A Pannon Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem után ötödik felsőoktatási intézményként a Szegedi Tudományegyetemmel írt alá együttműködési szerződést az MTA Természettudományi Kutatóközpont. A kontraktust 2014. június 19-én Szabó Gábor rektor és Keserű György Miklós főigazgató látta el kézjegyével az SZTE Rektori Hivatal épületében.

Szabó Gábor az eseményen elmondta, irigylésre méltó infrastruktúrával rendelkezik az MTA TTK, a 2013 novemberében átadott központ a kor követelményeinek mindenben megfelel, ráadásul Lágymányoson az ELTE-vel és a Műegyetemmel olyan campust alkothat, mely „nagy hibát követne el, ha néhány éven belül nem válna nemzetközi szintű kutatóközponttá”. Ezért is nevezte a szegedi egyetem számára szakmailag rendkívül fontosnak az MTA TTK-val való kooperációt. – Remélem, hogy egyre több tudományos területen alakul ki, illetve egyre szorosabbá, mélyebbé válik a felek közötti együttműködés, mely az eddigiekben elsősorban a gyógyszerkutatásra, gyógyszerkémiára, szerves kémiára terjedt ki – fogalmazott a rektor, aki a ceremóniára a szegedi egyetem azon akadémikusait, professzorait, kutatóit (Fülöp Ferencet, Penke Botondot, Varró Andrást, Bartók Mihályt) is meghívta, akiknek kutatásai az eddigiekben az együttműködés homlokterében álltak. Meginvitálta Erdélyi Miklóst is a fiatal nemzedék tagjai közül, mert az ő különleges mikroszkópiai laboratóriuma Szabó Gábor szavai szerint „forró” területe lehet a következő időszak közös munkájának.

Együttműködési megállapotást kötött az SZTE és az MTA Természettudományi Kutatóközpont - GALÉRIA

Keserű György Miklós megtisztelőnek nevezte, hogy az SZTE műhelyeihez fűződő, hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolatot szerződéssel pecsételhetik meg. Megemlítette, a kémiai tudományterületen tevékenykedők mellett közös kutatások folytak a szegedi biológusokkal, fizikusokkal, orvosokkal is. Úgy fogalmazott, az MTA TTK önmagában, partnerek nélkül nem lehet sikeres, ezért fog össze a vezető magyar felsőoktatási intézményekkel, köztük a Szegedi Tudományegyetemmel, mely nemzetközi szinten is ismert és elismert kutatókkal, kutatási eredményekkel rendelkezik. Az együttműködés formái között a tudományos kooperációt, a közös pályázatokat és a posztgraduális képzést említette a főigazgató. – Magyarország kis ország, kutatási infrastruktúránk, forrásaink korlátosak, nem mérhetőek az EU-12-éhez. Éppen ezért fontos, hogy a felek megnyissák egymás számára a modern kutatási infrastruktúrájukat. Az MTA kutatóintézeteinek szorosan együtt kell dolgozniuk a felsőoktatási intézményekkel, hiszen csak így valósulhatnak meg oktatási és kutatási céljaink – szögezte le.

Az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva Keserű György Miklós elmondta, az MTA TTK számára egyedülálló lehetőségeket kínál majd a Szegeden épülő ELI lézeres kutatóközpont, mely beruházásra „a szegedi lézerfizikai iskola, a Szegeden folyó lézerfizikai kutatások elismeréseként” tekint. Várakozásai szerint anyagtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjaik érhetnek el nagyszerű új eredményeket az európai szinten egyedi infrastruktúra révén. Szabó Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy az ELI páratlan esélyt nyújt az intelligens biológiai anyagok, a strukturált anyagok vizsgálatához, illetve olyan kérdések megválaszolásához, hogy a biológiailag fontos anyagok funkcionalitásában milyen szerepe van az elektrondinamikának. Ezáltal például az MTA TTK enzimológiai intézetének szoros kapcsolata lehet az ELI-vel. Ilyen értelemben viszont Keserű György Miklós azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a lézeres kutatóközpont háromoldalú közös kutatásokat tesz majd lehetővé az MTA TTK, az SZTE, illetve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével.

Az SZTE és az MTA TTK sajtóközleménye itt olvasható:

SZTEinfo

fotók: Herner Donát