Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora előadásában arról beszélt, hogy záros határidőn belül újszerű modell bevezetésére van szükség a hazai szociálismunkás-képzésben. Mint mondta, ehhez megfelelő financiális támogatás kell, valamint a jogszabályi környezet változtatása. A Szegedi Tudományegyetem, illetve az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar a szakmai-elméleti háttér megvalósítását tudja magára vállalni, míg a szakmai partnerek a gyakorlati képzés megerősítésében vállalnak szerepet. A harmadik fél pedig maga a felsőoktatás-politika, mely megteremti a szükséges keretet.

A kultúrnemzeti léthez hozzátartozik a szociálismunkás-képzés fejlesztése

– Ha Magyarország kultúrnemzetnek kívánja magát vallani még tíz múlva is, akkor nincs más út, mint a szociálismunkás-képzés fejlesztése. Ehhez elengedhetetlen a felsőoktatás, a kormányzat, valamint a területen működő szervezetek és intézmények szoros együttműködése. A műszaki szektorban már sikeresen bevezették a duális képzést mégpedig a Kecskeméti Főiskolán, a Mercedes és a Knorr-Bremse belépésével, a Baden-Württembergben alkalmazott modell alapján. Ennek módszerei azonban nem vihetők át egy az egyben a szociális képzés területére. A hallgatók alkalmazásához például az államnak hozzá kell járulnia, hiszen a szociális szféra nem lesz képes olyan mértékben finanszírozni az oktatást, mint a műszaki-mérnöki szektorban az üzleti világ – mondta. Az akadémikus kitért arra, hogy a duális képzésben az elsajátított elméleti anyag tartalma nem csökkenhet, ez a hallgatóktól nagyobb ráfordítást követel meg, ezért meg kell fontolni a képzési idő féléves meghosszabbítását is.

– A duális képzés lényege, hogy a gyakorlati rész szerepét növelni kell, megtartva természetesen az elmélet súlyát. Mindez úgy valósítható meg, hogy a hallgatóktól nagyobb időráfordítást követelünk meg, illetve mivel a szociális szektorban jobbára a Magyar Állam alkalmazná őket intézményrendszerében, hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz a nagyobb időkeretű képzésben. Szükség lehet plusz egy félévre is. Ugyanakkor a gyakorlati képzésnek az elmélettel teljes összhangban kell megvalósulnia, a meghosszabbított szakmai gyakorlat önmagában még nem duális képzés. Az elméleti alapok megszerzését követően a hallgató a szociális intézményben tutorálás mellett szerezhet tapasztalatot. Az is fontos, hogy csak szigorú minőségbiztosítási rendszerben működő képzőhelyek vehetnek részt a gyakorlati oktatásban – fogalmazott a rektor, hozzáfűzve: a szociális szférában is akadnak „Mercedesek”, mint például az egyház, mely a gyakorlati helyek teljes vertikumát kínálja. Kiemelte, ez a megbeszélés a közös gondolkodást indítja meg, és komoly, strukturált munkának kell követnie. Mivel a felsőoktatás koncepciója a következő hetekben körvonalazódik, ezt a részévé kell tenni, gyors közös gondolkodással ki kell alakítani a duális képzési rendszert ezen a szakon is.

2015 őszén indulhat a duális képzés

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a gazdasági oldal megelőzte a törvényalkotókat a duális képzés bevezetése kapcsán, létrehozták azt Kecskemét mellett Zalaegerszegen, Szombathelyen és Győrben. Ezt követve a felsőoktatási törvény 2024. júliusi módosításban megjelent a duális képzési forma mint fogalom. Ahhoz viszont újra módosítani kell a felsőoktatási törvényt, hogy a duális képzés területei közé bekerüljön a szociális szakemberek oktatása is. Ez azt jelenti, hogy egymásra épülten folyna az elméleti és a gyakorlati képzés, egy elméleti blokkot egy vonatkozó gyakorlati követ, majd újra visszatérés az elmélethez. A gyakorlati helyek kiválasztásánál a műszaki képzéshez hasonló akkreditáció bevezetését tartaná kívánatosnak. Ennek érdekében létrehozták a Duális Képzési Tanácsot, mely a képzés tartalmi részével és a vállalatok akkreditációjával, minősítésével foglalkozik. Közölte, az első duális képzésben részt vevők Kecskeméten most kezdték el a harmadik évfolyamot, a vállalatok és a hallgatók visszajelzései egyaránt kedvezőek, a lemorzsolódás lényegében nulla. A siker záloga a felsőoktatási intézmény, a vállalat és a hallgató között között szerződés, gyümölcsöző együttműködés. Az államtitkár egyébként úgy számol, hogy még ebben az esztendőben egy törvénymódosítás révén a szociális szakemberképzés is bekerülhet a duális képzések sorában, így a 2015 szeptemberében kezdődő tanévben már ezek szerint az alapelvek szerint folyhat az oktatás.

Összefognak a szociális szakdolgozók és a szegedi felsőoktatási intézmények

A szociálismunkás-képzés továbbgondolására irányuló kezdeményezés egyik motorja Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója, az ÁGOTA Alapítvány alapítója, a L.É.T. Egyesület vezetője – hangzott el a rendezvényen. A szociális szakember az eseményen azt mondta: közös cél, hogy ezen a területen is minőségibb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, ehhez járulhat hozzá a duális képzés, melyben a szociális szakdolgozók fognak össze a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Főiskola kiváló szakembereivel. Ezt már csak azért is fontosnak nevezte, mert a szegedi szociális szektorban óriási szükség mutatkozik a szakember-utánpótlásra.

Barnai Mária, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja úgy összegzett: valóban hatalmas igény és szükség van a jól képzett szociális munkásokra Szegeden és az országban egyaránt. Fontos, hogy a képzés átalakításához, minőségibbé tételéhez megfelelő mértékű források álljanak rendelkezésre. Mindettől azt lehet remélni, hogy növekszik a szak, a hivatás iránti érdeklődés, ami a későbbiekben pozitív hatást gyakorol a szociális ellátásra. Egyetértett azzal is, hogy a képzési időt majd fél évvel meg kell toldani.

SZTEinfo

Fotók: Gémes Sándor