Az SZTE elődjének számító kolozsvári egyetemen 1774-től működött jogi kar, s a Ferenc József által 1872-ben létrehozott négykarú univerzitásnak is szerves része volt a jogi fakultás. A nagy múltú ÁJTK-n nappali és levelező tagozatos, osztatlan jogászképzésre, valamint munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási; nemzetközi tanulmányok és politológia alapszakokra (mind nappali, mind levelező tagozaton), illetve jogi asszisztens felsőfokú szakképzésre jelentkezhetnek az érdeklődők. A karon szakirányú továbbképzések, speciális képzések (francia jogi, amerikai jogi szakértői, német gazdasági jogi képzés, Európa-jogi master) mellett doktori képzés is működik. Az ÁJTK-nak Kecskeméten kihelyezett tagozata is van.
A kolozsvári egyetemen 1775, Szegeden az átköltözéstől, 1921-től kezdve létezik orvoskar. Az egyetem egyik legpatinásabb karának professzora volt az 1930-as, 40-es években a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert. Emlékét a róla elnevezett klinikai központ őrzi. Az ÁOK-n a magyar mellett angol és német nyelvű általános orvosképzés, illetve doktori képzés is működik, illetve egészségtudományi szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni. A kar klinikái és kórházai révén a városi, megyei, területi betegellátás központja.
6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109.
Tel.: (62) 545-015, Fax: (62) 426-529
A szintén komoly kolozsvári örökséggel és múlttal rendelkező szegedi bölcsészkar mind a bölcsészet-, mind a társadalomtudományok terén színvonalas és piacképes tudást nyújt. A karon több mint húsz alapképzésre, illetve az ezekhez tartozó szakirányokra lehet jelentkezni (nappali és levelező tagozaton egyaránt), de szakirányú továbbképzéseket, valamint mesterszakokat is indítanak (a BTK a szegedi tanárképzés szervezője), s doktori képzésekkel is rendelkeznek. Az SZTE BTK minden évben rendkívül népszerű a jelentkezők körében, hiszen az itt szerzett, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható és konvertálható tudást nagyra értékeli a munkaerőpiac.
A több mint harmincéves felsőoktatási múlttal rendelkező kar méltán tekinthető a diplomás egészségügyi szakemberképzés egyik legfontosabb hazai központjának. Az ETSZK-n ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, illetve szociális munka alapképzési szakokra, képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, valamint szülésznő felsőfokú szakképzésekre, ezek mellett pedig szakirányú továbbképzésekre is jelentkezhetnek az érdeklődők.
A közgazdászok képzése 1994-ben indult meg Szegeden, a GTK 1999-ben alakult. A karon gazdálkodási és menedzsment (nappali és távoktatás tagozaton is); kereskedelem és marketing; valamint pénzügy és számvitel nappali tagozatos alapszakokra jelentkezhetnek az érdeklődők, illetve négy levelező mesterszak (közgazdálkodás és közpolitika, marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, regionális és környezeti gazdaságtan) is működik, továbbá felsőfokú szakképzéseket és szakirányú továbbképzéseket is kínálnak. A szegedi Gazdaságtudományi Kart mára mind a szakma, mind a munkaadók, mind a hallgatók az egyik legjobbnak tartják az országban.
A GYTK története is Kolozsvárig, a kolozsvári egyetemig nyúlik vissza. Gyógyszerészképzés az átköltözés, azaz 1921, gyógyszerészkar pedig 1957 óta létezik Szegeden. A jelenleg működő magyar gyógyszerészek fele itt szerezte diplomáját. A nappali tagozatos, egységes és osztatlan gyógyszerészképzés öt évének letelte után a a GYTK-s hallgatók a különböző szakgyógyszerészi képzésekre jelentkezhetnek, vagy – a kutatni vágyók – a doktori iskola hallgatói lehetnek.
Magyarország legrégebbi tanárképző intézményeként (budapesti előzményei 1873-ig vezethetők vissza, a szegedi kezdés 1928-ban történt) a kar – alkalmazkodva a bolognai rendszer kihívásaihoz – az óvodapedagógus-, a gyógypedagógus- és a tanítóképzés fő hazai központjává vált, de művészetközvetítő, sporttudományi és felnőttképzési alapszakjai is igen népszerűek, s legtöbbjük nappali, illetve levezető tagozaton egyaránt végezhető. A kar több mesterképzést is sikeresen akkreditált. Mindemellett nappali tagozaton majd két tucat piacképes felsőfokú szakképzéssel várják a hallgatókat, s szakirányú továbbképzéseket is végeznek. A JGYPK erős és összetartó közösségéről, sokrétű hallgatói életéről is híres.
A több mint 45 éves szegedi élelmiszer-ipari mérnökképzés hagyományait őrző Mérnöki Kar dinamikusan fejlődő műszaki-gazdasági jellegű oktatást folytat. A képzés az élelmiszer-mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakokon, illetve az élelmiszermérnök mesterszakon (nappali és levelező tagozaton) folyik, de a szakirányú továbbképzésekből is kiveszi részét a kar.
A nagy hagyományokkal bíró hódmezővásárhelyi karon – agrárképzés 1896, felsőfokú képzés 1961 óta működik a városban – vadgazda mérnök és mezőgazdasági mérnök alapszakokon (nappali és levelező tagozaton) képeznek szakembereket. A kar korábban a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, később az Állatorvostudományi Egyetem, majd Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezetéhez tartozott, 2000-től pedig az SZTE keretein belül működik.
Az SZTE TTIK története Kolozsvárig is nyúlik vissza, Szegeden 1921-ben kezdte meg működését az intézmény. A karon három képzési területen indulnak nappali és levelező tagozatos BSc-szakok, illetve szakirányok: a természettudományok, az informatika és a műszaki tudományok terén. A természettudományokon belül a biológia, fizika, földrajz, a földtudomány, valamint a kémia, a környezettan és a matematika közül választhatnak a felvételizők. Az informatikán belül gazdaságinformatikus, programtervező informatikus és mérnök informatikus szak indul; a műszaki képzési terület pedig az anyagmérnöki, a biomérnöki és környezetmérnöki szakokat tartalmazza. Mindemellett a kar mindhárom területen több mesterképzést akkreditált, de szakirányú továbbképzéseket és doktori képzést is nyújt.
A Zeneművészeti Kar egészen 1998-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola részeként működött. Szakmai feladatait a magyar zeneművészeti oktatás nagy múltra visszatekintő gyakorlata alapján végzi. Legfontosabb feladata Szeged és a régió hangszer-, illetve magánénektanár utánpótlásának biztosítása, továbbá a régióhoz tartozó zenekarok és színházak számára fiatal muzsikusok képzése. A karon két alapszak: az előadó-művészet, valamint az alkotóművészet és muzikológia vehető fel számtalan szakiránnyal, s a klasszikus énekművész mesterszak két szakirányát is akkreditálták.