– Egy kép többet mond ezer szónál – ezzel a jól ismert mondással nyitotta előadását Nyúl László docens, felvezetve ezzel az esemény témáját. A képalkotást lehetővé tevő fizikai jelenségek ugyanis napjainkban igen széles skálán mozognak, ezáltal számtalan kicsi és nagy dolog megörökítését teszi lehetővé. – A képfeldolgozás azonban nem egyenlő a photoshoppal – hangsúlyozta Nyúl László. Ez a terület magába foglalja többek közt a képalkotást, képek helyreállítását, rekonstruálását, kódolását. Mindezzel pedig következtetéseket és összefüggéseket tudnak kinyerni egy adott képből vagy mintázatból.

A képi adatok számítógépes módszerekkel történő elemzése meglepően sok formában képes segíteni az embereket. Az orvoslásban például lehetővé válik a 3D CT képek szegmentálása, amely nagyban megkönnyíti a radioterápia tervezését, hiszen nem kézzel kell végezni a kontúrozást. A szemfenékről készült képek digitális elemzésével könnyebben detektálhatóvá válhatnak a glaukómiára utaló jelek, segítve ezzel egy később gyógyíthatatlan betegség megelőzését. A képfeldolgozás emellett segíti a műtétek tervezését és segíti az orvosi döntést azzal, hogy statisztikai adatokból egy vizuális modellt alkot az adott szervről vagy testrészről.

A képfeldolgozás természetesen sok más területen is alkalmazható. A térkép-információk feldolgozásával egyszerű vázlatokból terepmodellek készíthetőek. Az anyagvizsgálat terén pedig egy alkatrész rekonstrukciójára és belső vizsgálatára nyílik lehetőség anélkül, hogy magát az alkatrészt szét kellene szedni. A vizuális kódok (vonalkód, QR-kód) szintén beolvashatóak már egy fényképről is, ezzel segítve például a posta munkáját, ahol napi szinten nagy mennyiségű vizuális kódot kell feldolgozni. A képfeldolgozó alkalmazások emellett már az okostelefonokon is hódítanak: célzott programozással elérhető például, hogy mobillal lefotózott autónak meghatározza a pontos modelljét és gyártmányát.

SZTEinfo – Őszi Tamás