Idén is megrendezték a Kutatók Éjszakáját, a programot, amikor ízelítőt adnak a hétköznapi embereknek a tudományos élet rejtelmeiből. A zárt falak közt végzett kutatások ezen a napon kikerülnek a nagy nyilvánosság elé, hogy mindenki megcsodálhassa őket. A Kutatók Éjszakájának résztvevői idén eddig elzárt helyszínekre léphettek, látványos kísérletekben vehettek részt, megcsodálhatták a jövőt jelentő műszereket, és szórakozva tanulhattak. Hisz végtére is ez volt a szeptember 27-i program célja: a tudomány ünneplése.

Zsákbamacska a magokkal

A Szegedi Tudományegyetem mindig is élen járt a tudás terjesztésében, és nem volt ez másképp a Kutatók Éjszakáján is, ahol a karok számtalan programmal, előadással és kiállítással várták kicsiket és nagyokat egyaránt. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportján kvíz standokon tehették próbára a szürkeállományukat az érdeklődők: keresztrejtvényt fejthettek, kivetítőn feleletválasztós tesztet tölthettek ki, de akár zsákbamacskát is játszhattak a különböző magtípusokkal. A kicsiket vonzották a kiállított mikroszkópok, amikkel a felkínált zárósejteken kívül sokszor a hajszálukat vagy más tárgyukat is meg akarták vizsgálni. A kíváncsibbak pedig látványos kísérletekben vehettek részt, amikor is kémcsövek segítségével növényi DNS-t izoláltak.

A tanszékcsoport Szent-Györgyi Albertről elnevezett előadójában fejtágító előadásokat tartottak a látogatóknak, akik belekóstolhattak abba, milyen is az universitas padjait tanulóként koptatni. Szepesi Ágnes, a Növénybiológiai Tanszék oktatója például a növényi hadviselésről tartott egy diákkal megtámogatott rövid fejtágítót. Az újdonsült „diákok” megtudhatták, hogy a legtöbb növény miként védekezik az őt érő környezeti és állati stressztényezők ellen, ha már elfutni nem tud... Egyes virágok pihés szőrzetet növesztenek, amely egyaránt óvhat a hideg és a támadók ellen. Mások, mint a leander vagy a tiszafa erősen mérgezőek. Megint mások igazi bűzbombaként működnek vagy pedig polleneket bocsátanak ki. A legérdekesebb példa azonban a tüzérség kategóriájába tartozó „Uborkás magugró” nevezetű növény, amelyben 15 bar nyomás található (egy autógumiban többnyire 2 bar nyomás van), és így akár 12 és fél méterre is képes elköpni a magját.

Virtuális vadászat és lézernyalábok

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon többek között önismereti foglalkozások, sociopoly és rajzelemző workshop szerepeltek a kínálatban, az egészségkontroll keretében pedig a látogatók képet kaphattak egészségi állapotukról, illetve tájékoztatást az otthon is elvégezhető beavatkozásokról. A Mezőgazdasági Kar virtuális vadászatra invitálta a látogatókat, ahol a lézeres és optikai eszközökkel felerősített fegyverekkel vehetik célkeresztbe az (imitált) vadakat.

Hasonló volt a téma a TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén is, ahol a kíváncsiskodók ízelítőt kaphattak az ELI-ben folyó kutatásokból. A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 projekt keretein belül megvalósuló bemutatóban Kovács Attila vezette be az érdeklődőket a lézerek és optikai szálak csodálatos világába. A Helios Lézerlaboratóriumában bemutatták az ELI-ben hamarosan megépülő lézer kicsinyített mását. Az első kísérletben azt figyelhettük meg, hogyan lehet optikai szálba belecsatolni a fényt. Ehhez feltétlen szükség van egy mikroszkópobjektívre, amely összefókuszálja a fényt. A jelenlévők aztán lehetőséget is kaptak, hogy megkíséreljék belepozicionálni a fényt a szál végébe. A második kísérletben megmutatták, hogyan lehet a rövid impulzusokat időben nyújtani, összenyomni. Végezetül egy igen komoly berendezés került a középpontba, amelynek a használata védőszemüveg viseletét is megkövetelte. Ezzel a lézerrel másodpercenként 70 ezer impulzus küldhető. Ezt a kísérlet során kettéválasztották, és az egyiket belevezették egy vékony optikai szálba. A két nyalábot az egyesítés után beleküldték egy spektrométerbe, ami lehetővé tette, hogy megvizsgálják, mi is történt az impulzussal.

Kovács Attila a www.u-szeged.hu érdeklődésére elmondta, hogy a fotonikai ipar egy fölfelé ívelő ág, amelyben Magyarországnak is érdemes előlépni. Az egyetem lézerlaborja is arra szolgál, hogy felkészítse az ELI-ben dolgozó szakembereket. Hozzátette, hogy a szegedi ELI-nél először nyílik lehetőség a molekulák és az anyagszerkezet vizsgálatára. Emellett a rövid impulzusokkal lehet kozmológiát is létrehozni. Az impulzus fókuszálásával olyan térerősség alakul ki a fókuszpontban, mint az ősrobbanás utáni rövid időpillanatban. – Így egyre szélesebb területeken, még akár a csillagászatban is használhatóvá válik a lézerimpulzus kutatás – tette hozzá az egyetemi adjunktus.

A jövő otthona beállítja kedvenc TV-csatornádat

A Bölcsészettudományi Karon a magyar népi gyöngyékszerek főbb típusairól és készítésük alapjairól lehetett tanulni. A Gazdaságtudományi Karon utánajártak, hogy vajon a marketing és statisztika tényleg csak figyelemelterelésre jó-e, vagy van tényleges hasznuk. Emellett bepillantást lehetett nyerni az ökológiai lábnyom mérésének rejtelmeibe is, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

A Szent-Györgyi Albert Agórában robotverseny és szórakoztató kísérletek várták a népes gyereksereget, míg az Informatóriumban valóság és virtuális tér határát feszegették. Az augmentált valóság témakörében tartott előadásukban Álb Csaba és Minkó Mihály beavatta a hallgatóságot a kinect rejtelmeibe, amiről kiderült, hogy nem csak játékra használható. Az előadók kérdésünkre elmondták, hogy az augmentált valóság a vizuális informatika egyik új területe, amelyben hagyományos webkamera képére számítógép által generált képet vetítenek, összekapcsolva a kettőt. A kinect kapcsán azt is hozzátették, hogy a fejlett mozgásérzékelés hamarosan be fog épülni az emberek mindennapjaiba, és megszületik az okos otthon: lakásunk a jövőben olvasni tud a mozdulatainkban, arckifejezéseinkben, és ezáltal parancsokat adhatunk a környezetünknek. A jövő otthona felismeri a családtagokat, és az ő igényeiknek megfelelően magától szabályozza a kívánt szobahőmérsékletet, fényeket, és beállítja az ember kedvenc TV-csatornáját. Az Informatóriumban tartott előadásokat pedig egy 20 perces lézershow-val zárták, ahol a fényjáték füsttel és zenével kísérve nyűgözte le a teremben összesereglett közönséget.

Őszi Tamás

Fotó: Gémes Sándor