Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Ez az előadás az emberi élet egyik legalapvetőbb tényezőjéről, az alvásról szól. Megkísérlünk választ adni azokra a kérdésekre, melyek óhatatlanul felmerülnek a nem szakavatott érdeklődőkben is. Előadásunkból ki fog derülni, hogy megválaszolásuk  még a szakemberek, az alvással tudományosan foglalkozók számára is nehézséget okoz; sokszor csak találgatásokra vagyunk utalva.

Arról, hogy mi történik testünkben alvás alatt – elsősorban az agykérgi elektromos tevékenység és más élettani mutatók megfigyelése alapján – elég pontos ismereteink vannak már. Tudjuk –többek között – hogy az alvás nem egy homogén folyamat, hanem élettani jellegzetességei alapján két jól elkülöníthető állapotra osztható: alvási időnk 70 %-át töltjük egy agykérgi „pihenés”-sel és csökkent izomtónussal jellemezhető szakaszban, 30 %-át pedig egy nagyfokú agykérgi izgalommal, de az izomtónus teljes hiányával és gyors szemmozgásokkal járó fázisban. Ez utóbbi állapotból való felébredést követően számolunk be leginkább álmok látásáról.

A mai napig is megválaszolatlan az a kérdés, hogy miért alszunk egyáltalán, mi az alvás biológiai jelentősége, miért nem tudunk hosszabb ideig alvás nélkül élni. Ismertetni fogjuk azokat az elméleteket, melyek ezt az alapvető kérdést próbálják megválaszolni. 

 

Az alvás és ébrenlét váltakozásának szabályozásáról, az alvás alatt fokozott működést folytató agyi részekről – elsősorban a modern képalkotó eljárások bevezetése kapcsán – már lényegesen többet tudunk. Ez a problémakör leginkább azokat izgatja, akik valamilyen oknál fogva álmatlanságban szenvednek. Sajnos sokan panaszkodnak erről, élete során gyakorlatilag minden embernél fellépnek ilyen tünetek hosszabb-rövidebb időre.

Legnehezebb azokra kérdésekre válaszolni, hogy mit tartalmaznak álmaink, és mi a közük a napi valósághoz, illetve agyunk működéséhez. Megkíséreljük ezt a misztikusnak tűnő folyamatot is megvitatni a modern, egzakt tudomány szemszögéből. Biztosak vagyunk abban, hogy az álmok megjegyzése, illetve elfelejtése lényegesen közelebb hozhatja az emberiséget az ébrenlét alatti tanulás, illetve felejtés megértéséhez. 

 

Ahogy biztosak vagyunk abban is, hogy előadásunk is közelebb hozza a hallgatóságot az emberi agy, az emberi test működésének megértéséhez.