Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az egyetemen belül a pszichológia igazi húzószak – ez az SZTE legnépszerűbb szakja, itt van a legnagyobb túljelentkezés; és a bölcsészkaron belül a levelező és nappali képzéseken keresztül a szak népszerűsége révén a legnagyobb bevételi forrással rendelkezik.

Németh Dezső egyetemi adjunktus szerint a siker egyik titka a hallgatócentrikus oktatás. „Átlátható, negyvenfős évfolyamaink vannak. Próbálunk nagyon figyelni arra, hogy a hallgatók igényeit és véleményét meghallgassuk, például a honlapunkon anonim véleményrovatot tartunk fent, fontos számunkra a kurzusértékelés és a hallgatók folyamatos visszajelzése” – hangsúlyozza az adjunktus. „A hallgatókat teljesen bevonjuk a kutatásokba, ez azt is jelenti, hogy nem szigorú tanár-diák viszonyban dolgozunk, hanem kollégaként kezeljük őket” – teszi hozzá. Az érdeklődő tanítványok pedig láthatják a munkájuk eredményét, a megjelenő cikkeket, és szívesen végeznek tudományos diákköri munkát: a tavalyi OTDK-n a pszichológia szakok közül Szeged szerepelt a legjobban. Az említett felmérésben azonban a TDK-munka nem volt szempont: többek között a szakmai színvonalról, a diploma értékéről, az intézmény szolgáltatásainak színvonaláról, ezen belül például az oktatók segítőkészségéről kérdezték a hallgatókat.

A tanszék számos oktatója vesz részt nemzetközi kutatásokban, több amerikai egyetemmel is tart fenn kapcsolatot, így az érdeklődők ezen munkákba is bekapcsolódhatnak. „A munkatársaink, köztük is elsősorban Krajcsi Attila és Jámbori Szilvia sokat dolgoznak azon, hogy minél több Erasmus-helye legyen a tanszéknek Franciaországtól Németországon át Belgiumig. Amelyik hallgató igyekszik, az az öt év alatt mindenképpen ki tud jutni külföldre” – tudjuk meg Németh Dezsőtől, aki hozzászi: most az Erasmus mundus kapcsolatok kiépítésén is munkálkodnak, így például amerikai egyetemekre is szeretnének helyeket szerezni.

Maga a szegedi pszichológia mint önálló szak rendkívül fiatal: bár a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként már a kilencvenes évek közepétől működött, a teljes önállóságot 1999-ben érte el. „Ekkor került Pléh Csaba a tanszékre, és az ő szakmai tekintélye és nagyon jó szervezőkészsége adott egy lökést az itteni képzésnek, a mentalitása révén olyan hagyományt teremtett, amit azóta is igyekszünk folytatni: minél több előadást szervezünk, sok vendégelőadót hívunk, hogy Szeged minél jobban bekerülhessen az országos és nemzetközi vérkeringésbe” – fogalmaz az adjunktus.

A felmérés azt is megmutatta, hogy míg például az ELTE-n a saját képzésükkel elégedett oktatókat találunk, a szegedi tanárok elégedetlenek. „Mi mindig valami még jobbat szeretnénk csinálni. Nem vagyunk megelégedve, hanem állandóan azon dolgozunk, hogy minél jobb legyen a szak. Több generáció koncentrálódik a tanszék oktatói karában, és ezért sokféle elképzelés van arról, milyen haladási irányt válasszunk: ezt mi rendkívül termékeny állapotként éljük meg. A képzés sikere nagymértékben köszönhető tanszékvezetőnk, Szokolszky Ágnes munkájának és nyitott gondolkodásának” – emeli ki Németh Dezső.

A tanszéki munka egyik legismertebb része a szintén Pléh Csaba által elindított kognitív csoport. „A kognitív és neuropszichológiai oktatási programba várjuk a legkülönfélébb érdeklődésű hallgatókat, így például nyelvészeket, orvosokat, biológusokat.” – mondja Németh Dezső, és hozzáteszi, hogy a kutatási vonalon pedig az emlékezetkutatástól a kéreg alatti struktúrák kognitív funkciókban betöltött szerepéig számos témával foglalkoznak. A vizsgálatok eredményeit a neurológiai és a pszichiátriai klinikával kialakított szoros kapcsolat révén is igyekeznek átültetni a gyakorlatba, például a diagnosztikába és a terápiás eszközök kifejlesztésébe. A vizsgált betegségek között van a skizofrénia, a Huntington-kór, a kisagyi betegségek, az Alzheimer-kór, az autizmus és a diszkalkulia is.

Hamarosan a BTK épületében, új laborokkal folytatódhatnak a kutatások, és a doktoriskola kiépítését is tervezi a tanszék – ha ez sikerül, biztosan nem lesz gond az utánpótlással…