A második napjához érkezezett a Szegeden a Magyar Filozófiai Társaság, az SZTE BTK Filozófia Tanszék, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelmélet Gyűjtemény és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében évente megtartott „Lábjegyzetek Platónhoz” filozófiai konferencia, amely idén a bizalom témakörét járta körül. A pénteki nyitóelőadást Heller Ágnes tartotta, Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, az ELTE egyetemi tanára, az MTA rendes tagja, kinek kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései.

A beszéde elején Heller Ágnes felelevenítette néhány fiatalkori gondolatát és tételét a bizalommal kapcsolatban, megvizsgálva, hogy vajon ma érvényesnek tekinthetőek-e. Ezek közt szerepelt az is, miszerint a hit és a bizalom a legbiztosabb tudással áll kapcsolatban. Az előadó ma már úgy gondolta, hogy a hit és a bizalom fogalmai nem cserélhetőek fel. – Hihetek egy orvos tanácsában a felírt gyógyszert illetően, viszont az orvosban mint szakemberben bízom – mondta példaként. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a bizalom nem a tudásról, hanem a másik ember személyiségének megítéléséről szól.

A bizalom ebből a szempontból mindig kontextuális, helyzetfüggő lesz, és az ember emiatt folyamatosan változtatja bizalmasainak körét. Viszont a bizalom formái személyenként megoszlanak, hisz lehet, hogy nem bízunk egy barátunk pontosságában, ám hűsége megkérdőjelezhetetlen számunkra. Heller Ágnes mindebből fakadóan a jó ítélőképességet nevezte meg a bizalom gyakorlójának fő eszközeként. – A bizalom szorosan összefonódik a biztonsággal. ezért egy bizalmas emberben csalódni, legyen az barát vagy családtag, az egyik legnagyobb traumának számít – mondta Heller Ágnes.

Mindezekből az előadó végül arra jutott, hogy meg kell cáfolnia saját ifjúkori gondolatait, ugyanis a bizalom nem a tudáson, hanem az ítélőképességen alapul, tehát a tapasztalatok és azok feldolgozása számít. Ahhoz, hogy valakiben bízhassunk, jó intuícióra és emberismeretre kell támaszkodnunk. Azonban ez sem óv meg bennünket a rossz döntésektől. Heller Ágnes erre Shakespeare drámáit hozta fel, ahol mindig a legintelligensebb hős bírt a legjobb emberismerettel, ám ennek ellenére is megesett velük, hogy tévedtek. A bizalom témakörében tehát kijelenthető, hogy nincs abszolút bizonyosság.

Őszi Tamás