Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A népesség morbiditási és mortalitási statisztikáit világszerte a szív-érrendszeri megbetegedések vezetik. Nincs ez másként Magyarországon sem; évente 36000 stroke, 13000 szívinfarktus, 140000 szív-érrendszeri haláleset történik, mely nemzetközi összehasonlításban - sajnálatos tény - hazánkat a legrosszabb paraméterekkel rendelkező országok közé sorolja. Az okok sokrétűek és csak részben egészségügyi eredetűek, de kétségtelen, hogy szakmai vonatkozásban az un. kockázati tényezőknek meghatározó jelentőségük van. Közös ezekben a kórállapotokban, hogy kialakulásukban központi szerepe van a magas vérnyomásnak. A hipertóniás betegek közül közel négyszer annyian halnak meg agyi történés, kétszer annyian végstádium veseelégtelenség és egynegyed annyian koszorúsér betegségben, mint a normál vérnyomású népesség köréből. Szignifikánsan nagyobb közöttük az elhízottak, a zsíranyagcsere zavarban szenvedők és főként a 2-es típusú cukorbetegek száma is. Érthető, hogy nem csak a kialakult kórállapotok kezelésére, de megelőzésükre is komoly erőfeszítések szükségesek, melyek eredményességéhez alapfeltétel a hatékony és megbízható medikáción túl a betegek lehető legnagyobb együttműködésének elérésé is. A magas vérnyomás ellenes gyógyszerek, antihipertenzívumok választéka - néha zavarba ejtően - széles, de csak azok javasolhatók elsődleges terápiás választásra, melyek a tényeken alapuló orvoslás kritériumai szerint is célszerv védő tulajdonságúak és rendelkeznek a vérnyomáscsökkentő hatáson túl mind az elsődleges, mind a másodlagos szív-érrendszeri történés megelőzés, a prevenció képességével. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyoznunk az un. nem-gyógyszeres vérnyomáscsökkentő módszerek alkalmazásának fontosságát is. Az Európai Hipertónia Társaság / Európai Kardiologus Társaság 2007-es ajánlását követően 2008-ban jelent meg a Magyar Hypertonia Társaság hasonló dokumentuma is. Az előadás ennek alapján ad áttekintést a hipertónia megközelítésének komplex, korszerű szemléletéről, kezeléséről remélve, hogy megfelelő terápiás stratégiával reális esély nyílik a szív-érrendszeri kockázat eredményes csökkentésére; betegeink életminőségének megőrzésre, javítására és túlélési esélyének növelésére.

 

 

 

Ábrahám György 1955-ben született Székesfehérváron. Szegeden a Zrínyi Ilona Általános Iskolába járt. Középiskolai tanulmányait a Radnóti Miklós Gimnázium matematika-fizika tagozatán végezte. 1974-ben érettségizett és felvették a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karára.