A Római jog tárgy

követelményrendszere a 2013/14. tanév őszi félévben

Nappali tagozat

A RÓMAI JOG I.

Főtárgy, Előadás

A Római jog I. főtárgy a félév végén ötfokozatú érdemjeggyel kerül értékelésre.

A számonkérés módja: beszámoló (félévközi érdemjegy), ami a kollokviumot kiválthatja.

A félév során megszerezhető érdemjegy három területen mért teljesítményből tevődik össze (max. 100 pont szerezhető):

1.) Gyakorlati órán az egész félév során nyújtott teljesítmény (szóbeli és legalább 3 írásbeli számonkérés, órai munka) a gyakorlatvezető értékelése alapján. (Max. 40 pont.)

2.) Központi írásbeli teszt, amelynek időpontja 2012. november 29. (péntek). A számonkérés anyaga a történeti rész, a perjog és a személyek joga. Tananyag: órai és gyakorlati jegyzet (különösen a megoldott jogesetek), valamint a tankönyv vonatkozó részei. (Max. 40 pont).

3.) Előadás (röpdolgozat) – a félév során néhány (előre meg nem nevezett) előadáson röpdolgozat megírására kerül majd sor az előző heti előadáshoz kapcsolódó alapfogalmakból (lásd Forum Romanum fogalomgyűjteménye). (Max. 20 pont.)

A félévi minősítés a megszerzett pontok százalékra történő átszámítása alapján a következő:

91 – 100 % jeles,

75 – 90 % jó

65 – 74 % közepes

51 % - 64 % elégséges

Kollokvium:

Akiknek nem sikerült megszerezni a félévközi érdemjegyet, azok a Tvsz szerint a rendes vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehetnek.

RÓMAI JOGI GYAKORLATOK

Anyagkövető, jogesetmegoldó, kiscsoportos foglalkozás.

A számonkérés módja: félévközi érdemjegy.

A gyakorlati órák tematikáját a gyakorlatvezető az első órán ismerteti (kiosztja).

A Római jogi gyakorlatokon a jelenlét kötelező. Didaktikai okok miatt a csoportok zárt létszámmal dolgoznak. Az ETR-ben lehet bejelentkezni egy adott csoportba és a félév folyamán csak abban a csoportban dolgozhat a hallgató, amelynek névsorában szerepel. Másik csoport foglalkozásán nem jogosult részt venni; a jogosulatlan megjelenés fegyelmi eljárást von maga után.

A római jogi gyakorlatok ötfokozatú, félévközi érdemjeggyel értékelt számonkéréssel záródnak, amely az órai munka és a megírt dolgozatok átlagából kerül megállapításra.

A gyakorlaton a félév során több kisebb dolgozat megírására kerül(het) sor, a gyakorlatvezető belátása szerint.

A dolgozatok és az órai munka (röpdolgozatok) átlagából kerül kiszámításra a félév végi érdemjegy.

A félévi teljesítmény csak akkor értékelhető (pozitívan vagy negatívan), ha a hallgató az órákon rendszeresen részt vett. Ez azt jelenti, hogy a félév során legfeljebb 2 alkalommal hiányozhat. Jelenlétnek számít, ha az óra teljes időtartama (45 perc) alatt a hallgató jelen van. A késve érkező ill. korábban távozó hallgatók meg nem jelentnek számítanak.

Az összesen két alkalmat meghaladó hiányzás esetén a félév nem értékelhető, utóvizsgára sincs lehetőség.

A dolgozat sikertelen megírása esetén, az egyetemi Tvsz szabályainak megfelelően, kettő javítási lehetőség van. Javítóvizsgára csak olyan hallgató bocsátható, aki „nem felelt meg” minősítést kapott (aki nem látogatta az órákat, az csak a tárgy újrafelvételével tudja ezt pótolni).

A javítóvizsgára a vizsgaidőszakban kerül sor.

A Tanszék két lehetőséget fog adni a javítóvizsga és az ismételt javítóvizsga megkísérlésére.

Vizsgaanyag:

- Molnár I. / Jakab É., Római jog (Szeged 2012) tankönyv

- A római jogi szóbeli előadás anyaga

- A Forum Romanum c. jogesetgyűjteményben található magyarázatok, jogesetek és alapfogalmak

- A gyakorlati órákon megoldott jogesetek különös súllyal vesznek részt a számonkérésben

Minden hallgatónak jó munkát kívánok!

Prof. Dr. Jakab Éva

Tanszékvezető egyetemi tanár