Színültig telt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának díszterme a november közepén megrendezett ifjúságszociológiai konferencián. A rendezvény középpontjában a felsőoktatás és a munkaerőpiac, valamint az ifjúságügy, illetve ifjúságpolitika új kihívásai álltak, s elméleti és gyakorlati szakemberek keresték együtt a választ a kérdésre: Menni vagy maradni?

Mivel a magyar munkaerőpiac mellett az európai viszonyok is „terítékre kerültek”, az Eszményektől a kompetenciák felé című konferencián kiderült, hogy a magyar fiatalok is hasonló problémákkal küzdenek, mint más európai társaik. Ilyen a pályakezdőket fokozottan érintő munkanélküliség, de a munka világának rendkívül gyors változásai is nehézségeket okoznak: a munkahelyek monopolizálódnak, egy-egy ember akár több állást is betölt, míg mások állás nélkül maradnak, s őket segélyből tartják el, miközben a pénz vásárlóértéke csökken. Ezt a megállapítást erősítette meg a rendezvény vendége, Judith Strompl, a Tartui Egyetem docense is, aki az észt fiatalok világának problémáiról beszélt. Az ifjúságszociológiai konferencia célja e problémák feltárása volt, amelyeket friss információk segítségével prezentált: egy 552 cég kérdőíves megkérdezésével és 64 személyes interjú elkészítésével történt kutatásban a felsőoktatás jobb munkaerő-piaci megfelelését vizsgálták.

– A szegedi egyetemisták mint egy nemzetközi hírű intézmény hallgatói olyan diplomával fognak rendelkezni, amely igen elismert a munkaerőpiacon. Ez megnyugtató – értékelte a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak helyzetét Jancsák Csaba. Az SZTE JGYPK adjunktusa mindemellett felhívta a figyelmet a felsőoktatás legfőbb kihívásaira is. – A munkaerőpiac fénysebességgel változik, formálódik, átalakul, ehhez új és újabb ismeretek kellenek, miközben az egyetemek hagyományosan az akadémiai szektor szűrőjén keresztül átszűrt ismereteket nyújtanak. Az előbbi egy gyors reagálású, flexibilis alkalmazkodási folyamat, az utóbbi pedig lassú. Ebből következik, hogy a 21. század felsőoktatásában az az az intézmény lesz sikeres, mely azokon a képzéseken, amelyek a gyorsan változó munkaerő-piaci területekre képeznek, ilyen biztos alapokat nyújt, és az életszagú, gyakorlati ismereteket, jártasságokat pedig a munkaerő-piaci szereplőkkel együttműködve segít kialakítani a hallgatókban – fűzte hozzá.

Ezt bizonyítja, hogy a rendezvényen a gazdasági szektor képviselői is megszólaltak. Ilyen előadó volt például Bessenyei Zsolt, aki a Bonafarm csoport képviselőjeként beszélt a munkaerőpiac válaszairól és a Pick Szeged Zrt., valamint a Sole-Mizo Zrt. gyakornoki programjáról.

Az SZTE multikulturális nevelés tanár szakos hallgatója, Erdődi Noémi a rendezvény után értékelte a hallottakat. – Nagyon hasznos és logikus lépésnek tartom a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának, együttműködésének elősegítését, erősítését annak érdekében, hogy a diákok minél használhatóbb tudást sajátíthassanak el az egyetemi képzéseken, azután pedig könnyebben találjanak munkát.

A „menni vagy maradni?” kérdésre a konferencia után Jancsák Csabával kerestük a választ. – Menni és hazajönni – vélte az ifjúságszociológus. – A külföldön szerzett tapasztalatok nagyon fontosak, nemcsak az ellesett jó példák itthoni alkalmazásának fejlesztő hatása miatt, hanem, mert a globalizálódó világban a nemzetközi kapcsolatok elengedhetetlenek.

Kiss Tímea