A programsorozat célja a kémia megkedveltetése és ennek a tudományágnak a népszerűsítése a középiskolások körében. Az SZTE Médiacentrum a 2014. május 29-i alkalomra látogatott el, amikor a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai vendégeskedtek az egyetemen.
Németh Veronika és Körtvélyesi Tamás a rendezvény elején köszöntötte a diákokat, és néhány szóval bemutatta a középiskolásoknak az egyetemisták életét. Meséltek a kémia területén végzett hallgatói munkáról, mint ahogy arról is, hogy különböző tudományterületekhez lehet csatlakozni, illetve arról, miszerint tanulmányi és kutatói eredményeik alapján a tehetséges fiatalok különböző ösztöndíjakban részesülhetnek az egyetemen.
A rendezvény során két egyetemi hallgató előadásán vehettek részt a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai. Az elsőt Szabó Mária harmadéves PhD-hallgató tartotta, akinek előadása többnyire a nanotechnológia történeti bemutatásáról és hétköznapi felhasználásáról szólt. – A hajszálnál százezerszer kisebb anyagokkal foglalkozunk – ismertette egy egyszerű példával a méreteket Szabó Mária. A diákok megtudhatták, hogy a nanotechnológia 1959-ben kezdődött Richard Feynman híres előadásával, ahol azt a kijelentést tette, hogy aki képes lesz egy gombostű fejénél is kisebb elektromotort létrehozni, és egy tű hegyére ráírni Brit Enciklopédiát, azt hatalmas pénzjutalomban részesíti. 1960-ban elkészült az elektromotor, és 1985-ben sikeresen olvasták fel az enciklopédia részletét egy tű hegyéről. A technológia megszületéséhez és a fejlesztéséhez szükség volt a mikroszkóp feltalálására, ami már a nanotechnológiát megelőzve, a 16. században megtörtént. Maga a nanotechnológia és annak felhasználása a legkülönbözőbb területeken megmutatkozik, de igazán a természetben rejlik ennek eredete. – Látott már mindenki eső után fűszálat? – kérdezte mosolyogva Szabó Mária. A fűszál vízlepergető tulajdonságát lemásolva hozták létre a különböző hidrofób falfestékeket is, amelyek kedvező tulajdonságai következtében könnyen lehet takarítani a falakat. Ugyanakkor a sport terén is jelen vannak ezek a fejlesztések. Példaként a teniszütők rostjaiba is ezüst nanoszálakat építenek be, melyeknek köszönhetően nem szakadnak el könnyen az ütő rostjai.
A másik előadást Deák Ágota elsőéves PhD-hallgató tartotta, aki a nanotechnológia tudományos oldalát részletezte. – A nanoméret 10-9-en nagyságú – adta meg a pontos adatot. Különböző, mikroszkóp segítségével rögzített képek ábrázolták a baktériumok elpusztulását egy óra elteltével egy a kutatók által ezüstrészecskékkel kezelt anyag felületén, valamint egy nem kezelt felületen, ahol a baktériumok tovább éltek még 2 óra eltelte után is. Beszélt még a nanorészecskék előállításának több módjáról. Ilyen módszer volt például az agyagásvány tulajdonságainak kihasználása, mely vízzel való érintkezés során megduzzad, így a fennmaradt rések közé be tudnak épülni a palládiumok, alkillal bevont nanorészecskék, ezzel is meggátolva az egymáshoz való tapadást. A technológia által különböző antibakteriális textileket lehet létrehozni, melyeket nemcsak a sportban, a hétköznapokban, hanem a hadászatban is alkalmaznak, így megkönnyítve a katonák higiéniás körülményeit a háborús övezetekben.
Az előadás végén a diákok útja a laboratóriumba vezetett, ahol megismerkedhettek az egyetemen található érdekes és izgalmas technikai eszközökkel.

Herédi Renáta