Az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként Magyarország és Szerbia számos partnerkapcsolatot köt, ezek közé tartozik a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és az Újvidéki Egyetem Technológia Kara közötti együttműködés: az Európai Unió anyagi támogatásával az intézmények közös kutatási projekttel fogadtak „vízbarátságot”. Ennek keretében a „képzők képzése” zajlik szeptember 23. és 26. között Szegeden.

Maga a projekt 2013. március 1-jén indult, s 16 hónapot ölel fel. Hodúr Cecília, az SZTE Mérnöki Kar professzora, a szegedi projektmenedzser a www.u-szeged.hu-nak elárulta, a felek közötti kapcsolat nem új keletű, hanem hosszú időre tekint vissza. – Az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának a mi Mérnöki Karunkhoz nagyon hasonló a profilja, korábban az élelmiszer-ipari képzés állt a középpontban, majd hozzánk hasonlóan ők is módosítottak ezen. Az eddigi gyümölcsöző együttműködés alapján megláttuk a lehetőséget ebben a határ menti pályázatban. Mi már régebb óta nyitottunk a környezetmérnökség, a környezettechnika felé, most a vajdasági partner is ezt az utat választotta. Az újvidéki docens asszony, Seres Zita által vezetett projekt egy szűkebb területre, a szennyvíztisztításra fókuszált ugyan, ám igyekszünk ezt a lehető legszélesebbre bontani. Szeptember 23-ától négy napot át ennek jegyében kerül sor Szegeden a „képzők képzésére” – tájékoztatott Hodúr Cecília.

Mindez azt jelenti, hogy az SZTE Mérnöki Kar munkatársai megosztják tapasztalataikat a vajdasági kollégákkal (18 fő érkezett hozzánk) a gyakorlati oktatás, bizonyos berendezések, műszerek működtetése terén. Az újvidékiek ugyanis – tudtuk meg – éppen a projekt segítségével készülnek egy-két fontos alapberendezést beszerezni a környezettechnikai laborjukba. – A „képzők képzése” arról szól, hogy a jelenlegi és leendő újvidéki tanárokat megtanítsuk ezen eszközök használatára, gyakorlati alkalmazására. Angol nyelven gyakorlati jegyzetet is készítettünk számukra. Az első nap programját az elméleti háttérelőadások képezték, majd a következő három napot a laborokban töltik, mérnek, jegyzőkönyveznek. Tervezzük, hogy a későbbiekben az újvidékiek szervezésében, a mi közreműködésünkkel ipari, szennyvíztisztító telepeken dolgozó szakemberek, vezetők számára is hirdetünk ismeretbővítő kurzusokat. A határ mindkét oldaláról számítunk érdeklődőkre – mondta el a professzor asszony.

Hodúr Cecília hozzáfűzte, a tervek között szerepel az is, hogy a környezetvédelem, -mérnökség, -technika tárgykörében közösen dolgoznak ki olyan szakmodult, mely egyéb szakok – élelmiszermérnök, gépészmérnök, illetve Újvidéken a vegyészmérnök – oktatásába is beilleszthető lesz. Ezenkívül is rengeteget profitálhat ebből a kapcsolatból az SZTE Mérnöki Kar. – Igaz, hogy a szennyvíztisztítás aerob és anaerob módszereit tekintve nekünk nagyobb a tapasztalatunk, ám más területeken az újvidékiek rendelkeznek hatalmas ismeretekkel, így kölcsönösségi alapon tanulunk egymástól. A határ túloldalán ráadásul nagyon jól működnek az ipar és az egyetem közötti kapcsolatok. Reméljük, ezen a téren is épülhetünk: novemberben például üzemlátogatás szerepel a kinti programban, egy cukorgyárat tekintünk meg, ami idehaza gyakorlatilag már nincs is, így szakmailag is nagyon hasznos lesz – vélekedett. Hozzátette, szintén fontos, hogy a projekt részeként jövő tavasszal hallgatócserére is sor kerül. Az újvidéki, illetve szegedi diákok két-három napot töltenek el a másik félnél, ahol tudományos diákköri kutatásaikat mutatják be, kulturális és sportprogramokon vesznek részt. A cél, hogy minél szorosabbá váljanak a személyes kapcsolatok, hiszen – szögezte le a professzor asszony – ebből táplálkozhat a további együttműködés.

SZTEinfo