Megírtuk, a Győri Egyházmegye 2011-ben engedélyezte a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött díszes ereklyetartó (herma) felnyitását, Szent László koponyaereklyéje antropológiai és orvosi képalkotó eljárásokkal való vizsgálatát, és a király arcvonásainak digitális, illetve plasztikus rekonstrukcióját, melyet Pálfi György, a szegedi Embertani Tanszék vezetőjének koordinálásával végeztek a szakemberek.

A kutatás kezdeményezése, megszervezése és engedélyeztetése az SZTE Biológia Doktori Iskola Embertani Tanszéken dolgozó doktorandusz, Kristóf Lilla Alida érdeme, aki egy másik, 2007 óta tartó vizsgálatsorozatban is kulcsszerepet töltött be. Utóbbiban Széchényi Pál (1645-1710) kalocsai érsek múmiáját analizálták. Az interjúból sok más mellett kiderül, az orvostudomány több területe képviseltette magát a vizsgálatban a radiológiától a patológián át a fogászatig. A műszaki szakemberek révén sor került a múmia háromdimenziós alakrekonstrukciójára is. Magyarországon múmiakutatásban most először alkalmazták a nano CT-t és a DVT-t. A kutatás célja az volt, hogy megtudják, valóban arzénmérgezés következtében halálozott-e el 1710-ben az érsek, vagy a gyilkosság teóriája csupán legenda. Kiderült, Széchényi Pál nem lett mérgezés áldozata, valamint hogy holttestét mesterségesen mumifikálták.

Az antropológussal készített interjú itt olvasható: http://www.ng.hu/Tudomany/2012/10/sok_apro_reszletet_kell_osszeilleszteni

SZTEinfo