Az új anyag poliuretán-alapú, gázzáró tulajdonságát pedig a polimerbe kevert, megfelelően felületmódosított grafén nanoszalagoknak köszönheti. Ebből az adalékanyagból már 0,5 százalék is elegendő volt ahhoz, hogy az alapműanyag gázzáró képességét ezerszeresen megnövelje. Az újonnan előállított anyag egy lehetséges ipari alkalmazási területe a nagynyomású földgáztartályok gázveszteségeinek csökkentése. Ugyanakkor a gáztömörség a hétköznapi életben is fontos tulajdonság. Akár a látszólag maguktól leeresztő léggömbökre, akár a műanyag palackokban sokáig tárolt szénsavas üdítők szén-dioxid-vesztésére vagy éppen a lefóliázva, védőgáz alá csomagolva is megromló felvágottakra gondolunk, mindenképpen hasznos lenne, ha egy vékony polimerréteg minél hatékonyabban tudná akadályozni a gázok átjutását.

A nemzetközi (amerikai–indiai–szlovén–magyar) kooperációban megvalósult kutatást magyar oldalról Kukovecz Ákos, az MTA-SZTE „Lendület” Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport vezetője irányította, a munkában részt vett Kónya Zoltán professzor, az MTA-SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoportjának vezetője is. Az eredményeket összefoglaló, „Functionalized Low Defect Graphene Nanoribbons and Polyurethane Composite Film for Improved Gas Barrier and Mechanical Performances” című dolgozatot 2013. október 8-án fogadta el közlésre az ACS Nano folyóirat. (Az ACS Nano 2012. évi impakt faktora 12 fölött volt. A folyóirat a nanotechnológia területén az ötödik, a teljes anyagtudományi területen pedig a nyolcadik helyen áll a világon, lásd http://www.scimagojr.com/journalrank.php?category=2501)

A munkáról szóló közlemény 2013. október 10-én jelent meg a Rice Egyetem – mely universitas a természettudományos és mérnöki területen megjelenő publikációk minősége tekintetében világelső 2013-ban az úgynevezett leideni lista alapján – kiemelt tudományos hírei között, lásd Rice News:

SZTEinfo