Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az előadás során azt vizsgáljuk, hogy miként változtak meg a demográfiai adatok az elmúlt évtizedekben, s milyen változások várhatóak 2050-ig a világban. Külön hangsúllyal elemezzük az európai, ezen belül a közép-és kelet-európai folyamatokat. Megállapítjuk, hogy szűkebb régiónk, a volt szocialista Közép-Európa adatai a legaggasztóbbak. Különösen kedvezőtlenek a magyar mutatók. A globalizáció következtében felerősödött nemzetközi egyensúlyhiányokban szerepe van a lakosság elöregedésének, a kialakuló államháztartási hiányoknak és megváltozott megtakarítási szokásoknak. A belső folyamatok a globális pénzügyek világában fizetési mérleghiányokká és többletekké, nemzetközi adósságokká és kihelyezésekké transzformálódnak.

Ezek között helyezzük el az idősödés sajátos, ugyanakkor hosszú távon kulcsfontosságú hatását.

Az idősödés hat a növekedésre, a megtakarítási szokásokra, a pénzközvetítő szektor termékstruktúrájára s magára a monetáris politikára. A magas szintű gondoskodás költségei a tb-járulékteher formájában rontják a nemzetközi versenyképességet, a tőkevonzó képességet, és így közvetett hatással vannak a nemzetközi pénzügyi egyensúlyhiányokra (kereskedelmi mérleg, tőkemérleg).

A tb-rendszerek visszahatnak a társadalom demográfiai mutatóira. Az intézményi megoldások mintegy fölöslegessé teszik a gyermekvállalást, ha csak annak az öregkori gondoskodási funkcióját nézzük. A gyermekvállalást magánüggyé degradáló gazdaság- és szociálpolitika népességfogyáshoz és elöregedéshez vezet. Ez pedig pénzügyi ellehetetlenüléshez, ami feltétlen közügy.

A csökkenő népesség mellett csak akkor lesz fenntartható a közpénzügyi egyensúly az egyes országokban, ha a felértékelődő humán tőke bérei megfelelően növekednek, így járulékfizető képessége, megtakarítási képessége nő. Vizsgáljuk azt is, hogy a demográfiai folyamatokkal összefüggésben milyen migrációs politika várható az Európai Unióban.