint:

"Kimagasló tehetsége, munkabírása és integráló készsége, példás tudományetikai hozzáállása, tudományos kíváncsisága és kritikai érzéke már egészen fiatalon, orvostanhallgató-korában is szembeötlő volt" – jellemezte Must Anita pszichiáter szakorvost az őt a díjra javasló Janka Zoltán, az MTA doktora és Szabó Gábor akadémikus. Eredményes gyógyító és oktatómunkája mellett végzett kutatótevékenysége a pszichiátria társadalmilag gyakran mellőzött területeire is kiterjed. 2008 decemberétől egy évet ösztöndíjasként a Vanderbilt Egyetem (Nashville, TN, USA) pszichiátriai kutatóintézetében töltött, ahol a legfejlettebb vizsgálati technikákról – a strukturális és funkcionális képalkotásról – és elemzési módszerekről szerzett magas szintű ismereteket. Nemzetközi tanulmányainak jelentőségét a százötvennél több független hivatkozás is jelzi.

Zádori Dénes, az SZTE ÁOK neurológiai klinika orvosa (orvostudomány) az elmúlt több mint tíz évben a neurodegeneratív kórképek kutatási területén tett szert széles módszertani repertoárra, magatartás-, bioanalitikai és sztereológiai vizsgálatokban szerzett metodikai ismereteket. Az elmúlt években fő érdeklődési területei a Huntington- és Parkinson-kór állatkísérletes modelljeinek felhasználásával végzett preklinikai vizsgálatok, valamint a sclerosis multiplex területén végzett biomarker-kutatások voltak. A www.mta.hu szerint:

Zádori Dénes a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának harmadéves rezidense. Már a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán az Orvosi Vegytani Intézet diákkörös hallgatójaként is kiemelkedő tudományos munkát végzett. Akkor fő kutatási területe az Alzheimer-kór volt. Az utóbbi időben érdeklődése elsősorban a Huntington- és Parkinson-kór, valamint a sclerosis multiplex felé fordult. Több mint tíz év kitartó munkájával széles módszertani repertoárra tett szert a neurodegeneratív kórképek kutatási területén. Kísérleti eredményeit rangos nemzetközi folyóiratokban publikálta. Kutatásai mellett rezidensként a mindennapos betegápoláson felül specifikus továbbképzéseken is részt vesz, hogy egyre aktívabb szerepet vállalhasson az idegrendszeri eredetű mozgászavarokban és neurodegeneratív betegségekben szenvedő betegek ellátásában is. A díjra Vécsei László és Szabó Gábor akadémikusok ajánlották.

További hat tudós is részesült az elismerésben. Gyuranecz Miklós (állatorvos-tudomány), Katona Gergely (idegtudományok), Kálmán Orsolya (fizika; aki a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott és doktorált), Orbulov Imre Norbert (anyagtudomány és -technológia), Szász A. Marcell (rákkutatás), Tamás Ábel (irodalomtudomány).

A Szegedi Tudományegyetemen diplomázott és doktorált Kálmán Orsolya méltatását a www.mta.hu az alábbiak szerint foglalja össze: „Kálmán Orsolya fizikust már a kezdetektől a kvantummechanika elvi alapjai, egyúttal a gyakorlati célokra való alkalmazása iránti mély érdeklődés vezette pályáján. A nanotechnológia napjainkban tapasztalható gyors fejlődése több tudományág határterületeinek érintkezését vonta maga után, ami mögött gyakran elvi szempontból is érdekes kvantummechanikai problémák állnak. Kálmán Orsolya ezek szisztematikus megoldására koncentrál. Rövid idő alatt a félvezető nanogyűrűk nemzetközileg elismert szakértőjévé vált. 2006-ban társszerzőivel a szakterület egyik alapvető cikkét publikálta. A fiatal fizikus, akit Szabó Gábor, Janszky József és Domokos Péter akadémikusok javasoltak a díjra, jelenleg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő "Kvantummérés" Lendület-kutatócsoport tagja.”

"A Junior Prima Díj a teljesítmény elismerése. Remélem, hogy erőt ad Önöknek abban a bátor vállalkozásukban, amelynek célja, hogy megismerjék az ismeretlent" – köszöntötte a díjátadási ünnepségen a fiatal kutatókatPálinkás József. Mint fogalmazott, az ifjú tudósok immár részévé váltak a tudomány évezredek óta tartó nagy történetének, eredményeikből pedig egy újabb kutatói generáció fog majd építkezni. Az MTA elnöke a magyar tudományos közösség nevében azt kérte a díjazottaktól, hogy munkájukkal továbbra is járuljanak hozzá az ország sikeréhez” – olvasható a www.mta.hu tudósításában.

A 2007 óta odaítélt, 7000 euróval járó Junior Príma Díjat hat kategóriában tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kaphatja meg.

A Junior Prima Díjat 2007-ben alapították a Prima Primissima Díj sikerének hatására. Az azóta minden esztendőben 8 kategóriában – a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar népművészet és közművelődés, a magyar színház- és filmművészet, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó – kiosztott elismeréseket kategóriánként tíz-tíz, harminc év alatti fiatal kapja. Az alapítók a díjjal ösztönözni szeretnék tehetségük kibontakoztatását. A magyar tudomány kategória nyerteseinek mecénása a Magyar Fejlesztési Bank. A díjazottakat az MFB e célra fölkért bizottsága választja ki elismert tudósoktól és kutatóintézeti vezetőktől kapott ajánlások alapján. A díjjal elismert fiatal kutatók személyenként 2 millió forintos támogatásban részesülnek.

SZTEinfo

képek: mta.hu