Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A nyolcvanéves szegedi arborétum történetében egyedülálló az az összefogás, amely lehetővé tette az elmúlt évek rendkívüli időjárása miatt elpusztult örökzöld-gyűjtemény pótlását – mondta Mihalik Erzsébet, az SZTE Növénytani Tanszékének vezetője, a füvészkert igazgatója.
Az egyetem és a város vezetői, magánemberek és cégek vásároltak növényeket, s ez az első alkalom, hogy a növényvilág egy szegmensét bemutató teljes gyűjtemény támogatók adakozásából újul meg. A növényeket bemutató táblákon feltüntetik a felajánlók nevét, de arra is volt példa, hogy valaki gyermeke vagy unokája nevében adományozott facsemetét. A kertrészben található hat padot a kari hallgatói önkormányzatok, a terület közepén álló hidat pedig az EHÖK ajánlotta fel – közölte a TTK docense.

 

A tuják, borókák, hamisciprusok mellett a fenyőfélék tucatját is megszemlélhetik a kert vendégei. Fotó: Segesvári Csaba

 

Azért, hogy a belvíz a jövőben ne okozzon az elmúlt évekhez hasonló hatalmas károkat, az arborétum munkatársai csapadékelvezető árkot alakítottak a gyűjtemény közepén.
A tuják, borókák, hamisciprusok mellett a fenyőfélék tucatját is megszemlélhetik a kert vendégei. Az új gyűjtemény nemcsak az oktatást szolgálja, hanem minden látogató számára betekintést enged a Föld különböző tájain élő örökzöldek formagazdag világába. A növényfajok bemutatásán túl a szakemberek igyekeztek az örökzöldek széles fajtaválasztékát is szemléltetni, jelezve ezzel, hogy e növények nagyon nagy alak-, szín- és formaváltozatosságra képesek.
A kertrészben látható Atlasz-cédrus, az Alföldön jellemző feketefenyő, a jegenyefenyők számos változata, s néhány fiatal példány a világ legnagyobbra megnövő szárazföldi élőlényéből, a hegyi mamutfenyőből. Ez utóbbi facsemeték magassága most még csak egy méter körüli, törzsük csupán néhány centi széles, de akár tizenkét méter átmérőjűre is megnőhetnek, bár ehhez vagy ezer évet kell várni.