Családorvosokat, belgyógyászokat, kardiológusokat, nefrológusokat, diabetológusokat, a hipertónia-gondozás minősített orvosait, valamint rezidenseket, PhD-hallgatókat és minden érdeklődőt szívesen fogadtak a tudományos ülésen. A rendezvényen sok más mellett a sófogyasztás kockázatairól, a hipertóniában, azaz magas vérnyomásbetegségben bekövetkező érkárosodásról, valamint időskori, illetve vesebetegeknél történő kezeléséről, az életmódváltásról is hallhattak az érdeklődők. Délután műhelymunka keretében bejelentett szabad előadások is elhangzanak.

A Magyar Hypertonia Társaság oldalán olvasható tájékoztató szerint Magyarországon a szív- és érrendszeri, azaz kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek előfordulási gyakorisága a nemzetközi adatokhoz viszonyítva is magas. Az EU-ban a születéskor várható élettartam alapján férfiaknál és nőknél Litvánia és Lettország után Magyarországon a legrosszabbak a mutatók. A KSH adatai szerint a halálokok között a 45 év felett férfiaknál és nőknél a keringési rendszer betegségeinek nagyarányú emelkedése észlelhető: a nőknél a halálozás 58, férfiaknál 45 százaléka a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia, azaz a magas vérnyomás megfelelő kezelésével azonban a kardiovaszkuláris halálozás 21 százalékkal csökkenthető, de a stroke, az infarktus és szívelégtelenség megelőzésében is igen jelentős szerepet tölt be a vérnyomás megfelelő értéken tartása. A kardiovaszkuláris megbetegedések egyik leggyakoribb rizikófaktora a hipertóniabetegség. Az elmúlt két évtized epidemiológiai vizsgálatai alapján az is ismertté vált, hogy bár a kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai megjelenése döntően a felnőttkorra tehető, a hipertónia gyakran serdülőkorban kezdődik.

A tudományos ülést a SZAB Hypertonia és Nephrologiai Munkabizottság, a Magyar Hypertonia Társaság, az SZTE I. Belgyógyászati Klinika, Nephrologia-Hypertonia Centrum és a Hypertonia Kiválósági Klinika szervezte.

SZTEinfo