Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ az elmúlt években megszokottaknak megfelelően idén is december 15-én kerül a boltokba. A jövő évi felvételi tájékoztató teljesen más lesz, mint a megszokott, 74 felsőoktatási intézmény a 102 alapszakot az új képzési szerkezetnek megfelelően osztott képzésként, míg 7 szakot osztatlan képzésként indít majd útnak – mondta Mang Béla helyettes államtitkár.

 

ANGOL NYELVEN OLCSÓBB A MAGYAR ORVOSKÉPZÉS – állítja a Magyar Rádió. Veszélyben van az orvosképzés, legalábbis Nagy-Britanniában. Ennek az az oka, hogy a brit fiatalok inkább Közép- és Kelet-Európába jönnek tanulni, itt ugyanis sokkal kevesebbe kerül nekik a képzés. Az egyik célország Magyarország. A Sunday Times cikke szerint a Debreceni Egyetemen 24 ezer fontba kerül a hatéves képzés. Ez töredéke annak, amibe Nagy-Britanniába kerülne de még a prágai Károly Egyetemnél is jóval olcsóbb, ott ugyanis 40 ezer fontot kellene fizetni. Azonban a magyar költségtérítéses hallgatók számára már nem annyira olcsó. Míg Debrecenben egy külföldi – az egyetem tájékoztatása szerint – 48 ezer dollárt, azaz 10 millió 416 ezer forintot fizet az angol nyelvű képzésért, a magyarok alig kevesebbet, 10 millió 200 ezer forintot a magyar nyelvű képzésért. A SOTE-n az általános orvosi képzés egy külföldinek angol nyelven 64 800 dollárba, vagyis 14 millió 61 ezer forintba kerül, míg a magyarok 14 millió 700 ezer forintot fizetnek. Tehát hasznos nyelvet tanulni, mert ugyanazért a képzésért angol nyelven kevesebbet kell fizetni.

 

AZ ELTE EGYETEMI KÖNYVTÁR december elsejétől csütörtökönként is várja a kölcsönözni vágyó olvasókat. A kölcsönzési napok szűkítését hét éve az tette indokolttá, hogy a könyvtár modern kori állományának leltározásához, a régi anyag leválogatásához és az 1950 előtt beszerzett anyag rendezéséhez további munkaerőre volt szükség, amit az Egyetemi Könyvtár csak munkatársainak átcsoportosításával tudott megoldani. A hatszázezer kötetet érintő leltározási, leválogatási és rendezési folyamat olyan fázisba érkezett, hogy a kölcsönző hetente még egy napon tudja kiszolgálni az olvasókat. A tervek szerint jövő év szeptemberétől újra öt napon keresztül lehet majd kölcsönözni a könyvtár állományából.

 

ÚJ, EGYSÉGES DIÁK- ÉS TANÁRAZONOSÍTÓ SZÁM bevezetéséről beszélt Magyar Bálint az MTV-ben. Az azonosító a közoktatáson túl a felsőoktatásban is megjelenik majd, lehetővé téve, hogy a diákok tanulmányi karrierjét, tanulmányi pályáját nyomon lehessen követni. A bevezetése után gyerekjáték lesz utánanézni, hogy ki melyik iskolába, milyen tagozatokra járt, milyen alapképzésben vett részt, milyen fajta ösztöndíjakat kapott a hallgató. Másrészt a mérésértékelési rendszerekben szintén nyomon lehet követni a diákokat. Végül pedig mindez egy nyilvántartást képez, amiből megtudható, jogosultan kapnak-e az iskolafenntartók bizonyos normatívákat. Arra a kérdésre, hogy miért nem oldották ezeket a funkciókat a már létező diákigazolványokkal, Magyar Bálint elmondta, az igazi fejlesztés a háttérrendszer megteremtése. A lapok, amiket az oktatás szereplői most megkaptak, öt-tíz forintos értesítők azért, hogy a diák, a tanár, a szülő tudjon róla, hogy van egy ilyen száma a diáknak. A hagyományos diákkártyák nagymértékben hamisíthatók voltak, nem volt rajtuk olyan adat, ami alapján könnyen ellenőrizhető lett volna az, hogy az helyes-e vagy nem.

 

FÉLÁRON UTAZHATNAK A VONATOKON az állami és magánegyetemek nappali tagozatos hallgatói Romániában – döntötte el a bukaresti kormány a múlt héten. Az egyetemisták egy naptári évben 24-szer utazhatnak kedvezményesen személy-, gyors-, sebesvonatokon és az InterCity-járatokon. Az intézkedés körülbelül 300 milliárd régi lejnyi többletkiadást jelent a kormány számára.

 

A KOLOZSVÁRI BOLYAI EGYETEM ÖNÁLLÓSODÁSÁÉRT tüntetett a Fidelitas és a Márton Áron Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata csütörtökön. Az önálló magyar egyetemet 1959-ben szüntette meg a Ceausescu-rezsim azzal az indoklással, hogy az intézmény dolgozói szimpatizáltak az 1956-os forradalommal. A tüntetésen megjelentek az Erdélyben az egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottsággal vállaltak szolidaritást, és velük együtt követelték, hogy január végéig jöjjenek létre az önálló egyetemi magyar karok, a román állam járuljon hozzá a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények fenntartásához, s a moldvai csángók anyanyelvükön tanulhassanak.

 

A BUDAPESTI MŰEGYETEM ÉS AZ IBM november 30-án közös innovációs napot rendez. Az első IBM-BME innovációs napra a cég 3 neves tudósa látogat a Műegyetemre. Előadást tart Don Eigler nanontechnológiával foglalkozó fizikus, aki a világon elsőként mutatta be, hogy „atomi szinten struktúrákat lehet építeni" - olvasható az MTI-nek megküldött közleményben. Szintén részt vesz az eseményen George Galambos rendszermérnök, aki az e-business koncepció egyik megalapítója. Előadást tart továbbá Jennifer Quirin Trelewicz az IBM kutató mérnöke is. Az eseményen a három kutató mellett bemutatkozik Rátai Dániel, a Műegyetem hallgatója, aki térbeli háromdimenziós rajzok készítésre alkalmas szerkezetével hat első díjat nyert a májusában megrendezett tudományos olimpián.

 

A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN szerzett diploma már karrierjük legelején az átlagnál nagyobb jövedelmet jelent a végzettek számára: a 2005 februári kereset az egyetemen diplomát szerzőknél 252.544 forint volt átlagosan - olvasható az intézmény nyilvánosságra hozott felmérésben. 2003-ban végzettek körében készült vizsgálat szerint az építőmérnöki diplomát szerzők idén februárban átlagosan 199.077 forintot, az építészek 172.875 forintot kerestek. Jóval több, 313.072 forint volt az átlagkereset a villamosmérnöki karon diplomát szerzőknél. Általánosságban mintegy 10 ezer forintos reálbér-javulás volt megfigyelhető a 2002-ben tanulmányaikat befejezőkhöz képest. Érdekesség ugyanakkor, hogy az építészmérnöki karon végzettek helyzete rosszabbodott, keresetük az előző évhez képest 8.800 forinttal csökkent. A munkanélküliek aránya két százalék volt, s munkaviszonyban a végzettek 78 százalékát foglalkoztatták.