„A földgáz minőségének fontos mutatója annak kénhidrogén, illetve vízgőztartalma, amit szigorú szabályok határoznak meg az értékesítéskor. A korlátozásoknak számos oka van: például a túl sok kénhidrogén környezetszennyező lehet, vagy a túlzott vízgőzmennyiség a földgázvezetékek fagyásához vezethet hideg időszakban – olvasható a mol.hu-n.

A földgázbányászatban viszont még ma is bonyolult, s kevésbé megbízhatóan működő műszerekkel mérik e mutatókat. Nagyon megnehezíti a folyamatot, hogy nem ritkán szélsőséges időjárási és természeti körülmények között folyik a bányászat, ahol sokszor csődöt mondanak a mostanáig használt módszerek.

Ennek megoldására a Szegedi Tudományegyetem és a MOL szakemberei 1996-ban forradalmian új ötlettel álltak elő. Az iparban eddig még soha nem használt fotoakusztikus technikával kezdték el mérni a vízgőz- és kénhidrogén-tartalmát. A fény és hangalapú technika lényege, hogy a vizsgált földgázmintán lézersugarat bocsátanak át, amely olyan hanghatást kelt, ami alapján megbízhatóan kiszámolható a különböző összetevők mennyisége.

A közel 20 éves fejlesztés eredményeként létrejött alkalmazó műszer nagy előnye, hogy az olaj- és gáziparban használatos eddigi eszközökhöz képest sokkal pontosabban mér, jóval egyszerűbben üzemeltethető, és könnyen alkalmazható az olyan mostoha körülmények között is, mint például egy tengeri fúróplatform.

A MOL és az SZTE szabadalmának hasznosítási jogát a Videoton Holding Zrt. vásárolta meg 2004-ben majd a Hilase Kft. megalapításával 2005-től gyártani kezdte a fotoakusztikus módszert használó mérőberendezéseket. A mérőeszköz nagy sikernek örvend a nemzetközi piacon, és a MOL is egyre több ilyen berendezést használ.

A XXI. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottságának elismeréseit március 21-én a Parlamentben Kövér László házelnök és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára adta át.”

SZTEinfo