Éppen hetvenöt éves lenne idén Joó Ferenc (1938-1996), az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Molekuláris Neurobiológiai Laboratóriumának egykori vezetője – idézte fel Párducz Árpád, a Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért kuratóriumának elnöke, az SZBK professzora az alapítvány és a SZAB Neurobiológiai Munkabizottságának ülésén.

Joó Ferenc idegtudománnyal foglalkozott, az idegrendszeri plaszticitást és az úgynevezett vér-agy gátat kutatta, vagyis azt tanulmányozta, hogy bizonyos anyagok milyen módon kerülnek be a véráramból az agyba. A professzor felidézte: abban az időszakban ez még egy nagyon új területnek számított, ezért is komoly tekintélyt szerzett munkásságával. Halála után barátai, munkatársai és tanítványai létrehozták a Dr. Joó Ferenc Alapítványt az Agykutatásért. A szervezet az idegtudománnyal foglalkozó fiatal szegedi kutatók munkáját kíséri figyelemmel. Minden évben közülük kerülnek ki a támogatottak, akik pénzjutalomban részesülnek, amit saját kutatásaikra vagy kongresszusokon való részvételre használhatnak fel.

A Joó Ferenc-díjakat mindig a neves kutató születésnapja körül egy emlékülésen adják át, ahol a díjazottak egy-egy előadásban ismertetik eredményeiket. Idén immár a harmincötödik elismerést osztották ki – tudtuk meg Párducz Árpádtól. A díjazottakat a szegedi idegtudománnyal foglalkozó szakemberek ajánlása alapján az alapítvány kuratóriuma a tudományos teljesítményt figyelembe vételével választja ki. Az elismerést idén Fazakas Csilla, az MTA SZBK Biofizikai Intézetének tudományos segédmunkatársa és Szalárdy Levente, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinika PhD-hallgatója érdemelte ki. Fazakas Csilla a vér-agy gáttal, Szalárdy Levente pedig az idegsejtek védelmével (neuroprotekció) foglalkozik.

Két fiatal kutató vehette át a Joó Ferenc-díjat - GALÉRIA

Az emléküléseket rendszerint Joó Ferenc egyik munkatársa vagy tanítványa nyitja meg egy előadással, idén Janka Zoltán, a Pszichiátriai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára beszélt egykori mesteréről és barátjáról. A professzor elmondta, szinte nem is ismert Joó Ferenchez hasonló nyitott embert, aki ennyire segítőkészen viszonyult volna az emberekhez, kutatói környezetében mindig demokratikus légkörben folyt a munka, kollégáit partnernek tekintette. A professzor egy saját limericket is írt Joó Ferenc emlékére, melyet a kutató özvegyének nyújtott át:

„Joó Ferenc segítőm volt a kutatásban,

Példát adott tudományban, meg egy s másban,

Ha érdes az élet,

Hol sorjázd az élet,

Békét leltem nála, mint szellemi társban.”

Arany Mihály
fotók: Szuda Sándor