Vékony gyereklány mesél a színpadon. Rendkívül felnőtt és borzasztóan gyermeki, és ez ellentéttől még döbbenetesebb lesz a szép lassan kibontakozó történet. Attól is, hogy a mosolyogva előadott színdarab igazából tragédia.
Visky András identitásjátéknak titulált darabja, a Tirami su Tatrosi Bernadettről, egy erdélyi árvaházakban felnőtt magyar lányról szól. Visky és Bernadett a kilencvenes években találkoztak, a lány által elmesélt töredékes történetből született meg a tizenhét jelenetből álló sorstragédia. Ez és a görögökre jellemző szomorú-derűs hangnem indukálta Visky számára a színpadi formát.
A díszlet minimális: két álfal, fotel, ágy és asztal. Nincs is szükség többre, Gidró Katalin és Horváth Illés játéka és az általuk megformált szereplők egyénisége teljesen betölti a színpadot. Elegendő a történet és a színészi játék ahhoz, hogy két felvonásnyi időre lekössön. Bár a színpad alig berendezett, mégis nagyon kicsi az a tér, ahol a szereplők mozoghatnak. Mindez nem véletlen, hiszen az árvaházi lány mozgása is igen korlátozott, még az őt olykor kikölcsönző anyapótléknak sem mondhat nemet, kilépni egyedül Sohaországba van lehetősége, ahol képzeletbeli barátja, Csipesz az egyetlen társa.
Ez a szorongató térhiány azonban nem jelenik meg Bernadett világában, kívülről látszik csak, kívülről bánt. Annak ellenére, hogy úgy határozok, csak külső szemlélőként akarok részt venni Bernadett történetében, mégis minduntalan magával ragad. Mindez a Tatrosi–Visky-történet hatalmas erejének és Gidró Katalin lenyűgöző alakításának köszönhető. A Tirami sut Budapesten mutatták be február 14-én, majd pár nappal később Szegeden is, legközelebb május 20-án látható a szegedi Kisszínházban.
Tirami su – A lány (Tatrosi Bernadett): Gidró Katalin; a fiú (Csipesz): Horváth Illés. Rendezte: Bodolay Géza.
Szekeres Nikoletta
Irodalom ,