Bartók és Szeged címmel tartottak megemlékezést a híres zeneszerzőről és népzene-kutatóról az MTA SZAB székházában. A rendezvényen Juronics Tamás a 25 éves Szegedi Kortárs Balett Bartók-repertoárjáról beszélt, így a résztvevők betekintést nyerhettek több, világszerte népszerű táncelőadás kulisszatitkaiba.
– Szeged művészeti múltjában Bartók Béla jelenléte olyan meghatározó, mint Szent-Györgyi Albert vagy Klebelsberg Kunó személye a tudományban, oktatásban – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kerek Ferenc, az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja a zeneszerző és népzenekutató emlékére rendezett beszélgetést. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság rendezvényén a dékán kiemelte: Bartók amellett, hogy több, jeles alkalommal is fellépett Szegeden; népi dallamokat gyűjtött Alsóvároson, Deszken, Szőregen és Horgoson, s azonkívül, hogy jó barátságot ápolt König Péterrel és Balázs Bélával, dolgozott is a híres helyi alkotókkal.
Azonban napjainkban ugyanúgy él a világhírű alkotó emléke: a Szegedi Kortárs Balett több művét állította már színpadra, használta fel dallamait előadásaiban. Így az MTA SZAB Zeneművészeti Munkabizottságának és a Szegedi Operabarátok Egyesületének közös rendezvényén Juronics Tamás, a táncegyüttes vezetője beszélt társulata Bartókhoz kötődő produkcióiról. A Kossuth-díjas koreográfus – a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatójaként – kulisszatitkokat is megosztott a népes hallgatósággal, hiszen a teátrum repertoárjának is visszatérő darabjai a Bartók-művek.
A Szegedi Kortárs Balett idén ünnepli 25. születésnapját, így az eddigi 193 előadásában – melyből 53 bemutató volt – szép számmal szerepelnek a zeneszerző alkotásai. – Nehéz visszaemlékezni több év távlatából, mit gondoltam az előadás születésekor az adott Bartók-műről – osztotta meg közönségével Juronics Tamás kétségeit. Ennek ellenére a koreográfus elárulta: 1999-ben A csodálatos mandarint, a „magyar táncművészet legismertebb és legmarkánsabb darabját” a haza, a hit, illetve a szerelem témakörei határozták meg.
Megtudtuk, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjében és Bartók Bélában közös, hogy mindketten vonzódnak Ady költészetéhez – ez mutatkozik meg a XX. század című táncelőadásban, ahol versrészletek is megjelentek –, mindemellett a művészetet is hasonlóan szemlélik. – Megjövendölöm, hogy az én sorsom a lelki elhagyatottság lesz – idézte a zeneszerzőt Juronics Tamás, s a vallomáshoz hozzátette: – Nehéz elfogadni, hogy nem minden nap a művészettel járó lelki telítettségről szól.
Kiss Tímea